Ha jól értem, ha az Alkotmánybíróság elnöke 30 évvel ezelőtt nők után kajtatott volna a női vécében, meg ezzel adekvát tevékenységgel múlatta volna drága idejét, most nem járult volna hozzá a jogállam felszámolásához a passzivitásával. Ugyan miért? S hogyan?
„Női wc, női wc, szabadíts meg a gonosztól” (Rockwell)
Olvasom az egyik szegedi portálon, miután a cikkről hírlevélben értesítettek, hogy: „Valószínűleg, az alkotmánybíróság (szándékosan kisbetűvel) elnöke nem rúgott be soha a jogász bálon, nem csajozott agresszívan, nem ment soha a nők után a vécébe, soha nem dobták ki biztonsági emberek sehonnan és talán nem is verekedett egyetlen egyszer sem. Csak a jogállam felszámolásához járult hozzá tevőleges passzivitásával az elmúlt egy évben, csak a munkáját nem végezte el… Valószínűleg jobb lett volna, ha úgy 30 évvel ezelőtt egy jogászbálon az elnök inkább az italt és a nőket választja”. Ha jól értem, ha az Alkotmánybíróság elnöke 30 évvel ezelőtt nők után kajtatott volna a női vécében, meg ezzel adekvát tevékenységgel múlatta volna drága idejét, most nem járult volna hozzá a jogállam felszámolásához a passzivitásával. Ugyan miért? S hogyan? A szerző egyik hivatkozott forrása szerint „az AB állítólag többször azért nem mert dönteni és kiállni a kész marasztaló határozat mellett, mert – érthetően – féltek a kormány további bosszújától”. A „további’” bosszú lehetséges előzménye az lehet, hogy a forrás úgy véli:„Nagy csapást mért a kormány az Alkotmánybíróságra egy évvel ezelőtt jogköreinek alapos megkurtításával”. Nincs tudásom arról, hogy az alkotmánybírók félnek-e a kormánytól, és hogy bosszút állt-e kormány valamiért az alkotmánybírókon. Az Alkotmánybíróság ténykedése természetesen lehet kritika tárgya, de ha a testület elnökét a női vécével hozzuk összefüggésbe, a nyilvános véleményalkotás kultúrájának - eddig a névtelen kommentelők körében tapasztalható – új dimenzióját nyitjuk meg. Én ezt nem helyeslem. Azt értem, ha valaki értetlenkedik az AB (meg nem hozott) döntései miatt, hiszen a kritikák kezdettől fogva végigkísérték az AB történetét, de éppen ezért kellene óvatosabban fogalmazni, amikor a miértekre keressük a választ. Ha már az Orbán-kormány bosszújáról van szó, 19-re hadd húzzak lapot: amikor a Bihari Mihály vezette AB, melynek tagja volt a női vécébe utalt mostani elnök, a Fidesz ún. szociális népszavazásra feltett kérdéseiből „átengedte” a vizitdíjra és a kórházi napidíjra vonatkozókat, amiket előzetesen az OVB elutasított, igen éles támadások érték a testületet. Többek között az, hogy az AB és - főleg – az elnöke kiszolgálja az ellenzéket nagyjából úgy, ahogy korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszélt egy fideszes árnyékállam létéről. Vagyis: az AB a legalapvetőbb szakmai követelményeket rúgta fel, hogy pártpolitikai megrendelést teljesítsen. Nem tudom, hogy a korábbi elnök járt-e hallgatóként női vécében, de az biztos, hogy nyilvánosan és magánbeszélgetésekben róla is állították, hogy fél Orbán Viktor bosszújától, ami egészen pontosan úgy szólt a szóbeszéd szerint, hogy ha nem engedik át a kérdéseket, akkor Orbán a választások után megszünteti az AB-ot. A félreértések elkerülése végett itt és most nem az a kérdés, hogy Orbán Viktor mit akart, vagy milyen akaratot tulajdonítanak neki, hanem az, hogy az AB és elnökei minden szakmai normát felrúgva szolgálják-e ki Orbán Viktort. Vagy ahogy pl. Bokros Lajos szakszerűen megfogalmazta: „politikai bűnt” követnek el. Az ilyen természetű kritikákban nem ártana némi következetesség. Az nem járja, hogy a jelenlegi AB-t úgy ekézzük, mintha a korábbi AB-val kapcsolatban mindent rendben találnánk, miközben a korábbi AB-t is ugyanúgy ekézték, mint a mostanit. Ha az ilyen természetű kritikák konzekvensek lennének, azt is kellene tartalmazniuk, hogy az AB már jóval Orbán Viktor hatalomra kerülése előtt megszűnt önálló intézmény lenni, hogy már akkor megrendült a jogállamiság, vagy akár azt, hogy Orbán Viktor a korábbi AB-val közösen elkövetett államcsínnyel nyert választást, mert ha nincs „szociális népszavazás”, nincs választási győzelem sem… De akkor ne hagyjuk ki Sólyom László AB elnökségét sem, mert hát az ő ténykedését is igen komoly kritikák érték, csakhogy azok közül a legkeményebbek – ugye –jobboldalról hangzottak el, és ha ezeket összeraknánk, talán őróla is felvethetnék, hogy anno talán jobb lett volna, ha hallgatóként női vécébe kuncsorog: És akkor még nem beszéltünk Sólyom köztársasági elnökké választásáról, ami – ugye – a Fidesz alkotmányellenes puccsával ment végbe, és amiben Sólyom nem talált semmi kifogást, de őt emiatt azért nem utalták női vécébe, mert antifideszeseknek is úgy volt jó akkor, hogy Sólyom legyen a köztársasági elnök Szili Katalin helyett… Számomra az a tanulsága az AB – női vécéig jutó - radikális bírálatainak, hogy az AB már nagyon rég óta kifejezetten gennyes góca lett a magyar politikai rendszernek, és ha az ellenzék hatalomra kerül a következő választásokon, mindent meg kell tennie, hogy személyükben vagy an bloc kipaterolják a jogállami demokráciából. Mert hát képzeljük el, mi várható tőlük, Orbán talpnyalóitól, ha a demokratikus ellenzék neki kezd a köztársaság újraalapításának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.