Vélemény

Vélemény: Kalandozások a női vécében

Vélemény: Kalandozások a női vécében

2011. december 18., vasárnap
Vélemény: Kalandozások a női vécében

Ha jól értem, ha az Alkotmánybíróság elnöke 30 évvel ezelőtt nők után kajtatott volna a női vécében, meg ezzel adekvát tevékenységgel múlatta volna drága idejét, most nem járult volna hozzá a jogállam felszámolásához a passzivitásával. Ugyan miért? S hogyan?

„Női wc, női wc, szabadíts meg a gonosztól” (Rockwell)

Olvasom az egyik szegedi portálon, miután a cikkről hírlevélben értesítettek, hogy: „Valószínűleg, az alkotmánybíróság (szándékosan kisbetűvel) elnöke nem rúgott be soha a jogász bálon, nem csajozott agresszívan, nem ment soha a nők után a vécébe, soha nem dobták ki biztonsági emberek sehonnan és talán nem is verekedett egyetlen egyszer sem. Csak a jogállam felszámolásához járult hozzá tevőleges passzivitásával az elmúlt egy évben, csak a munkáját nem végezte el… Valószínűleg jobb lett volna, ha úgy 30 évvel ezelőtt egy jogászbálon az elnök inkább az italt és a nőket választja”. Ha jól értem, ha az Alkotmánybíróság elnöke 30 évvel ezelőtt nők után kajtatott volna a női vécében, meg ezzel adekvát tevékenységgel múlatta volna drága idejét, most nem járult volna hozzá a jogállam felszámolásához a passzivitásával. Ugyan miért? S hogyan? A szerző egyik hivatkozott forrása szerint „az AB állítólag többször azért nem mert dönteni és kiállni a kész marasztaló határozat mellett, mert – érthetően – féltek a kormány további bosszújától”. A „további’” bosszú lehetséges előzménye az lehet, hogy a forrás úgy véli:„Nagy csapást mért a kormány az Alkotmánybíróságra egy évvel ezelőtt jogköreinek alapos megkurtításával”. Nincs tudásom arról, hogy az alkotmánybírók félnek-e a kormánytól, és hogy bosszút állt-e kormány valamiért az alkotmánybírókon. Az Alkotmánybíróság ténykedése természetesen lehet kritika tárgya, de ha a testület elnökét a női vécével hozzuk összefüggésbe, a nyilvános véleményalkotás kultúrájának - eddig a névtelen kommentelők körében tapasztalható – új dimenzióját nyitjuk meg. Én ezt nem helyeslem. Azt értem, ha valaki értetlenkedik az AB (meg nem hozott) döntései miatt, hiszen a kritikák kezdettől fogva végigkísérték az AB történetét, de éppen ezért kellene óvatosabban fogalmazni, amikor a miértekre keressük a választ. Ha már az Orbán-kormány bosszújáról van szó, 19-re hadd húzzak lapot: amikor a Bihari Mihály vezette AB, melynek tagja volt a női vécébe utalt mostani elnök, a Fidesz ún. szociális népszavazásra feltett kérdéseiből „átengedte” a vizitdíjra és a kórházi napidíjra vonatkozókat, amiket előzetesen az OVB elutasított, igen éles támadások érték a testületet. Többek között az, hogy az AB és - főleg – az elnöke kiszolgálja az ellenzéket nagyjából úgy, ahogy korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszélt egy fideszes árnyékállam létéről. Vagyis: az AB a legalapvetőbb szakmai követelményeket rúgta fel, hogy pártpolitikai megrendelést teljesítsen. Nem tudom, hogy a korábbi elnök járt-e hallgatóként női vécében, de az biztos, hogy nyilvánosan és magánbeszélgetésekben róla is állították, hogy fél Orbán Viktor bosszújától, ami egészen pontosan úgy szólt a szóbeszéd szerint, hogy ha nem engedik át a kérdéseket, akkor Orbán a választások után megszünteti az AB-ot. A félreértések elkerülése végett itt és most nem az a kérdés, hogy Orbán Viktor mit akart, vagy milyen akaratot tulajdonítanak neki, hanem az, hogy az AB és elnökei minden szakmai normát felrúgva szolgálják-e ki Orbán Viktort. Vagy ahogy pl. Bokros Lajos szakszerűen megfogalmazta: „politikai bűnt” követnek el. Az ilyen természetű kritikákban nem ártana némi következetesség. Az nem járja, hogy a jelenlegi AB-t úgy ekézzük, mintha a korábbi AB-val kapcsolatban mindent rendben találnánk, miközben a korábbi AB-t is ugyanúgy ekézték, mint a mostanit. Ha az ilyen természetű kritikák konzekvensek lennének, azt is kellene tartalmazniuk, hogy az AB már jóval Orbán Viktor hatalomra kerülése előtt megszűnt önálló intézmény lenni, hogy már akkor megrendült a jogállamiság, vagy akár azt, hogy Orbán Viktor a korábbi AB-val közösen elkövetett államcsínnyel nyert választást, mert ha nincs „szociális népszavazás”, nincs választási győzelem sem… De akkor ne hagyjuk ki Sólyom László AB elnökségét sem, mert hát az ő ténykedését is igen komoly kritikák érték, csakhogy azok közül a legkeményebbek – ugye –jobboldalról hangzottak el, és ha ezeket összeraknánk, talán őróla is felvethetnék, hogy anno talán jobb lett volna, ha hallgatóként női vécébe kuncsorog: És akkor még nem beszéltünk Sólyom köztársasági elnökké választásáról, ami – ugye – a Fidesz alkotmányellenes puccsával ment végbe, és amiben Sólyom nem talált semmi kifogást, de őt emiatt azért nem utalták női vécébe, mert antifideszeseknek is úgy volt jó akkor, hogy Sólyom legyen a köztársasági elnök Szili Katalin helyett… Számomra az a tanulsága az AB – női vécéig jutó - radikális bírálatainak, hogy az AB már nagyon rég óta kifejezetten gennyes góca lett a magyar politikai rendszernek, és ha az ellenzék hatalomra kerül a következő választásokon, mindent meg kell tennie, hogy személyükben vagy an bloc kipaterolják a jogállami demokráciából. Mert hát képzeljük el, mi várható tőlük, Orbán talpnyalóitól, ha a demokratikus ellenzék neki kezd a köztársaság újraalapításának.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.