Lehet(-e) Más a Politika?

Régóta égető szükség van új, bátor és hiteles politikai erőre, amely koherens válaszokat kínál a globális világ és a hazai társadalom sorsdöntő problémáira, hiszen a létező pártok kivétel nélkül kompromittálódtak és elfáradtak, rendszerváltáskori szellemiségük és frissességük eltűnt, és az egymással folytatott - a leggyakrabban teljesen öncélú és hamis - küzdelmen kívül semmi releváns tevékenységük nincsen.

A mai magyar politikai életben a két nagy szekértábor, a bal és a jobb között kialakult és hosszú ideje terméketlen küzdelemmel egyre többen elégedetlenek. Azt látjuk, hogy a politikai tér végtelenül leegyszerűsítő felosztását szétfeszítik azok a nyomasztó problémák - a demokrácia kiüresedése, a társadalmi szolidaritás hiánya és a bolygónkat fenyegető ökológiai válság -, amelyekre a létező jobb-és baloldali pártok képtelenek érvényes és hiteles válaszokat megfogalmazni. Régóta égető szükség van új, bátor és hiteles politikai erőre, amely koherens válaszokat kínál a globális világ és a hazai társadalom sorsdöntő problémáira, hiszen a létező pártok kivétel nélkül kompromittálódtak és elfáradtak, rendszerváltáskori szellemiségük és frissességük eltűnt, és az egymással folytatott - a leggyakrabban teljesen öncélú és hamis - küzdelmen kívül semmi releváns tevékenységük nincsen. A jelenlegi megcsontosodott pártstruktúrákkal, technokrata, illetve populista kínálattal szemben fel lehet állítani egy harmadik erőt (Sólyom László például már tavaly hangsúlyozta: szükség van egy ökopolitikai pártra a magyar politikai színpadon), egy ökopolitikai, globalizáció-kritikus és radikális demokrata alternatívát, amely a nyugat-európai zöld pártok elveit és célkitűzéseit követné. Realista politikával ötvözné a radikális rendszerbírálatot, megteremtené a közügyekben való felelős állampolgári részvétel lehetőségének feltételeit, fellépne a korrupció és a társadalmi megosztottság ellen. Elek István szerint olyan pártra van szükség, amely „a fenntarthatatlan növekedés vezérelte önpusztító, környezetszennyező, közösségellenes, antidemokratikus, igazságtalan, globális rendszer bírálatát mind helyi, mind regionális, nemzetállami, európai és globális szinten következetesen és találékonyan képviseli". Egyre nyilvánvalóbb, hogy ma Magyarországon a demokratikus részvétel ellehetetlenült, a pártok oligarchikusan működnek, ezért a közéletben érvényre kell juttatni az állampolgári részvétel és önrendelkezés elvét, erősíteni a civil kezdeményezést, továbbá gátat kell szabni a politikát megszálló oligarchiáknak. A politikai elit mindinkább önmagával foglalkozik, a pártok belevezették magukat egy zsákutcába, a jobb- bal mondvacsinált és leginkább a saját hatalmi érdekeiket szolgáló örök harcban érdekelt, miközben a társadalom és a környezet legégetőbb problémáira semmilyen innovatív választ nem tudnak felmutatni. Nos, tavaly október 8-án Lehet Más a Politika néven, mert potenciális harmadik erőként végig róluk beszéltünk, egy olyan mozgalom bontott zászlót, amelynek ökopolitikai párt létrehozása volt a célja. A Védegylet (Sólyom László a kezdeményezésükre, több mint 100 jobb és baloldali közszereplő által javasolt jelöltként lett köztársasági elnök) számos egykori vezetőjének erőfeszítésével elindult szerveződés azóta párttá terebélyesedett, amelynek vezetését 13 tagú választmány látja el. Alapító tagjai és főszervezői között találjuk Schiffer Andrást, aki 1996-tól a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, majd ügyvivője és Sólyom László köztársasági elnökké választását célzó kampány vezetője volt. A Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán végzett, majd a Harvardon jogot tanult Szabó Tímea az ENSZ afganisztáni missziójával dolgozott, most pedig a mozgalom első számú jelöltje az EP- választásokon. A Humanista Párttal közös listát állító párt a napokban megszerezte az európai listaállításhoz szükséges 20 ezer ajánlószelvényt, és bizakodva tekint Brüsszel felé. Az alkalmatlannak bizonyult globális piaci modellel szemben csak az LMP fogalmazza meg az egyetlen, nem szélsőséges, mégis radikális kritikát - állítják magukról. A párt magáénak vall a szocializmus, a konzervativizmus és a liberalizmus eszmevilágából is bizonyos elemeket, ami nem lenne baj, inkább azt nehéz elhinni róla, hogy nem fog soha, semmilyen irányban eltolódni a három fő nyugati politikai eszmerendszer valamelyike felé. Talán idealisztikusnak, megmosolyogtatónak tűnik „a politikai élet megtisztítása", a világszintű problémák megoldása a részükről. Volt már a 20. század magyar történelmében egy-két hasonló próbálkozás. Parlamentáris demokráciákban egy frissen alakult párt ritkán csinál nyarat - mondják. Hátha az LMP kivétel lesz. Az is igaz, hogy a „trójai faló" elődjének, a Centrum Pártnak ez nem sikerült.