Sírrablók nyomában a Móra-múzeum régészei

Csaknem kétezer éve kirabolt szarmata sírokat találtak a Móra Ferenc Múzeum régészei az épülő Burger King helyén zajló feltárások közben. Az ásatás egyik érdekessége, hogy az összes eddig talált sírt megbolygatták még a maguk idejében a sírrablók. A régésznek azonban sokkal több értéket rejt egy sír, mint a rablók számára, ezért a szakembereknek így, kifosztva is sokat tud mondani egy-egy sírgödör - tudtuk meg Fogas Ottótól, a Móra-múzeum régészétől, az ásatás vezetőjétől.

A megtalált szarmata temető a római korra, a 2-3. századra tehető. A lelet különlegessége elsősorban abban rejlik, hogy Szeged város területén belül folyik a feltárás. A terület behatárolt, hiszen nagy része be van már építve, kevés a hely, nagyon kis területeken tudnak a régészek dolgozni. Ebből az időszakból nem túl gyakori, hogy a városon belül ilyen leleteket találjanak, noha maguk a szarmata temetők az Alföldön egyáltalán nem számítanak ritkaságnak, hiszen a nomád szarmata népesség majd 4-500 éven keresztül élt itt - magyarázta a régész. Az ásatás másik, már említett különlegessége, hogy a sírok nagy részét kirabolták, már a saját idejükben a sírokat felforgatták, és a benne lévő értékeket elrabolták. Elsődlegesen a rablók számára értéket nem jelentő csontmaradványokat, a sírban elhelyezett ételmellékletek edényeit, valamint a különböző vastárgyakat - vaskést, vaskardot, a koporsó vasszerelékeit - lehet még megtalálni felforgatva, másodlagos helyzetben a sírokban, mivel ezek nem jelentettek értéket a rablóknak. A fosztogatók mégsem mondhatók alaposnak, a gazdagabb sírokban mindig maradt egy-egy ezüsttárgy, római ezüstpénz, vagy fibula: a halottak mellé ugyanis különböző, legtöbbször ezüstből, ritkábban bronzból vagy aranyból készült tárgyakat tettek, például ruhaösszefogó díszeket, fibulákat, amelyek a tógákat általában vállban összefogták. A sírrablók elsődlegesen ezeket, illetve a nemesfémekből készült kar- és nyakpereceket keresték - ismertette a temetkezési szokásokat és a körülményeket

Fogas Ottó.

Eddig több mint húsz sírt sikerült feltárniuk, és még nyolc-tíz sírgödörre számítanak. „A szarmatákról sok leletünk van, de viszonylag keveset tudunk róluk. A csontmaradványok antropológiai vizsgálatai - nemi meghatározás, életkor, milyen betegsége volt, milyen elváltozások vannak a csonton, korabeli betegségeknek a nyomai - nagyon fontos információk nem csak az antropológus, hanem akár a mai orvostudomány számára is" - fogalmazott az ásatásvezető. A leletek elsősorban a régészeti gyűjtemény részét fogják képezni, feldolgozásuk pedig legalább egy évet vesz majd igénybe. A költségeket a törvény szerint a területen építeni szándékozó vállalkozónak kell állnia, az összberuházásnak kevesebb mint egy százalékát kell régészeti feltárásokra fordítani, ez jelenleg 5-6 millió forintot jelent. A múlthét hétfőn megkezdett régészeti feltárást a tervek szerint jövőhét közepére fejezik be.