Vélemény: Jöhet az utolsó kenet?

Volt szó itt ekképpen szinte minden területről a focit és az egészségügyet kivéve. Előbbi a miniszterelnök szívügye, lesz is pénz stadionokra és fociakadémiára, a magyar labdarúgás feltámadására, utóbbi meg amolyan mindenki fekete (állatorvosi) lova, melynek legalább nem túros a háta, mégis kerülendő, kínos ügy.

Nem is értem: most hogy már olvad a hó, s egyre növekszik a napi középhőmérséklet, miért nem megyünk ki az utcákra és űzzük el végleg (no nem a telet), hanem a magyar szocialisták és liberális elvtársaik hívására ezt a kormányt!? (Egy jó kis tavaszi taxisblokád?) Most is, éppen valaminek – ezúttal a köz és felsőoktatás rendszerének - romba döntésén, tönkretételén mesterkednek? Az egészségügyről meg ne is beszéljünk... Nézem a köztévét, hallgatom a közrádiót és az általam vélt kormánypárti médiatúlsúly ellenére azt tapasztalom: nem jön át az éteren, mit is akar (tökéletlenkedik) ez az Orbán-kormány? Volt nyolc évük, plusz további nyolc hónapjuk rákészülni, felkészülni arra a probléma- és romhalmazra amit elődeik – a független szakértőkké, megmondó emberekké avanzsált – reinkarnációi most a fejükre olvasnak, hogy a Szanyi-félék másnap, a feladott labdát sietve lecsapva, máris a kabinet alkalmatlanságáról szónokoljanak. Volt szó itt ekképpen szinte minden területről a focit és az egészségügyet kivéve. Előbbi a miniszterelnök szívügye, lesz is pénz stadionokra és fociakadémiára, a magyar labdarúgás feltámadására, utóbbi meg amolyan mindenki fekete, (állatorvosi) lova, melynek legalább nem túros a háta, mégis kerülendő, kínos ügy. Nem is csoda, ha a sajtó maga is kerüli a sokrétű, gyakran belterjesnek tűnő témát, hiszen bármely szegmensének feldolgozásához, némi nemű - nem csupán közéleti státusú - rálátás szükségeltetik. (A kötelezőnek kikiáltott, amúgy közel sem kötelező és nem is ingyenes, de annak beállított védőoltások körüli mizéria kapcsán látható volt a sajtómunkások tanácstalansága, felkészületlensége! Szakújságíró meg alig van a magyar sajtóban, hiába, minden épkézláb egészségügyi végzettségű emberre szükség van az ellátásban! Az orvosok, szakápolók pedig nem igen viszik ki gondjaikat a zárt fórumaikon kívüli térbe.) Ezért is volt egyben hiánypótló, ugyanakkor lesújtóan tragikus Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkára elmúlt héten zárult hatnapos, országos tényfeltáró road showja. E turné során

itt Szegeden

épp úgy, mint a Széll Kálmán-tervvel egy időben Budapesten tartott

zárórendezvényen

, az egyszeri halandó számára is feltárult az egészségügy valóságos helyzete: Isten mentsen mindenkit a betegségektől! Kiderült, az ezer sebből kivérző egészségügynél nincs súlyosabb beteg ma Magyarországon, az utolsó kenet feladásának ideje egyre közelebb kerül. Eljött a gyónás ideje. Ezzel tisztában volt az egészségügyi menedzserképző központ vezetőjéből államtitkárrá lett Szócska is, aki nyugodt szívvel felvállalhatna egy One Man Show fellépést is, vidámabb helyzetekben. A fővárosi helyszínen kapott záporozó kérdésekre adott válaszai stílusa olykor, kissé „őszödisre” sikeredett: „óriási nagy gáz van”, „csak a ködöt szurkáljuk” és „teljesen jogosan küldenek el engem az anyámba” - ismerte el! A probléma valójában ott volt, hogy a jövőképet, és megoldásokat váró hallgatóság egy olyan emberrel találkozott, aki a villámhárító szerepét becsülettel felvállalva valójában azért jött, hogy ott meghallgassa az egybegyűltek véleményét arról, hogyan kellene a Semmelweis-terv segítségével talpra állítani az egészségügyet. A megoldásra váró kérdések maradtak, az idő rohan. Az előző kormányzatok bűneit magára venni nem tudó államtitkár szerint az országjárás és a szakmabeliekkel folytatott konzultáció nagyban segíti a kormányt abban, hogy kidolgozzon egy, a mainál jóval ésszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb modellt mindannyiunk megelégedésére. (A Semmelweis-terv hivatalosan is csak vitairat. Az elmúlt két hónapban kétezer oldalnyi hozzászólás érkezett, amelyeket már belegyúrtak az anyagba, amely így már koncepcióvá dagadt. Na ezt nem láttuk, nem hallottuk! Pedig ebből kéne programot alkotni.) De az is lehet, ehhez már nem menedzserszemlélet, vagy jó gazda kell, hanem patológus.