Strandtalanság a köbön

Visszakacsintana bizony a Kádár-korszak, de megérné Botkáéknak. Kis ráfordítás itt, nagy pénz amott, és végre senki nem sírna, hogy elveszik a fürdőjét! Nem is értem, miért nem vágnak bele? Vagy egyszerűen csupán ilyen magasról tesznek az egészre, a köznépre, közpénzből?

Olvastam valahol, hogy a a hattyasi szennyvíztisztítónak köszönhetően tisztább víz ömlik a Tiszába, mint amilyen a szőke folyóban folydogál. Hallom a megyei tiszti főorvost, amint azt mondja, nincs baja a Tiszának, az köszöni, most jól van, csak éppen nem szabad benne fürödni Szegednél. Egészségügyi szempontból sem az itteni folyami víz, sem a folyami úszás nem ártalmas. Ettől függetlenül - balesetvédelmi és víziközlekedési szempontok miatt - tilos a fürdés, szól az indoklás. A szabályok meg azért vannak, hogy betartsuk őket. Pont. Nincs apelláta. Tetszene fürdőbe járni, ott úszkálni! A Partfürdő árnyastól, kiszáradt medencéstől az

Ifjúsági Ház Kht.

tulajdonába ment át, azóta nem begyere ott pancsolni. Pedig... Bontják a Gombát is, ezen a nyáron ott sem csobbanunk már... Az időközben összevont fürdő és sportigazgatóság tehát a város szívében a Ligetfürdőn és az újszegedi

sportuszodán

osztozik. Ne feledjük az

Anna

fürdőt és a

Szikit

sem! Ez is több a semminél. A nép meg amúgy sem jár strandra, mert ilyen úri huncutságra nem telik - és nem is fog jó ideig - a családi büdzséből. Mindezek ellenére a szegedi polgár még vágyhatna vízpartra, szabad strandra, amennyiben meg lennének teremtve az emberhez méltó ott tartózkodás feltételei. Teszem azt, lenne néhány pár tusoló, öltözőkabin, illemhelység, némi árnyékvető. Hogy csak a legfontosabbakat említsem. Mert kocsma, az mindenütt van, mert az kell, mert az megéri valakinek. Ha rajtam múlna, nem adnék ki működési engedélyt e pléhkocsmákra, csak a fenti feltételek biztosítása mellett. Hogy úgy nem érné meg? Egy próbát csak tehetnénk! Talán ismét megtelne a part homokozó kissrácokkal, röplabdázó, turulozó, pokrócos fiatalokkal és a félrehúzódva nyugalmukat kereső nagyszülőkkel, fehér csónakos vízimentővel.. És talán valamelyik úszóház visszatérne a merülőkosaras Tisza-vizes medencékhez, mint anno. Visszakacsintana bizony a Kádár-korszak, de megérné Botkáéknak. Kis ráfordítás itt, nagy pénz amott, és végre senki nem sírna, hogy elveszik a fürdőjét! Nem is értem, miért nem vágnak bele? Vagy egyszerűen csupán ilyen magasról tesznek az egészre, a köznépre, közpénzből? Mondhatják, miket hordok itt össze, még hogy strandélet a Tiszának partján,

a vizek évében

, hova gondolok! Meglehet, a tikkasztó forróság mondatja velem ezeket, napszúrást kaptam. Tényleg: miért nem a folyópart lágy homokjában - hátamban a naplementével - hasonfekve, olvasgatva zárom e napot egy laza fröccsöt kortyolgatva? Mert az olcsósított fröccs már adott, meg a strandtalanság a köbön!