Vélemény: A jó jogszabály, avagy szemét és cigi I.

December 29-én a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kinyomtatta a megemelt díjtételeket tartalmazó számlákat, majd a december 30-i Magyar Közlönyben megjelent maga a törvény, amely felülírta a díjemelést. Jogi szempontból tehát egy érdekes szituáció alakult ki: az önkormányzati rendeletet a szegedi közgyűlés teljesen jogszerű körülmények között fogadta el, viszont amikorra hatályba lépett, addigra már ellentétes lett a magasabb szintű jogszabállyal. Önök szerint hibázott valaki?

„Továbbá ahelyett, hogy egyszerűsítenének és átlátható szabályozásokat alkotnának, ehelyett a drága jogászaink a saját kis világukat kaotikus nagy vízfejű szörnnyé tették, amivel csak maguknak adtak több lehetőséget. Talán, ha kevesebben lennének, nekik is igényük lenne a könnyített, hatékonyabb jogrendszerekre” – írja byejogaszok az

első szegedmás cikkem első kommentjében.

Nem ígérem, hogy a jövőben minden egyes hozzászólásból egy új postot kreálok, az első viszont megérdemel egyet. Sőt, mindjárt akár kettőt is.

1. rész: Szemét

„A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie” – mondja a

jogalkotási törvény

. Íme egy jó példa: 196. § (2) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 57. §-sal egészül ki: „57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét.” Szabályozási tartalma egyértelmű: 2012-ben nem lehet magasabb szemétdíjat szedni, mint 2011-ben. Az már kicsit érthetetlenebb, hogy miért került mindez az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénybe. Jóleső érzés, hogy az Alaptörvényünk – legalábbis az Országgyűlésnek a fenti szöveget kodifikáltató alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága szerint – még a szemétdíjra is tekintettel van. A 32 oldalas

módosító javaslat

egymondatos indokolásából meg is tudjuk miért: „A módosítás a törvényjavaslat jogtechnikai pontosítására és más törvényekkel való koherencia biztosítására irányul.” Végső soron, állampolgári szemmel nagyon barátságos döntés volt ez, igaz, kicsit zavaros történet kerekedett belőle. A szegediek biztosan emlékeznek rá, hogy a díjemelések körül jelentős hercehurca alakult ki városunkban. Miután a november 25-i közgyűlésen

nem sikerült elfogadni

a javaslatokat, a városvezetés a Fidesz-frakcióval kiegyezve újabb közgyűlést

hívott össze

december 16-ára. A város- és egyben honatyáknak enyhén szólva is sűrű programjuk volt ezekben a napokban. Bohács Zsoltnak például részt kellett volna vennie a Parlament alkotmányügyi bizottságának ülésén december 15-én. Nyilván a szegedi ügyekkel

lehetett elfoglalva

, hisz a parlamenti honlap

tanúsága szerint

helyettessel képviseltette magát. Ez volt egyébként az az ülés, amelyen a díjemelés megtiltására vonatkozó módosító indítvány beterjesztéséről döntött a bizottság. Másnap, december 16-án

szavazta meg

a szegedi közgyűlés a szemétdíj tekintetében a 8,18%-os

emelést

. A hétvégét követően újult erővel vetették magukat a parlamenti munkába a képviselők. December 19-én kétharmados többséggel

meg is szavazták

, hogy bekerüljön az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa a törvényjavaslatba. (Bohács Zsolt és Kalmár Ferenc igennel szavazott, Botka László ugyan jelen volt, de nem voksolt.) December 23-án délután, miközben az Országház mellett

javában zajlott

az ellenzék tüntetése, a kormánypárti kétharmad

elfogadta

magát a törvényt is. (Bohács Zsolt ekkor nem volt jelen, mint ahogy értelemszerűen Botka László sem, Kalmár Ferenc viszont ekkor is igennel szavazott.) December 29-én a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

kinyomtatta

a megemelt díjtételeket tartalmazó számlákat, majd a december 30-i Magyar Közlönyben

megjelent

maga a törvény, amely felülírta a díjemelést. Jogi szempontból tehát egy érdekes szituáció alakult ki: az önkormányzati rendeletet a szegedi közgyűlés teljesen jogszerű körülmények között fogadta el, viszont amikorra hatályba lépett, addigra már ellentétes lett a magasabb szintű jogszabállyal. Önök szerint hibázott valaki? Szerintem a Parlament feltétlenül. A

jogalkotási törvényben

ugyanis benne van ez is: „A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.” Azt hiszem, ebben az esetben nagyon nincs mit magyarázni. Nagyobb probléma, hogy a szemétdíjból 10%-os kedvezményre jogosultak azok, akik egy összegben január 31-ig befizették az egész éves díjat. Úgy tűnik, amilyen sürgős volt a rendeletek elfogadása decemberben, annyira ráérősen kezeli a közgyűlés a jogellenes helyzet felszámolását. A legközelebbi ülésre várhatóan február 24-én kerül sor, már amennyiben hinni lehet Póda Jenő gazdasági tanácsnok

számításainak.

(Az

SZMSZ

szerint már most pénteken kellene összeülniük a városatyáknak. De ez csak fő szabály szerint van így, nem is beszélve arról, hogy az SZMSZ-nek már régen nem hisz senki.) Pedig Debrecenben már az idei második közgyűlésen is

túl vannak

, sőt van olyan önkormányzat, ahol egyenesen

kéthetente üléseznek

. (Igaz, a VIII. kerület legalább annyiban különbözik Szegedtől, hogy ott egyedül a polgármester országgyűlési képviselő.) A szegedi képviselők tavaly sem voltak túl aktívak, a közgyűlések száma éppen hogy átvitte az

önkormányzati törvény

által előírt hatot. Az idei év sem ígér mást, holott a választópolgárok – szerintem – megérdemelték volna, hogy legalább a helyi képviselőik felszámolják azt az anomáliát, amit a kifejezetten rossz jogalkotásával a Parlament előidézett.