Közélet

A Liget-projektet és az I-es kórház eladását nem támogatta a jogi bizottság többsége

A Liget-projektet és az I-es kórház eladását nem támogatta a jogi bizottság többsége

2016. szeptember 19., hétfő
A Liget-projektet és az I-es kórház eladását nem támogatta a jogi bizottság többsége
jogi_bizottsagi_ules02_gs

A Liget-projekttel kapcsolatos előterjesztésről való szavazást péntekre halasztotta a jogi bizottság, mondván nem áttekinthető a letett anyagban szereplő többoldalas táblázat, míg az önkormányzat siófoki üdülőjének az IKV Zrt. részére történő átadását és az I-es kórház épületének eladását Binszki József DK-s bizottsági elnök nem támogatta, így ezek nem kaptak többséget a jogi bizottság hétfői ülésén.

A helyi építési szabályzatra (SZÉSZ) vonatkozó előterjesztést egyhangúan támogatta a jogi bizottság. Ez tartalmazza többek között

a beépítési százalék növelését a kiskertes övezetekben

, így a Baktói, a Subasai, a Gyálaréti, az Észak-Baktói, a Tápéi és a Tompaszigeti részeken. Ennél a napirendnél

Német Ferenc

külsős tag azt jegyezte meg, hogy az igen részletesen kidolgozott, ám vaskos anyagot jobb lett volna, ha hamarabb megkapják a képviselők, hogy több idő jusson áttanulmányozására, amire

Sz. Fehér Éva

városi főépítész elmondta, hogy még az utolsó pillanatig érkeztek javaslatok, ezért nem készült el hamarabb az anyag. Ahogy Botka László polgármester múlt heti sajtótájékoztatóján

bejelentette

, a pénteki közgyűlésen a Smart City, azaz okos város koncepció keretében több közszolgáltatást készpénzmentessé tesznek a jövőben. Az előterjesztés kapcsán

Nagy Sándor

városfejlesztési alpolgármester arról tájékoztatott, hogy a tömegközlekedési eszközökön a jegykiadó terminálok elhelyezését az indokolja részben, hogy változnak az utazási szokások, az elmúlt 3 évben 90%-kal nőtt a járműveken váltott jegyek száma, tavaly összesen 450 ezer jegyet vásároltak a sofőröktől. Ha pedig sokan a buszon vagy a trolin vesznek menetjegyet, akkor késések alakulnak ki, ezt is kiküszöböli majd a jövő májusban életbe lépő rendszer. A parkolási rendszer is átalakul, 2017 májusától immár Szegeden is jegykiadó automaták fognak üzemelni, amelyeknél bankkártyával is lehet fizetni. A DK-s bizottsági elnök,

Binszki József

arra volt kíváncsi, hogy a PayPassos, hivatalos nevén érintésmentes kártyával történő fizetés esetén miként lehet majd meghatározni a parkolás idejét, nehogy több pénzt vegyen le a kártyáról a rendszer, amire Nagy Sándor elmondta, először a parkolási időt kell kiválasztani, utána kell csak fizeti.

jogi_bizottsagi_ules01_gs

Elhangzott, hogy a parkolószelvényeket jövő év április végéig lehet majd használni, utána lép életbe az új rendszer, a megmaradt szelvényeket pedig visszaváltják. Változás lesz továbbá, hogy a kék és a sárga parkolózónákat összevonják, vagyis nem három, hanem kettő fizető zóna lesz, az összevont két zónában az árakat Nagy Sándor tájékoztatása szerint a jelenlegi tarifákhoz igazítják, a sárga és a kék között határozzák majd meg. Magyarán a jelenleg legolcsóbb, kék zóna tarifáinál többet, ám a sárgában érvényesnél kevesebbet kell majd fizetni.

Póda Jenő

KDNP-s városatya azt jegyezte meg, hogy a PayPassos fizetési rendszer egy műszaki megoldás, ahhoz, hogy valóban európai szintű parkolási rendszer működjön, rendszerszintű változásokra van szükség. Ennek egyik alapja szerinte az, hogy percalapú a számlázás, vagyis ha maga a szolgáltatást igénybe vevő állítja meg a parkolóórát. Nagy Sándor válaszában kifejtette, start-stop rendszer fog életbe lépni, vagyis a KDNP-s képviselő által felvetettek szerint fog működni. Megjegyezte, a mobilparkolási rendszer éves szinten 50-60 milliós bevételkiesést okoz a városnak, az sms-ek utáni kényelmi díj ugyanis az állami szolgáltatóé, másrészt a parkolójegy árából is bizonyos százalékot be kell fizetni. Az előterjesztés Póda Jenő, Német Ferenc és

Rózsavölgyi József

tartózkodásával ment át. Az is kiderült a bizottsági ülésen, hogy a Szegedi Sport és Fürdők Kft. ügyvezetője,

Horváth András

nyugdíjba megy, így igazgatói pályázatot írnak ki a tisztség betöltésére. A pályázatról szóló hirdetményt szeptember 28-án jelentetik meg, onnan számítva egy hónapos határidő lesz a pályázatok benyújtására.

jogi_bizottsagi_ules04_gs

Ingatlaneladásokkal és bérbeadásokkal kapcsolatos napirend is volt a jogi bizottság előtt, összesen tíz határozati javaslatot tárgyaltak, ezek közül kettőről külön szavaztatott Binszki József, és a DK-s bizottsági elnök nem voksaival az érintett két pont nem kapott többséget. Ezek egyike az I-es kórház újbóli eladása, a másik pedig a siófoki önkormányzati üdülővel kapcsolatos döntés. „Az ingatlan jelenleg kihasználatlan, fenntartása pedig költséges, az azon lévő épület rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban van, amelyre jelentős összeget kellene költeni a használhatóság biztosításához. SZMJV Polgármesteri Hivatala az ingatlanra nem tart igényt, így a további hasznosításként annak értékesítése tűnik a leggazdaságosabbnak a tulajdonos számára” – ezzel az indokkal adná át az önkormányzat vagyonkezelő cégének, az IKV Zrt.-nek a siófoki Ady Endre utcai üdülőt a város. Binszki arra volt kíváncsi, hogy mit takar az előterjesztésben szereplő „rendeltetésszerű használatra alkalmatlan” kifejezés, amire azt a választ kapta, hogy mivel üresen áll, leromlott az állapota.

Legutóbb tavaly decemberben is a grémium előtt volt az I-es kórház eladása

, első alkalommal 910, majd 996, most pedig 684 millió forintért hirdetnék meg. „Ez nem a családi ezüst kiárusítása?” – vetette fel Binszki, utalva arra, hogy a jelenlegi értékbecslésben a korábbinál jóval alacsonyabb összeg szerepel.

Solymos László

alpolgármester elmondta, igaz ő nem értékbecslő, de nagyjából 10 éve üresen áll az ingatlan, csak az SZTE használta egy ideig, szerinte az épület állagromlása miatt szerepel az értékbecslésben több százmillióval kisebb összeg a korábbiaknál. Német Ferenc azt jegyezte meg, hogy más településeken, így például Kecskeméten nagyjából ilyen arányban növekszik az ingatlanok értékes, s talán Szeged gazdasági mutatói miatt van az, hogy a napfény városában egyre kevesebbért lehet eladni az ingatlanokat. Solymos ezt cáfolta, példaként a Széchenyi-iskolát hozta fel, amit szintén hosszú évekig kínált eredménytelenül eladásra a város, és végül több pénzért tudták értékesíteni, mint amennyiért korábban hirdették. Nagy Sándor szerint viszont az I-es kórház túl lehetett árazva, egy beruházó ugyanis csak meghatározott százalékot költ ingatlanra egy projekt keretében, a nagyjából 1 milliárdos ár pedig 12-14 milliárdos befektetést jelentett volna.

jogi_bizottsagi_ules03_gs

A napirendi pontnál a siófoki üdülőről és az I-es kórházról külön szavaztatott Binszki József, és mivel a bizottsági elnök nem támogatta a határozati javaslatokat, nem is kaptak azok többséget, hiszen a nyolc jelenlévő tag közül a Fidesz-L.É.T. és a KDNP delegáltjai szintén nem támogatták azt. A Liget-projekt kapcsán

Bodor Sándor

külsős bizottsági tag vetette fel, hogy a többoldalas táblázatot nem egészen érti, amihez a DK-s bizottsági elnök is csatlakozott, mondván, az előterjesztésben foglaltak nem egyértelműek, jelen esetben nem tudja, miről is kell döntenie. Nagy Sándor elmondta, néha az az érzése, hogy csak néhány ember látja át ezeket a pályázatokkal kapcsolatos adatokat, s elmondta, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) által meghatározott költségmegosztást tartalmazza a kifogásolt táblázat. Egy ilyen zöld projektben például nem támogatható a járdaépítés, de valamennyit mégis építeni fognak a zöldfelületek arányának növelése mellett is, s például ez is külön soron szerepel a pályázatban. Elhangzott, hogy már született döntés a Liget-projektről, s akkor minden részletesen le volt írva. Ez azonban nem győzte meg Binszki Józsefet, így a Liget-projekttel kapcsolatos előterjesztést a közgyűlés előtt, pénteken 8 órakor fogja véleményezni a grémium.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.