Ünnep Ópusztaszeren: az 1000 éves magyar „haderő” a kultúra, tudomány, műveltség + FOTÓK, VIDEÓ
Az ópusztaszeri ünnepségen a miniszterelnök-helyettes beszélt arról, hogy a magyarok nem a katonai, hanem a szellemi erejüknek köszönhetik fennmaradásukat.
Több ezren ünnepelték az államalapítást az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, ahol 130 határon túli magyar tehette le az állampolgári esküjét. Az esemény kezdetekor a park igazgatója,
Kertész Péter
köszöntötte a résztvevőket kiemelve, hogy a Szent István-i utat kell járnunk, ami az élet, a megmaradás útja. A Csongrád megyei Szent István nap keretében mondott beszédet
B. Nagy László
országgyűlési képviselő is, aki kiemelte, hogy
Szent István
egyik ma is élő üzenete a bölcsesség, hogy felismerte a magyar államiság jövőjét, és azok a tanok, melyeket lefektetett még ma is használhatóak. „A másik az állhatatosság, mivel meg merte hozni a legerősebb döntéseket és kitartott mellettük, végül pedig a felelősség: messzebbre látott, mint saját kora, erkölcsi, társadalmi fundamentumokat rakott le, melyekre fel tudtuk és fel tudjuk építeni a megmaradásunkat” – emelte ki a megyei kormánymegbízott. Ez után 130 határon túli magyar tehette le az állampolgári esküjét, őket
Navracsics Tibor
miniszterelnök-helyettes köszöntötte beszédében. http://www.youtube.com/watch?v=lcIC87TGigk A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta, hogy most már nemcsak lélekben, hanem közjogi értelemben is újra a nemzethez tartoznak ezek a külhoni magyarok. "Létrejött a magyar állam, mely ezer éve fennáll és hagyományaira támaszkodva, ma is bizakodva tekinthetünk a jövőbe" - mondta Navracsics Tibor Szent Istvánra emlékezve. Szólt arról, hogy a magyarok sokszor panaszkodnak sorsukra, hányatott történelmükre. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: egy hagyomány van, amely jogfolytonos, ez pedig a magyar államiság. „Legyen szó a történelem bármely nehézségéről, legyen szó politikai, állami, nemzeti válságról, egy valamit mindig meg tudtak tartani az elődök, a magyar államot és államiságot. A magyarok a történelem egy-egy ritka és rövid időszakát leszámítva soha nem a katonai erőnek köszönhették az államiság fennmaradását, a közép-európai, a regionális vezető szerepet. A magyar államiság bázisát a kultúra, a tudomány, a műveltség jelentette: a magyar egyetemek, a magyar értelmiség, azok a királyok, akik tudták, csak akkor lesz erő és megfelelő kapacitás az integrációra, ha olyan értelmiséget nevelnek ki, amely európai szinten is megállja a helyét” – emelte ki, hozzátéve, hogy tudták ezt az Árpádok, a Hunyadiak és a későbbi arisztokrácia is, sőt még a legújabb kori legnagyobb tragédiánál, Trianon után sem volt kétség, hogy a 20. századi újrakezdésnél az iskolának, a műveltségnek és a hitnek van döntő szerepe. „A másik a saját magunkba vetett hit volt, mely több mint ezer éven keresztül tette lehetővé, hogy a magyar állam fennmaradjon, erős legyen, integráló erőként, szellemi nagyhatalomként létezzen Európában. Ma, amikor különböző statisztikai adatokkal próbálják akár sugallni is, hogy boldogtalan nemzet vagyunk, akkor érdemes ezeken a tanulságokon elgondolkodni" - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. „Nem lebecsülve a pénzügyi jólét fontosságát a nemzet boldogsága szempontjából, van egy ennél is fontosabb tényező, a hit saját magunkban, amely a több mint ezer éves államiság kötelezettsége” – zárta gondolatait a politikus. Az ünnepi beszédek után
Magyar Anna
, a megyei közgyűlés elnöke átadta a megye kitüntetéseit. Alkotói Díjban
Pitti Katalin
operaénekes és
Nemesi Pál
, a Ferroép Zrt. vezérigazgatója részesült. A Csongrád megye egészségügyéért járó kitüntetést
Varga Judit
reumatológus és
Berente László
neurológus kapta. A közigazgatásban végzett munkáért járó elismerést Nagymágocs jegyzője,
Varga Ilona
és
Dobó Szilveszter,
Domaszék egykori polgármestere vehette át. Az átadást követően Ópusztaszer plébánosa,
Antal Imre
beszélt, majd a település polgármestere,
Makra József
megszelte az új kenyeret.
