Miért hívják Áronnak?

Rudolf Sarközi valószínűleg arra játszik rá, hogy romák és nem romák egyaránt számon tartanak „cigányos” neveket, de azért e téren is tanácsos óvatosnak lenni. Lakatos Attila ugyan borsodi cigányvajda, de Lakatos Géza vezérezredes, akit Horthy Miklós augusztus 29-én nevezett ki miniszterelnöknek, más lapra tartozik.

Rudolf Sarközi ausztriai roma vezető egy vasárnap megjelent interjúban keményen megtámadta Nicolas Sarkozy francia elnököt az illegális telepeken élő romák kitelepítése miatt. Ahogy a francia Sarkozynek, úgy az osztrák Sarközinek is magyar felmenői vannak a sajtótudósítások szerint. A Dél-Burgenlandból származó Rudolf tagadta, hogy rokoni kapcsolatban állna Nicolassal, de azért fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nevük ugyanaz, csak másképpen írják, és hogy a Sárközi (Sarkozy, Sarközi stb.) eredetileg jellegzetesen roma név, még ha házasságok útján nem-romáknak is átadták időközben. Azt értem, hogy a névrokonság remek píár lehetőség Rudolf Sarközinek, amit botor lett volna ki nem aknázni, a névmagyarázatban azonban jellegzetes névsovinizmust látok, mert például az un. Gábor cigányok is hasonló alapon tudják a magukénak Gábor Áront. Cigány név lenne a Sárközy meg a Sárközi? Vajon miért, ha már a Rábaközi sem az? Rábaközi Andrea a nyolcvanas évek híres modellje, Rábaközi István az MSZP képviselőjelöltje volt, de ha a „közi”-ek társaságát nézzük, a Szamosköziek is kétséget ébresztenek: Szamosközi István református püspök volt, de hasonló néven jegyeznek egyetemi professzort is. Visszatérve a Sárköziekre: bizton van sok roma (származású) Sárközi, de azért Sárközy Tamás jogász, egyetemi tanár, továbbá Sárközi Zoltán festőművész, no meg Gabor Sarkozy (affiliated associate professor, Worcester Polytechnic Institute) nem támasztják alá Rudolf Sarközi elméletét. Az ultima ratio legyen Sárközi György költő, a népi mozgalom jelese, aki zsidó származása miatt munkaszolgálatban halt meg 1945-ben. Rudolf Sarközi valószínűleg arra játszik rá, hogy romák és nem romák egyaránt számon tartanak „cigányos” neveket, de azért e téren is tanácsos óvatosnak lenni. Lakatos Attila ugyan borsodi cigányvajda, de Lakatos Géza vezérezredes, akit Horthy Miklós augusztus 29-én nevezett ki miniszterelnöknek, más lapra tartozik. Akárcsak Lakatos (Lipsitz) Imre világhírű matematikus, aki nyilván jól meggondolta nevének magyarosításakor, hogy magyar vagy nem magyar(os) nevet válasszon. És mit kezdjünk az Orsósokkal? Orsós László Jakab a közismert roma értelmiségiek egyike, ám Orsós Ferenc patológus, akadémikus, a katyni mészárlást vizsgáló bizottság tagja volt, már nem. Ráadásul Dr. Orsós Ferenc jegyezte az Európa biológiai veszélyeztetettségének leküzdése című könyvet, amit az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. rendelete „a fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek megsemmisítéséről” tiltó listára tett… Az ún. Gábor-cigányok mítosza szerint Gábor Áron ágyúöntő mester, a 48-as szabadságharc legendája rézműves cigány volt. A mítoszt szaktörténészek már érdemben megcáfolták, ám kisebbségi ombudsmanként Kállai Ernő és Fodor Gábor szabad demokrata képviselő külön is szította. Ha még Gábor is a történelmi tényekkel ellentétben okoskodhat, akkor bárki felteheti a kérdést: cigány (származású) volt-e Gábor Andor író, Gábor Dénes Nobel díjas fizikus, Gábor Zsazsa színésznő vagy Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész? Óvatosságra intenek a „cigány(os)” és a „zsidó(s)” nevekkel való manipulációk is. Antiszemitáknak a Grün, Weis, Schwarz, Braun stb. nevekkel való élcelődése miatt sok macerának voltak s vannak kitéve a Grün, Weis, Schwarz, Braun stb. nevű svábok. De még rosszabbul jártak azok a Grün, Weis, Schwarz, Braun stb. nevű zsidók, akik túlélték a német náci koncentrációs táborokat, ám hazajövet a szovjet a felszabadítók a német nevük miatt nácinak néztek, és azon nyomban a Szovjetunióba szabadították őket. Egy elmés és igen tanulságos vicc szerint 1944-ben, a német megszállás alatt a Gestapo letartóztatta Gábor Áron újságírót, az ágyúöntő leszármazottját, aki a kihallgatáskor a következő párbeszédbe keveredett a náci tiszttel: - Tiszt: Áron? Nem zsidó maga? - Gábor Áron: Nem. - Tiszt: Akkor miért hívják Áronnak? - Gábor Áron: Kérem, én székely vagyok, s nálunk szokás bibliai neveket adni. Sok a Mózes, az Ábel és az Áron. - Tiszt: Igen? És hogy hívják arrafelé a zsidókat? - Gábor Áron: Hát, Hermann, Adolf…