Az Alsó-Tiszán egyelőre nincs szükség jégrombolásra


Helyenként már huszonöt centiméter a Tisza és a Maros ATI-VIZIG által kezelt szakaszán a jégvastagság. Jégrombolásra egyelőre nincs szükség, de a szakemberek folyamatosan figyelik a folyókat.
„Az elmúlt napok rendkívüli hideg időjárása következtében az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATI-VIZIG) által kezelt Alsó-Tisza szakaszon, Szeged belvárosi Tisza szakaszát kivéve, a folyón teljes hosszában beállt a jég” – tájékoztatta portálunkat
Kádár Mihály
. A műszaki igazgatóhelyettes közölte, ugyanez a helyzet a Maros magyarországi szakaszán. Mindkét folyószakaszon a jégvastagság 10 és 25 centiméter között változik, és a jeget hozzávetőleg 10-40 centi vastagságú hóréteg borítja. A szakember hangsúlyozta, a folyók jegén tartózkodni tilos minden körülmények között, ezt egyébként egy belügyminiszteri rendelet szabályozza. Az Országos Vízügyi Igazgatóság közlése szerint a Tisza teljes hazai szakaszán kisebb megszakításokkal áll a jég, melynek vastagsága általában 10-25 centiméter között van, de helyenként eléri a 35-öt is. „Befagyott folyószakaszaink jelenleg nyugalomban vannak, ilyen hideg időjárásban a beállt jég nem mozog. Ezért a kezelésünkbe tartozó Tisza és Maros szakaszokon pillanatnyilag csak fokozott megfigyelést végzünk, jégrombolásra nincs szükség” – mondta. A folyókanyarokban, illetve az egyéb, jégmegállásra hajlamos szakaszokon, így a szigeteken, a porondokon, vagyis homoklerakódásoknál, továbbá a hidak mederpillérein feltorlódott jég okozhat visszaduzzasztás. „Ez a jelenség az Alsó-Tiszán azonban egyáltalán nem jellemző, a Maroson viszont előfordulhat. A Maroson a vízállások jelenleg kisvízi tartományban vannak, így még egy esetleges jégtorlasz kialakulása sem von maga után jelentős árvízi kockázatot” – részletezte Kádár Mihály. Jégtörő hajók alkalmazására azonban szükség lehet. „Veszélyes jéghelyzet kialakulásának megelőzése végett, a beállt jégmező, a torlódott állójeges folyószakaszok vagy a jégtorlaszok megbontása, illetve a megbontott jég további felaprítása és a jég levonulásának biztosítása céljából” – sorolta. Ezeken felül a folyami műtárgyak, így például a duzzasztók védelme érdekében alkalmaznak jégtörő hajókat. A Tiszán január 31-étől van érvényben I. fokú jeges árvíz elleni készültség. Jelenleg nyolc jégtörő hajó biztosítja a folyó jeges árvíz elleni védelmét, kiemelten figyelve a tiszalöki és kiskörei vízlépcsők üzembiztonságára. A kialakult jéghelyzetre tekintettel a Duna teljes hazai szakaszán pedig hajózási zárlatot rendeltek el csütörtök estétől.