Magyarország 2 aranyat, hat ezüstöt és ugyanennyi bronzot szerzett Londonban a paralimpián, a sérült sportolók ötkarikás viadalán. A magyar média szégyene, hogy egyikükben sem volt annyi érzékenység, hogy a helyén kezelje, és a teljesítményekhez méltón tudósítson sportolóink emberfeletti teljesítményéről.
A királyi tévé még az összefoglalókkal, és egy-egy élő bejelentkezéssel próbálkozott, de a kereskedelmiek hírszerkesztése maga volt a botrány. A mélypontok egyike volt az a TV2-es híradó, ahol egy szó sem esett az aznapi érmekről – pedig kaptunk ezüstöt és bronzot is – de vezető hírként számolt be (a tolerancia jegyében) a tacsikutyák amerikai szépségversenyéről – megmutatták a sok állatkínzónak. Alig várom az ilyen-olyan képmutató menetelésről, valami jogvédő izéről történő beszámolókat, mindezek után veszettül hitelesen. Felvonulás a rokkantparkolókban garázdálkodók ellen? A leszázalékoltak nyugdíjának csorbítása ellen? Az elnyomott nők jogaiért? Nem épp úgy kellene az embereket elfogadásra, toleranciára, tiszteletre nevelni, hogy az elégséges szintet megütve, beszámolunk mondjuk a sérült sportolók teljesítményeiről, bemutatjuk az úszónőt, aki karok nélkül, delfinezve teljesíti a száz métert a medencében? Szégyellje magát, aki hallgatott!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.