Évnyitó az iparkamaránál - Nemesi Pál szerint Csongrád megye fejnehéz

Csongrád megye gazdasága fejnehéz, hiszen gyakorlatilag ötven vállalkozás határozza meg a térség működését - élt a hasonlottal Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a pénteki kamarai évnyitón.

A mikro- és kisvállalkozások jóval kisebb arányban veszik ki részüket a megye gazdasági teljesítményéből, ami

Nemesi Pál

szerint alapvetően jó mutatókat produkál. A 2014-es időszakban a vállalkozások 10 százalékos árbevétel-növekedést tudtak felmutatni, az export területén pedig 20 százalékra tehető a növekedés. A külföldi működő tőke beáramlása azonban stagnál a megyében, mindössze 1 százalékkal növekedett a 2014-es gazdasági évben. Az elnök ugyanakkor hozzátette, az említett első ötven vállalat foglalkoztatja a régió dolgozóinak 25 százalékát, így a munkanélküliségi ráta az országos átlaghoz képest jó: 6,5-7 százalékon mozog. A megyei iparkamara elnöke kitért arra is, Csongrád megye az 1990-es évek ipari leépülése óta, egy-két megmaradt ipari zászlóshajójával küzd azért, hogy fejlesztéseket hajtson végre a területen. Ilyen a gumiipar vagy az élelmiszeripar, melyekhez a jövő évben csatlakozni fog az ELI lézeres kutatóközpont is. A megyei kamara elnöke úgy fogalmazott, a nemzetközi színvonalú kutatóközpont "mind az oktatás, az ipari kultúra, valamint társadalmi és kulturális értelemben fontos projekt", ami képes fejleszteni az üzleti környezetet, bár a megye vállalkozói közül kevesen tudnak és tudtak részt venni a beruházásban. "Ebben a tekintetben valamennyi szereplőnek vannak hiányosságai, így az önkormányzatnak is, hiszen az infrastrukturális fejlesztés még gyermekcipőben jár." Szegednek és vele a régiónak az ELI azt jelentheti, mint Kecskemétnek és Bács-Kiskun megyének a Mercedes gyár. Komoly szemléletváltásra és összefogásra ösztökélve a önkormányzatokat, intézményeket, vállalkozásokat olyan gazdasági, társadalmi környezet jöhet létre, amely a hazai és külföldi befektetőknek is csábító lehet.

, összesen 26 megyei cég került be abba a TOP 100 kiadványba, amely a dél-alföldi régió száz legnagyobb vállalkozásának adatait ismerteti. Eszerint a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán a szegedi központú GDF SUEZ Energia Magyarország és az EDF Démász Zrt. áll. Nemesi Pál évadnyitó köszöntőjében kiemelte, a rendezvény célja amellett, hogy értékelje az elmúlt esztendőt az is, hogy meghatározza azokat a pilléreket, melyekre a gazdasági szereplők építkezhetnek. Pillért jelenthet az elkövetkező uniós pénzügyi ciklus Terület- és Településfejlesztési Operatív Programja, melyről

Dancsó József

, a Magyar Államkincstár elnöke beszélt részletesen a jelenlévőknek. Kijelentette, a következő néhány évben eldől a megye és az itteni vállalkozások sorsa azzal, hogy milyen fejlődési pályát választanak. Kulcsfontosságú tehát, miként tervezik a jövőt. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, melynek két fő célja, hogy megállítsa a térségi decentralizációt, illetve, hogy a gazdaságfejlesztéssel növelje a foglalkoztatottak számát. Az operatív program 1231 milliárd forintos forrást biztosít az Európai Unió, ennél nagyobb kerete csak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programoknak van 2869 milliárd forinttal. Csongrád megyének a megyei jogú városok forráskeretével összesen 73 milliárd forint áll rendelkezésére, a két megyei jogú város közül Szeged 34 milliárddal, Hódmezővásárhely pedig 10 milliárd forinttal számolhat. A többi település, amelyek lakosságszáma tulajdonképpen a népesség felét teszik ki a megyében, 29 milliárdot kap forrás gyanánt - emlékeztetett az államkincstár elnöke. 2014-ben Csongrád megyében is elkészült az úgynevezett integrált területfejlesztési program, melyben a települések meghatározták fejlesztési elképezéseiket. "A megyékben már számtalan fórum volt településenként, járásonként, ahol a vállalkozások elmondhatták, milyen fejlesztéseket szeretnének a megyei önkormányzaton keresztül megvalósítani, legyen az akár óvodafejlesztés, útépítés vagy ipari park bővítés. Ezek mentén a prioritások mentén kell és lehet minden megyében a fejlesztési lehetőségeket kezelni. Mindezek a tervek most válnak aprópénzzé, amikor a prioritások mentén a pályázati felhívásoknak megfelelően a pályázatokat be kell nyújtani" - mondta portálunknak Dancsó József. Hozzátette, a Magyar Államkincstár az idei évtől új feladatkört kapott: közreműködő szervezetként vesz részt az operatív programban, a megyei igazgatóságokon külön egységek segítik a pályázatok beadását, megvalósítását és végzik el a szükséges ellenőrzéseket.

Kopint-Tárki: az export és a lakossági fogyasztás lendíthet a gazdasági növekedésen

A tavalyi gazdasági növekedés a becslések szerint alacsonyabb volt a 2014-esnél, de megközelíti a 3 százalékot, emellett az egyensúlyi mutatók is jól alakultak - mondta a szakember a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján tartott előadásán. Idén a zrt. valamivel alacsonyabb, 2,5 százalék körüli gazdasági növekedést vár. Ennek oka, hogy lezárultak az előző uniós ciklushoz tartozó projektek, és bár az újak viszonylag gyorsan beindulnak, mégis bekövetkezik egy kisebb törés a beruházásokban - tudatta a közgazdász az MTI-vel.

Palócz Éva

hangsúlyozta, az európai uniós források nagyon komoly szerepet játszottak az elmúlt évek gazdasági növekedésében, különösen a 2014-es 3,7 százalékos bővülésben. Hozzátette, az elmúlt évek autó-, gumi- és vegyipari fejlesztései várhatóan beérnek, és az export növekedését eredményezik. Az előrejelzések szerint a lakossági fogyasztás részben a devizahitelek lezárultával, részben a viszonylag kiegyensúlyozott keresetnövekedés és foglalkoztatás-bővülésnek köszönhetően emelkedni fog. Már 2015-ben is megfigyelhető volt, és várhatóan idén is folytatódik a szolgáltatások bővülése. A lakossági fogyasztás növekedésével lépést tart a kereskedelem, és kedvezően alakulnak a vendéglátás és a szállodaipar mutatói - tudatta a közgazdász.