A Kass Szálló és az eldőlt leander

A brazíliai világbajnokság nyitányán a hosszú évek óta bezárt Régi Hungária is kinyitott, egyelőre minimál üzemmódban, de hosszú távon komoly felújításról is beszélnek.

A Stefánia felé sétáló szegedieknek biztos tátva maradt a szája: se szó, se beszéd,

kinyitott a Régi Hungária, az egykori Kass Szálló

, ahol bizony még Puskás Öcsi is megfordult, és tudták-e, hogy van egy szállóhoz kötődő fröccsünk. Egy igazi szegedikum: a múlt század elején a helyi éjszakában kezdték el inni a művészek, a szálló éttermében, bárjában a vörösbort pezsgővel. A fröccslexikonok Kass- vagy Tisza-fröccsnek említik. „Árulnak Kass-fröccsöt” - tettem volna fel az igencsak kézen... szájon fekvő kérdést, de mégsem. A nyitás után három perccel érkeztem a világbajnokság nyitónapján, és nem akartam szemtelenkedni, mikor érezhető volt az izgalom az alkalmazottak körében. Az utolsó instrukciókat kapták a felszolgálók, a könnyűszerkezetes vécé USB-lapjába még épp tekert egyet az elektromos fúró – kértem hát egy sört. És leültem gondolkodni. Eszembe ötlött a közelmúlt története:

Tervek, nyilatkozatok, tervek, nyilatkozatok, ter...

„A Quaestor-csoport csaknem két milliárd forintos felújításba kezd az egykori szegedi Kass-szállóban, ehhez hatszáz millió forintot nyert a Dél-Alföldi Regionális Operatív Program turisztikai pályázatán” – jelentette be Botka László a város polgármestere, Tarsoly Csaba, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója és a projektet segítő Ujhelyi István országgyűlési képviselő még

2008 novemberében Szegeden

. A projekt a tervek szerint 2010 közepére fejeződne be. Az elképzelés szerint az étterem a régi fényében ragyogna, ahogy a kávézó is, lesz ötven szobás szálloda, két új konferencia terem és zeneszoba is, a pincében wellness-részleget alakítottak volna ki. A Szeged szívében levő egykori szálloda egyébként 1916-ban épült, majd 1977-ben életveszélyessé vált, ezért bezárták. 1992-ben a tulajdonos cég belekezdett a műemléki épület felújításába, a meglevő négy szintre még kettő épített, és megerősítette az épület szerkezetét. A pénz azonban elfogyott és 1994-ben eladta az ingatlant a Quaestor-csoportnak. A cég először irodaházat, majd áruházat tervezett az épületbe. Egy hónappal később a cégcsoporthoz tartozó Régi Hungária Kft. ügyvezetője, Molnár Sándor nyilatkozta azt, hogy a Dél-Alföldi Regionális Operatív Program turisztikai pályázatán nyertek

600 milliót a felújításra és hamarosan kezdik is a munkát

. Mikor már három év is eltelt a fenti ígérgetések, impozáns tervek óta, végre megszólalt

a Questor kommunikációs igazgatója Bende Gyöngyi elmondva

, hogy a Régi Hungária lebontását nem tervezik, már a kérdés felmerülése is sértő. „Cégcsoportunk hosszú évek óta szívén viseli az épület sorsát, ezért is vásárolta meg, és keresi a lehetőségét annak, hogyan adhatnánk vissza régi „fényét”, jelenleg társbefektetőt keresünk, a kidolgozott és jóváhagyott tervek szerint egy 68 szobás, 4 csillagos hotel és a hozzá kapcsolódó egyedi bálterem kialakítására lenne lehetőség. Ha társbefektetőt nem találunk, akkor eladásra kínáljuk. Az ingatlannal kapcsolatos egyéb információk egyébként mindenki számára elérhetők cégcsoportunk weboldalán" - valahogy így:

Hungaria Palace Hotel 124 férőhellyel

„Az 1.796 négyzetméteres telken fekvő, 5.846 négyzetméter össz alapterületű műemlék épület - amely jogerős építési engedéllyel, rekonstrukcióra felmérési tervdokumentációval rendelkezik - tulajdonosa a QUAESTOR Invest Kft. (...) Felújítása elkezdődött, a lehetséges végső formájára vonatkozó terveket az Ybl-díjas Tarnai István és munkatársai készítették el. Jelenleg az épületszerkezeti, födém és homlokzati elemek vannak készen, a belső terek végleges ki-, illetve átalakítása a tényleges beruházási igények alapján történhet meg. (…) A Quaestor-csoport felújítási koncepciójának célja, hogy a Régi Hungária Hotel új formájában, korszerű üzemeltetési koncepcióval, új névvel (Hungaria Palace Hotel) képes legyen a városi kulturális és örökség-, valamint hivatásturizmus résztvevőinek komplex kikapcsolódási lehetőséget kínálni. A jövőterv egy 62 szobás, 124 férőhelyes, 4 csillagos, superior kategóriájú városi hotel képét fogalmazza meg. Szeged ez által az eddiginél versenyképesebb turisztikai célponttá válik, melyből a város és a régió lakossága, vállalkozásai jelentős hasznot remélhetnek. A szálloda – a rekonstrukciót követően – alkalmassá válhat arra, hogy a déli határokon átnyúló kapcsolatok reprezentatív üzleti központjává váljon. A felújítás tervezet végösszege 5,1 millió euró."

Hüvös levegő, oszlopok és kivetítő

És most újra itt. Iszom a söröm, és csodálva bámulom a mennyezetet, a stukkókat, az oszlopokat, az impozáns belső teret. „K.. jó” - mondta egy bennfentes, idősebb úr pohárral a kezében, és valóban. A hangulat, az első benyomás valami hasonló vulgáris örömöt szabadít fel minden régi szegedi torkán, aki nyomon követte a szálló sorsát, volt itt Thealter előadáson, és végre ismét beleszagolhat a nagyterem nehézkes, hűvös és ódon levegőjébe. Egy telefonjával fényképező ismerősömet szólítottam meg, akiről tudom, hogy szereti ezt a hangulatot, jártas a művészkávézók terén is. „Ti üzemeltetitek?” - kérdem. „Viccelsz, láttad a sörpadok kint? Szerinted ilyen lenne, ha mi csinálnánk?” - érkezett a válasz. (Mondjuk, én ittam náluk méregdrága fröccsöt műanyagpohárból tizenéves sörpadon, de ezt hagyjuk.) A terem végében projektor szórta Brazíliából a labdát a falra feszített óriási vászonra, és nekem valahogy olyan érzésem támadt, hogy talán nem egy nagy kezdet részese vagyok itt. Pillanatnyinak tűnik minden. Pedig az üzemeltető cég egyik tulajdonosa, Gálosi Gyula hosszú távú tervekről beszélt nyilatkozatában.

Nem romkocsmát akarnak nyitni

„Elsődleges feladatként azt fogalmaztuk meg, hogy az épületet egyik eredeti funkciójával, a vendéglátással megtöltsük, és minél hamarabb a kíváncsi vendégek birtokába adhassuk nagytermét, egyelőre így, valós állapotában. Ugyanakkor kiemelnénk, hogy nem romkocsma üzemeltetése a célunk, hiszen ez messze nem a végleges formája a működésnek. Az ingatlan földszintjére határozott időtartamú bérleti szerződést kötöttünk a tulajdonossal, a Quaestor-csoporttal. Terveink szerint egy szisztematikus, három ütemben megvalósuló átalakítás eredményeként újulna meg az épület teljes földszintje. Első lépcsőben az idei nyáron fogja kiszolgálni a szabadtérre vágyó szegedi vendégek igényeit a mintegy 400 fő befogadására alkalmas kül- és beltéri ülőhellyel rendelkező sörkert. A világbajnokságot követően terveink szerint elkezdődnek a háttérmunkálatok a második ütemben megvalósuló, koncerteknek és rendezvényeknek otthont adó nagyterem életre hívása érdekében. Üzemeltetőként elsődleges célunk, hogy a mai kornak megfelelő felszereltséggel, ugyanakkor a régi vendéglátós funkcióval, mielőbb visszaadja a szegedieknek a „HUNGI”-t, hogy újra kultúrával, nívós programokkal, hazai zenekarok klubkoncertjeivel rázzák fel az évtizedek óta néma falakat. Hétvégenként a helyi értelmiségi civil szervezetek szolgálatába állna, a társadalmi élet lüktető vérkeringését jelentené az új kulturális központ. A célokat összefoglalva egy olyan helyszín valósulna meg, ahol mindenki, minden korosztály megtalálja az igényes kikapcsolódás lehetőségét a belváros szívében. Harmadik ütemben, a jól ismert éttermet rekonstruálnánk, mégpedig úgy, hogy az alkalmas legyen nagyszabású bálok, elegáns esküvők megrendezésére is. A bérlői kör fiatal szegediekből áll, akik saját erőből, banki finanszírozásból és esetleges Európai Uniós támogatásból kívánják a „HUNGI”-t feléleszteni” - olvasható a nyilatkozatban.

Megérteni egy virágot

Visszamentem másnap, az egyik asztalnál arról beszéltek, hogy milyen jó hangulatban nézték itt a meccset. Feltámadt a szél, a bejárat melletti virágládában szép leander pompázott ciklámen virágaival. Már leköszönőben volt legtöbb sziromfürtje, hervadtak, de még mindig büszkén, erőteljesen állt ott a növény. És jött az az erőszakos, hirtelen fuvallat, egy pillanat alatt fellökte. Nem voltunk sokan, mintegy tucatnyi teraszozó ült a Kass aurájában. A tompa puffanásra mindegyikük odakapta a fejét. Nekem megfeszültek izmaim, hogy pattanjunk már fel - mint mikor egy idős hölgy esik el szatyrával - de nem. Lassan visszafordultak a tekintetek, a beszélgetések fonalai újból szövésnek indultak, én pedig forgattam a fejem. Kerestem a bennfentes vulgárist, a sörpados ismerősöm, a tegnapi meccsen nosztalgiázó társaságot, a brazilokat... végül visszaállítottam a leandert, hiszen ez csak egy virág.