Fókuszban a szögedi beszéd: ö-znek-e még a Tisza partján?

2013. június 12., szerda • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: Sinkovics Balázs, ill. SZEGEDma-illusztráció

OLYMPUS DIGITAL CAMERAÖ-znek-e a szegediek, s ha igen, milyen szituációkban? – többek között erre a kérdésre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke „Szeged nyelve és a szegediek élete” című kutatásában.

A projekt eredményeként a Tisza-parti város lakóinak 2010-es évek eleji nyelvhasználatáról kapnak majd képet a szakemberek. Talán meglepő, de nem készült még magyar nyelvterületen olyan felmérés, amely egy vidéki nagyváros nyelvhasználatát a maga teljességében bemutatná. A tanszék egy OTKA-pályázat (Országos Tudományos Kutatási Alapprogram) keretében 2012 szeptemberében kezdte el projektjét, a felmérést Németh Miklós egyetemi docens vezetésével Kontra Miklós és Sinkovics Balázs indították. A vizsgálatból kiderül, hogy a szegedi lakosságra valójában milyen mértékben jellemzők azok a nyelvjárási sajátosságok, amelyek e vidék népnyelvének jegyei, és amelyeket a laikusok rendszerint Szegedhez, a szegedi városi beszélőkhöz is kapcsolnak, például az, hogy „ö-zve” beszélnek. A munka azért is érdekesnek ígérkezik, mert a vidéki nagyvárosok közül Szeged rendelkezik az egyik legerősebb nyelvjárási háttérrel.

Szögedies szegediek

A kutatás másik fő célja egy olyan digitalizált beszédadatbázis létrehozása, mely szemlélteti a különböző nemű, életkorú és társadalmi helyzetű szegedi lakosok nyelvhasználatát a 2010-es években. Ennek érdekében körülbelül másfél órás interjúkat készítenek 160 szegedivel. A reprezentatív minta résztvevőit az országos központi lakcímnyilvántartótól hivatalosan megkért adatokból véletlenszerűen választják ki (következésképpen az adatközlők egy része nem ö-ző nyelvjárást használ). A rögzített hanganyagot azután le is jegyzik – magyarázta portálunknak Sinkovics Balázs, a Magyar Nyelvészeti Tanszék tanársegédje. A szakemberek többek között arra kíváncsiak, kik és mikor használják az ö-ző nyelvjárást. „Arra is szeretnének rávilágítani, hogy egyenlő-e a szegedi beszéd az ö-zéssel, illetve hányféleképpen tud megszólalni a szegedi ember, igaz-e, hogy visszaszorulóban van a tájnyelvi használat” – sorolta a tanársegéd. A szegediek jelentős része úgynevezett kettősnyelvű, azaz mind a sztenderd, e-ző magyar nyelvet, mind az ö-ző változatot használja. A szakemberek úgy vélik, hogy többnyire hivatalos ügyintézésnél e-znek és a hétköznapi szituációkban ö-znek a nyelvjárást még őrző szegediek, de pontos és felvételekkel igazolható információik eddig nem voltak a nyelvészeknek.

Szégyen vagy divat?

Arra is kíváncsiak, divat vagy éppen szégyen-e az ö-ző beszéd, így befolyásolja-e például az iskolai megítélést, sikerességet, ha a gyerek szegediesen beszél. Sinkovics Balázs azt is elmondta, mindezek mellett elbeszélgetnek a szegediekkel arról is, hogy vannak-e jellegzetes szegedi hagyományok. „Többször is találkoztunk mostanában a turulozással (tenisszerű játék – a szerk.), ami kiment a divatból, de most úgy tűnik, újra divatba jön a strandokon” – tudtuk meg a nyelvésztől. Azt is szeretnék megtudni, hogy az itteniek mit gondolnak a szegedi beszédről, például szebbnek találják-e, mint a pesti vagy a debreceni nyelvi változatokat, illetve hogy változott-e az adatközlők beszéde, másképpen beszélnek-e a nagyszülőkhöz képest.

A tanársegéd kérdésünkre arról is beszélt, a véletlenszerűen kiválasztottak közül többen elutasítják az interjút, különösen, mikor megtudják, hogy azt diktafonnal rögzítik. Sinkovics Balázs hangsúlyozta, ezeket a felvételeket kizárólag tudományos célra, a kiejtés elemzésére használják, és megőrzésükre is névtelenítve és minden személyes adattól megfosztva kerül sor.

Szeged hangjai

A kb. 160-240 órányi, helyi emberekkel rögzített interjú mellé felkutatják és összegyűjtik az egyetemi intézetekben, múzeumokban, rádióknál és magánszemélyeknél fellelhető, a szegedi nyelvet bemutató hanganyagokat, melyek rendszerezésével és digitalizálásával alapoznák meg a szegedi nyelv hangarchívumát.

Az interjúzást a tervek szerint 2013 decemberében, illetve 2014 januárjában szeretnék befejezni, ezután következik a szövegek lejegyzése, fonetikus átírása és elemzése. A kutatás részeredményeiről, a publikációkról az SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszékének honlapján bárki tájékozódhat.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig 6 hozzászólás érkezett.

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.162.136.26 IP címről szól hozzá.

  • 6. Nelike hozzászólt ekkor: 2013. június 12., szerda, 23:22
    Válaszolok

    Nagyanyámtú még azt hallottam,hogy:”Lyányom!mikó mész vissza Szögedre?vagy mikó gyüssz felénk Szögedébű?
    /1889-be születött/ :)

  • 5. durro Hunor hozzászólt ekkor: 2013. június 12., szerda, 12:23
    Válaszolok

    Gárdonyi Géza a Göre Gábor történeteit végig ö-ző nyelvjárásban írta. Nincs mit vitatni rajta. Ma az ET-nak van Kisebbségi és regionális Nyelvek Chartája című törvénye, pl. a spanyoloknál élnek is vele, nálunk meg nem.Persze, mit is várjunk a sok “gyütt-mönt”-től.

  • 4. Dr.ERDÉLY ENDRE hozzászólt ekkor: 2013. június 12., szerda, 10:30
    Válaszolok

    ..igen \"MI benszülött \" Szegediek \"Ö.zünk \"..ahogy anyánktól tanultunk.. DE!! pl. szegedet sosem mondjuk \"SZÖGED\".-nek .. stb.. + H.vásárhelyen is az emberek nagy része \"ö\" .-zik !! hát örülök ,hogy ezt tudományosan elemzik ! Grat jo munkát !!

  • 3. ALW hozzászólt ekkor: 2013. június 12., szerda, 10:16
    Válaszolok

    Én nem Szegeden nőttem fel, hanem egy kis faluban nálunk természetes az “ö-zés”, a szüleimmel, nagyszüleimmel telefonon mindig úgy beszélek, illetve otthon nyilván “elengedem” magam.

    Itt a városban sokan évekig nem tudták, hogy tájszólásom van minden falumbeli “két nyelven” tud, sokkal szebben beszélünk irodalmi nyelven, mint a helyi lakosság – viszont szerintem a tájszólás mint olyan már “égő”.

    Ennek ellenére sokkal kedvesebb egy-egy szegedi boltos, néni a piacon ha azt mondom hogy “mögvöszöm, tessék adni”, mint máshogy.

    Kevesebb én nem vagyok tőle, az biztos.

  • 2. sohaszdsztujbol hozzászólt ekkor: 2013. június 12., szerda, 09:47
    Válaszolok

    ugyanmár,mi az a kk?
    seholse jegyzik

  • 1. durro Hunor hozzászólt ekkor: 2013. június 12., szerda, 07:59
    Válaszolok

    Vagy 12-13 éve volt ez téma a Közéleti Kávéházban,meg lehet keresni a K.K. évkönyvében a pontos dátumot. Mivel már akkor is föltűnő volt a városban az ö-zés fogyása.

Ugrás az oldal tetejére