Vélemény: Éjjeli őrjárat – uszítással

Amikor felocsúdott az ember a meglepetéstől, akkor elkezd gondolkodni, vajon miért kell az Újvidékhez közeli városka többségben lévő szerb lakosainak tartaniuk, mi több, félniük a kisebbségben élő magyaroktól?

Kimeríthetetlen a nacionalista gyülekezések tárháza. Olyan meglepő húzásokkal rukkolnak elő, amelyekkel nem minden nap találkozhatnak az egészséges érzéseket és szemléletet birtokló emberek. Legutóbb a délvidéki Temerin városában döbbentették meg a józan környezetet: egy Obraz nevű, eddig kevésbé ismert szerb ultranacionalista szervezet tagjai éjjeli őrjáratot szerveznek a településen! Az első pillanatban úgy tűnik, hogy ez nem más, mint egy dicséretes kezdeményezés, hiszen a közbiztonság megőrzése, erősítése érdekében történik. Hát nem. Az Obraz (magyarul: arc) szervezet azért hozta létre e nemesnek tűnő tevékenységét, hogy megvédje a helyi szerb lakosságot a magyaroktól! Amikor felocsúdott az ember a meglepetéstől, akkor elkezd gondolkodni, vajon miért kell az Újvidékhez közeli városka többségben lévő szerb lakosainak tartaniuk, mi több, félniük a kisebbségben élő magyaroktól? Annyira agresszívek lennének, terrorizálják a magát államalkotónak tartó nemzet fiait, netán erőszakkal tulajdonítják el a szerbek javait? Azután egy vajdasági magyar lapban megtaláljuk a magyarázatot. Történt ugyanis, hogy egy héttel ezelőtt a renitenskedő szerb fiatalok támadásait nem nézték tétlenül magyar kortársaik, hanem ők is „odavágtak”. Öt szerb legény szenvedett kisebb sérüléseket, négy magyar fiút pedig azonnal letartóztattak és bűnvádi feljelentést tettek ellenük. A szerb média viszont óriási teret szentel a „szerbverésnek”, úgy állítva be az esetet, hogy a korábbi etnikai incidensek során, (amikor egyébként magyarokat vertek össze, közöttük Temerin polgármesterének a fiát is) mindig a magyarok voltak a támadók. A hecckampánynak azután meg is lett a hatása, hiszen az Obraz szélsőségesei is ezután kezdtek „civil önszerveződésbe” és elhatározták, hogy ha nem is minden éjjel, de a hétvégeken mindenképpen járják a település utcáit és óva intik majd a magyarokat attól, hogy szerb fiatalokat bántalmazzanak! A szerencsétlen esetnek már van egy újabb következménye is. Nevezetesen, hogy a napokban ismeretlenek betörtek az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ székházába és teljesen szétverték a földszinti helyiségeket és az előadások helyszínéül szolgáló színháztermet is. A vandál cselekedet indítékait könnyű felismerni: a betörők szinte semmit sem vittek el, viszont mindent összetörtek, használhatatlanná tettek. Ez is azt bizonyítja, hogy pusztán gyűlöletből, meg erőfitogtatásból hajtották végre ezt az ocsmány tettet, amelynek értelemszerűen nincs akkora sajtóvisszhangja, mint a temerini verekedésnek. De, hogy a támadás élét egy kicsit tompítsák, a helyszínelés idején megjelent a feldúlt művelődési központban Újvidék polgármestere is, a vajdasági tartományi ombudsman pedig a helyszínen sajtóértekezletet tartott és mélységesen elítélte a vandál cselekményt. A Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség szintén elítélte az újvidéki támadást és követelte a bűnüldöző szervek erélyes és szakszerű fellépését. Most erre a „fellépésre” várnak az ottani magyarok. Sajnos, rossz tapasztalataik vannak e téren, mert az elmúlt évek során számtalan magyarverés alkalmával tehetetlennek bizonyult a rendőrség, soha nem sikerült kideríteni, hogy ki volt a tettes vagy a tettesek. Visszatérve az Obraz szélsőségeseihez. Szerbiában a nyilvántartott 17 nacionalista szervezet közül őket jelölték meg a legmilitánsabb mozgalomnak, amelynek az elmúlt évek során több erőszakos cselekmény írható a számlájára. Érdekes, hogy magukat a „nagyszerb hazafiasság” eszményét követőinek tartják, a pravoszláv egyházzal kiváló kapcsolatokat ápolnak, egyesek szerint a klérus támogatását is élvezik, ennek ellenére „hajlanak” az erőszakra, a pusztításra, a vandalizmusra. Elítélik és fenyegetik a homoszexuálisokat, lenézik és utálják a kisebbségeket, közülük is leginkább az albán nemzetiségűeket, értelemszerűen ezért Koszovó függetlenségét sem ismerik el, mi több, annak visszafoglalását sürgetik. Ideológiájuk szerint Nagy-Szerbiát úgy lehet létrehozni, ha a Dunától az Adriai tengerig, Macedónia tavaitól Szlovénia hófödte ormainak utolsó vonulatáig szerb terület lesz. Nos, ebből nyílván világosan kiérződik mindaz, ami belülről fűti ezeket az embereket, s az is, hogy másokat miért gyűlölnek. A gond azonban abban van, hogy az Obraz komolyan is gondolja mindazt, amit elhatároz. Ha tehát ők éjjeli őrjáratot terveznek Temerinben, akkor azt meg is valósítják. Tudatában vannak ugyanis annak, hogy az esetleges atrocitásaik előbb-utóbb elévülnek, az elmúlt időszak tapasztalatai is ezt bizonyítják. Nekik is, de nekünk is. A Tito-partizánok által legyilkolt ártatlan magyarok ügyének felderítésére alakult államközi bizottság munkájában, majd a milosevici idők pusztító viharai után naiv módon hittük, hogy délvidéki magyar testvéreink számára is szebb napok következnek. De ezek a napfényesebb idők csak nem akarnak eljönni. Pedig hányszor ígérte már az ottani kormány az atrocitások, a magyarok bántalmazásának alaposabb kivizsgálását! A helyzet azonban mit sem változott/változik. (De részben ezt lehet elmondani a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi viszonyokról is. A napokban egy részeg ukrán nő és férfi letörte az ungvári Petőfi-szobor karját!...) Most, hogy a koszovói határhelyzettel kapcsolatos probléma újra felszínre került, a szerb társadalom igyekszik valahogyan levezetni a feszültséget. Ilyenkor erősödnek a nacionalista szélsőséges megnyilvánulások. Mint például most Temerinben is. Az az érzésem, hogy a szerbek egyszerűen nem tudják megérteni: ha az Európai Unióba igyekeznek, nem söpörhetik a szőnyeg alá az etnikai kisebbségekkel való viszonyukat, pontosabban a problémáikat. Mert Szerbia etnikailag nem tiszta állam, lakosságának több mint 30 százaléka valamelyik kisebbséghez tartozik. Ezek közül a magyarok alkotják a legnagyobb közösséget. Éppen ezért nem ártana, ha mi is gyakrabban hallatnánk a hangunkat, ha kell diplomáciai úton is, amikor ilyen magyarellenes támadások történnek déli szomszédunknál. A civilizált Európába ugyanis rajtunk keresztül vezet az út, ha tetszik, ha nem a most még szélsőséges nacionalista erőknek. Legalábbis, véleményem szerint…