Írjon nekünk

ARC

Gedó György: „Az ökölvívás az idegek és az izmok nagy játéka”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

gedo_gyorgy03_gs

Az 1972-es müncheni olimpián a terror árnyékában érte el pályafutása legnagyobb sikerét, dolgozott ökölvívó edzőként, jelenleg a Magyar Ökölvívó Szakszövetség szakfelügyelőjeként járja az országot. Egy szerencsétlen edzésbaleset következtében lebénult, de ebből is felépült, nem sok olyan ember van, aki nála többet tenne a magyar ökölvívó sport jelenéért. Gedó Györggyel pályafutásáról, feladatairól és az edzői szakma fortélyairól beszélgettünk.

A szegedi szögesdrót

Gedó György, olimpiai bajnok ökölvívónk második éve dolgozik a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnél, országos szakfelügyelőként járja az egyesületeket, versenyeket és adja át tapasztalatait, tanácsait a fiatal ökölvívópalántáknak. A 48 kilogrammos papírsúlyú kategóriát 1968-ban vezették be, ami szinte neki lett kitalálva. Első győzelmét éppen Szegeden aratta, amelyet még 585 sikerrel megvívott mérkőzés követett. „Amikor megérkeztünk Szegedre, Zsiga bácsi elvitt egy helyre és egy szöges drótos kerítésre mutatott. Megkérdezte tőlem, hogy tudom-e hol vagyunk. Nekem fogalmam sem volt, de ő azt mondta, hogy ha nem nyered meg ezt a versenyt, akkor azok mögé a szögesdrótok mögé raklak. Innentől kezdve csak az lebegett a szemem előtt, hogy minden meccset megnyerjek és ez sikerült is. Mint később kiderült, a Csillagbörtön volt a szögesdrótos kerítés mögött” – anekdotázott az 1972-es olimpiai döntő aranyérmese, aki Békéscsabán ismerkedett meg az ökölvívással, majd a fővárosba került a Vasashoz, ahol Adler Zsigmond kezei alatt vált nagyszerű ökölvívóvá.

„Ő volt a szívem csücske, a nevelőapám. Azt hiszem a világ egyik legnagyobb szakembere volt. Ő volt Papp Lacinak is az edzője, nevelője, aztán sajnos rosszul sült el a kapcsolatuk a végén. Ez bántotta is őt nagyon, de én sokat próbáltam javítani és enyhíteni azon, hogy ne ezzel foglalkozzon, hanem azokra a gyerekre koncentráljon, akik tőle tanulnak. Nagyon sok tehetséges, nevelt versenyzője volt, de Lacin és rajtam kívül nem volt más, akivel együtt kelt, együtt feküdt és együtt készült a különböző világversenyekre” – emlékezett vissza Gedó György, aki a Bokszvilág Ökölvívóképző SE által szervezett ökölvívó gálára érkezett Szegedre szakfelügyelőként. „Aki engem ismer, az tudja, hogy én fél munkát nem tudok végezni, maximalista vagyok, akkor is az voltam, amikor sportoltam, azért tudtam ezeket az eredményeket elérni, amelyek mögöttem vannak.”

*-*597 mérkőzésből 586-ot megnyertem, amiből 57 kiütéses győzelmem volt, de elsősorban mégsem arra vagyok büszke, hogy ezt elértem, hanem azokra az emberekre, akik erre megtanítottak.

Újra meg kell szerettetni az ökölvívást az emberekkel

„Az ökölvívás nem küzdősport, hanem egy olyan technikai sport, amit az egyéni adottságból kell fejleszteni, ehhez pedig jó pedagógiai érzék, jó meglátás kell. Amikor a gyerekek lejönnek a sportot megismerni, akkor szembesíteni kell őket azokkal a dolgokkal, amelyek előfordulnak ebben a sportágban. Mint általában minden sportban, itt is történhetnek balesetek, sérülések, de tulajdonképpen mi nem arra próbálunk felkészülni, hogy megsemmisítsük vagy agyonverjük az ellenfelünket. Ha megnézzük az összes sportágat, az ökölvívás a tizenötödik helyen szerepel, ami a sérülések kockázatát, a sérülés valószínűségét illeti” – meséli Gedó.

„A közvélemény körében nagyon rossz helyet foglal el a sportágunk, ez éppen azért van, mert a közfelvilágosítás nem megfelelő. Soha nem emelik ki azt, hogy az ökölvívás milyen személyi tulajdonságokat fejleszt, és tulajdonképpen azt sem, hogy milyen emberek válnak azokból, akik az ökölvívást választják, hiszen a sport a társadalomba való beilleszkedésnek az alapja. A mai gyerekek számára nagyon sok olyan csali van, amely elvonja a figyelmüket, elszipkázza őket a sportolástól. Mindig nagyon fontos az első benyomás, az első találkozás ezzel a sporttal és nagyon fontos az edzőnek a feladata is.”

gedo_gyorgy02_gs

„Vannak nagyon rossz tendenciák, amelyekhez hosszú ideig ragaszkodtak a sporton belül. Mindig hangoztattam például, hogy ne legyen bukósisak – így hívom én ezt a fejvédőt, amit az amatőr versenyeken használnak – mert zavarja a periférikus látást. Erre viszont nem tudtak rájönni, csak hosszú évek után, amikor már legalább öt-hat generáció elveszett. Egy jobb csapott, vagy egy jobb horog egyszerűen nem látható ettől, az ökölvívók csőlátóvá válnak” – utal a gondok egyikére olimpiai bajnokunk.

*-*Sajnos ebben a sportágban nem fizetnek jól, ezt a sportot szeretni kell, máshogy nem lehet csinálni.

Ha valaki az ökölvívó sportot űzi, az azért csinálja, és azért vállalja a kockázatait, mert szereti a taktikát, a technikát, a mozgáskultúrát, a szabadságot, mert ez a sportág igazából a szabadságról szól.”

Szabadság ide, vagy oda, nem áll a népszerűségi rangsor elején az ökölvívás, amikor a gyerekek sportág választásáról beszélünk. Gedó György szerint azonban nem csak ez a probléma. “Nagyon sokszor mondtam, hogy akkor lesznek igazán tehetséges versenyzőink, ha sok, apró versenyt tudunk csinálni, hiszen voltak nekünk olyan versenyzőink, akik már sajnos nincsenek közöttünk, de az emlékükre meg lehet szervezni egy-egy nagyszerű mérkőzést, gálát, csapatversenyt. Ha már megvan az a társulat, akikkel újra életre lehet kelteni a csapatbajnokságot az már egy jó lépés. Az én időmben csodálatos dolog volt csapatbajnokságon küzdeni, minden hétvégén voltak meccsek, ezért jöttek ki a szurkolók. Nem a gyilokért jöttek ki, sokkal inkább a rivalizálások miatt.”

Bunyó a kocsmában, ökölvívás a szorítóban

Arról is kérdeztük a szövetség szakfelügyelőjét, hogy milyen százalékban válnak felnőtt korban is ökölvívóvá a gyerekek, akik elkezdenek fiatal korban megismerkedni a sportággal. „Nem vagyok futurológus, de ha az lennék, akkor bizonyára jól járnék, mert akkor ki tudnám választani a tömegből a tehetséges gyerekeket. Nem így történik ez. Vannak olyan versenyzők, akiknek van egy alap adottságuk, akik nagyon könnyen tanulnak, hogy mást ne említsek, a roma gyerekek is koravének, így fiatal korban nagyon sok tehetséges ökölvívó van közöttük. Ez egy olyan sportág, amit meg kell tanulni, mert hiszen egy ököl mindig nálunk van. Nem kell fizetni érte, a saját öklömmel mindig meg tudom védeni önmagamat.”

„Maga a sportág olyan személyiség tulajdonságokat fejleszt, amelyek a mai világban, a mai életben feltétlenül fontosak. Fejleszti a műveltséget, az intelligenciát. Ez egy versenysport és a versenysport a megfelelő szabályok mellett működik. Nagyon sok állami segítséget kapunk, ami nagyon fontos dolog. Nagyon fontos lenne az is, hogy a pedagógusok is úgy álljanak hozzá az iskolákban, hogy ne azzal kezdjék, ha valami probléma van egy fiatalemberrel, aki lejár az ökölvívó edzésekre, hogy ez azért van, mert te ökölvívásra jársz. Ők úgy mondják, hogy boksz, meg bunyó, de a boksz meg a bunyó az kint van az utcán, meg a kocsmában. A szorítóban ökölvívás van, megfelelő szabályok keretein belül és ott nagyon vigyázunk a gyerekek egészségére. Ez már az edzőnek a feladata, amire mindig felhívjuk a figyelmet. A gyerekeket nem szabad bedobni a mély vízbe, ilyen nincs. Meg kell tanítani őket az ökölvívó sportág fortélyaira, sokat kell gyakorolni, így tudunk eredményeket elérni.”

*-*Mindig úgy fogalmaztam, hogy az ökölvívás nem más, mint az idegeknek és az izmoknak egy nagy játéka.

“Amikor a szorítóba beviszünk egy gyereket, akkor vizsgázik a bíró, vizsgázik az edző, vizsgázik a gyermek és ez a szép az egészben, hogy ezt a hármat össze tudjuk gyúrni egy olyan képlékeny dologgá, hogy egy olyan tehetség kerüljön ki, akire büszke lehet Magyarország. Itt szeretném kiemelni azt, hogy Szuknai Zsuzsit nagyon régóta ismerem, és nagyon fontos az ökölvívásnak, hogy ilyen szakemberek dolgozzanak benne és érte. Kiváló ökölvívóedzőnek és pedagógusnak tartom és nagyszerű, hogy ilyen sokat tesz a sportágunkért itt Szegeden és országszerte egyaránt.”

gedo_gyorgy01_gs

Arany a terror árnyékában

Gedó György már az 1968-as mexikói ötkarikás játékokra is kijutott, ott azonban egy sérülés miatt feladni kényszerült a versenyt, négy évvel később viszont már felülhetett a világ trónjára, ám olimpiai aranyérmét beárnyékolta a müncheni játékokon történt terrortámadás. 1972. szeptember 5-én, a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet két izraeli sportolót meggyilkolt, kilencet pedig túszul ejtett az olimpiai faluban. A német rendőrség szabadítási akciója balul sült el, a túszok meghaltak. A magyar csapat szinte az izraeli küldöttség szomszédságában élt, sportolóink közelről figyelték a történéseket. Gedó Györgyöt nem sokkal a támadás előtt meghívták az izraeli sportvezetők a szállásukra, a magyar sportoló azonban a látogatás előtt még elment meginni egy csésze teát a magyar küldöttség szállására, így késve indult el a találkozóra, ennek köszönhetően menekült meg attól, hogy őt is túszul ejtsék. Az erre az olimpiára már kétszeres Európa-bajnokként érkező Gedó be akarta bizonyítani, hogy a történtek ellenére is van értelme folytatni a versenyzést, a döntőben pedig koreai ellenfelét három menetben legyőzve zsebelte be az aranyérmet. Két évvel később részt vett az első amatőr ökölvívó világbajnokságon is, de bizonyos tényezők meggátolták az újabb nagy siker elérésében.

„Sajnos úgy alakult az én helyzetem, hogy amikor a legjobban kellett volna felkészülnöm, akár az első világbajnokságomra 1974-ben, akkor a katonai kötelességemnek tettem eleget. Kitört a háború, meg kellett védeni a hazát. Akkor ezzel voltam elfoglalva és mindemellett vállaltam föl pluszba a mérkőzéseket.

*-*Kubában úgy vívtam világbajnoki mérkőzést, hogy Fidel Castro fent ült a karzaton és ő kellett ahhoz, hogy a kubai ellenfelem megnyerje a világbajnokságot.

Ehhez nem kell kommentárt fűznöm azt hiszem, az ökölvívó sportág és maga sport általában nem szabad, hogy a politikáról szóljon.”

Hirdetés

Kommentek

ARC

Bayer Zsolt: Férfitestbe kényszerített leszbikus nő vagyok

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A liberalizmusból mára komplett elmebaj lett, az eszmét körüllengő gondolatiság teljesen eltorzult – mondta nekünk a jobboldalon népszerű publicista, aki az új könyvét mutatta be Szegeden.

Tovább olvasom

ARC

Szeged Szépe imádja, ha keményen földhöz vágják

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Kékegyi Szimonetta, azaz Szeged Szépe december kilencedikén átadja koronáját és címét egy új szépségnek, aki egy évig viselheti majd azt.

Tovább olvasom

ARC

Az illatok gyógyítják a testet és a lelket is!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

És erről Szegeden hamarosan bárki meggyőződhet akár saját maga is.

Tovább olvasom

Aktuál