Szegedi sporttörténelem: a Szedeák története I. rész

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunkban a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményei, sportsikerei és Szeged legpatinásabb sportklubjai kerülnek terítékre. A sorozat következő két része a szegedi kosárlabda történetét, a Szedeák történelmét dolgozza fel.

A szegedi kosárlabda meghonosodása, indulása

A kosárlabdát 1941-ben egy vasutas fiatalember, Tasnádi József honosította meg Szegeden. A háború utáni években pezsgő kosárlabda élet alakult ki a városban. Elsőként a Vasutas férfi és női csapatai képviselték az élvonalban Szegedet.

Komoly siker volt, hogy 1946-ban vidékbajnokságot nyert az együttes. A 40-es évek végén a másik élvonalbeli szakosztály Szegeden a Szegedi Postás volt, a férfiak és nők egyaránt az NB I-ben dobálták a kosarakat. A férfi csapat kezdő ötöséből Halász János az 1948-as olimpián szerepelt a magyar válogatottban.

A magyar kosárlabdasport egyik legnagyobb egyénisége, Greminger János is a Postás csapatában kezdte pályafutását, amely során 239-szeres válogatottságig jutott.

Ingázás az első és második vonal között

A Klauzál Gábor (1950-től Radnóti Miklós) Gimnázium tehetségek egész sorát adta ebben az időben a magyar kosárlabdasportnak. Greminger mellett Szegedről indultak a Hódy testvérek, László és János, akik szintén kivették részüket az 1955-ös Európa-bajnoki sikerből.

A Postás vezető szerepét az 50-es években a Szegedi Haladás, majd SZEAC vette át. A Kovács Imre vezette SZEAC férfi csapata 1968-ig zsinórban szerepelt az első osztályban. Legjobbjai, Faragó József, Merényi Kálmán és Martonffy Zoltán a címeres mezt is többször felöltötték. A második vonalban eltöltött három év után 1971-ben a csapat visszakerült az élvonalba, és Kovács Imre helyett Faragó József került az edzői kispadra, méghozzá kilenc évre.

A szegedi élcsapatok hátországát elsősorban a gimnáziumokban folyó pezsgő kosárlabda élet biztosította. A Radnóti Miklós Gimnázium fiú, majd később leány csapatai az utánpótlás legbiztosabb forrásainak számítottak. A Radnótis fiúk három ízben (1964, 1980 és 1984), a lányok ugyancsak három alkalommal (1980, 1986 és 1990) nyerték meg az országos középiskolás bajnokságot.

A Szedeák megalakulása

A Szegedi Deákok Kosárlabdázó Egyesülete, rövidített nevén a SZEDEÁK 1992-ben alakult meg. A név a szegediségen kívül arra is utal, hogy az egyesület sportolói diákok, s bázisuk pedig a Deák Ferenc Gimnázium volt. 

1995 őszén az NB II. megnyerése után az NB I. B csoportban indulhatott a Szedeák, kiegészülve a Szegedi Postás játékosaival.

Egy álom vált valóra

A folyamatos munka meghozta az eredményét, és a nagy álom végül 2001-ben valósult meg: a csapat feljutott az NB I. A csoportba. A 2001-2002-es és a 2002-2003-as évad a csoda volt a Szedeák számára. A keret kilencven százaléka továbbra is saját nevelésű, szegedi születésű játékosokból állt. A profikkal és külföldi játékosokkal felvértezett csapatok bajnokságában a Szedeák így is megállta a helyét, stabil bennmaradó volt mind a két szezonban.

A lejtő a csapat szüneteltetéséhez vezetett

A 2003-2004-es, valamint a 2004-2005-ös szezonban a megmaradt utánpótlás-bázissal újra az NB II-ben szerepelt a felnőtt Szedeák. Mivel a támogatások tovább csökkentek, 2005-re az egyesület vezetőségének döntenie kellett, hogy a rendelkezésre álló forrásokból a több mint százfős utánpótlást tartja fenn, vagy a felnőtt NB II-es csapat létezését biztosítja. Az egyesület vezetése az utánpótlás fenntartása mellett tette le a voksát, és 

Bár a támogatások csökkenése miatt egyre nehezebb volt az egyesület működésének fenntartása, a szakmai munka továbbra is magas színvonalon folyt. A Szedeák utánpótlás csapatai az Magyar Kosárlabda Szövetség által kiírt korosztályos bajnokságokban folyamatosan az élmezőnyben végeztek, többek között országos 3., 4., 7. helyet tudva magukénak.