Gyurcsány Ferenc BUKDÁCSOLKODÁSÁRÓL

Mivel Gyurcsány Ferenc az MSZP elnöke maradt, a háttéregyeztetésekben meghatározó szerepet fog játszani. Elérheti, hogy az ő embere legyen az új kormányfő, vagy olyan valaki, akinek élveznie kell az ő személyes bizalmát. És a pakliban az is benne van, hogy Gyurcsány Ferencnek sikerül elérnie, hogy ne alakuljon ki konszenzus, ami után ő, a hivatalban lévő miniszterelnök, széttárja kezét, és vállalja, hogy továbbra is miniszterelnök marad, hogy megmentse az országot a választásokig a Fidesztől.

Minden látszat ellenére ne vegyük készpénznek, hogy Gyurcsány Ferenc lemond, vagy hogy le akarna mondani, amiből egyenesen következik, hogy akár a következő választásig trónón maradhat. Az MSZP kongresszusán Gyurcsány Ferenc csak politikai és szándéknyilatkozatot tett esetleges távozásáról. Megtehette volna, persze, hogy kész tényként közli lemondását, de nem tette. Az, hogy a következmények és a procedúra miatt van némi különbség a lemondás és a konstruktív bizalmatlansági indítvány között, ne tévesszen meg senkit. Azért, mert Gyurcsány Ferenc az MSZP elnöke maradt. A pártelnökségről nem mondott le, miáltal a körülmények összjátéka folytán királycsináló lehet. Ő mondhatja vagy mondathatja ki a bűvös mondatot, hogy „Meghalt a király, éljen a király!" Sokan tévesen úgy vélik, hogy a lemondás és a konstruktív bizalmatlansági indítvány között Sólyom László köztársasági elnök a lényegi különbség, akiről tudott, hogy morális okból nem szívleli miniszterelnököt. Merthogy, szólna a differencia, lemondás esetén a miniszterelnököt a köztársasági elnök jelöli, míg konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén az országgyűlési képviselők konszenzusa emeli hivatalba az új kormányfőt. A tévedés abban áll, hogy azt hiszik, a köztársasági elnök az Országgyűléstől függetlenül nevezhet ki miniszterelnök, azaz mintha az Országgyűlés akaratát mellőzve ültethetne bárkit is miniszterelnöki bársonyszékbe. Ez nem így van. Ha a miniszterelnök lemond, akkor a köztársasági elnök „csak" személyi javaslatot tesz az Országgyűlésnek, és az Országgyűlésnek bizony szavaznia kell, azaz bizalmáról kell biztosítania a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt. A lemondás és a konstruktív bizalmatlansági indítvány közötti érdemi különbség az, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén nem lép színre a köztársasági elnök, de ez nem jelenti azt, hogy - s ez lenne az általam kifogásolt tévedés lényege - a köztársasági elnök ki tudná kapcsolni az Országgyűlést, ha a miniszterelnök lemondana, mert a kormányfő megválasztása az Országgyűlés alkotmányos joga. Nagy kérdés az, hogy mi van akkor, ha a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem szavazza meg. Az alkotmány ugyanis kimondja, hogy ha "a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg" az Országgyűlés, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, és új választásokat írhat ki. Elismerem, ezen a ponton drámai jelentőséget kaphat a köztársasági elnök, aki a 2006-os válság során és után nyíltan szembefordult Gyurcsány Ferenccel, és kierőszakolta azt, hogy Gyurcsány kérjen bizalmi szavazást az Országgyűléstől. Az Őszödön tettestársnak bizonyult parlamenti többségtől Sólyom láthatólag elvárta Gyurcsány menesztését, ezért nem zárhatjuk ki, hogy Gyurcsány Ferenc lemondása esetén a köztársasági elnök élne az alkotmányos helyzettel, hogy kierőszakolja a parlament feloszlatását azzal, hogy négyszer olyan személyt javasol, akit a jelen parlamenti többség nem fogad el. Sólyom László azonban sokkalta alkotmányosabb elvi alapon áll, semmint hogy komolyan számolni lehetne ezzel a lehetőséggel: valószínűbb az, hogy Sólyom László betartaná az alkotmányos játékszabályokat, és jelölés előtt konzultálna a parlamenti frakciókkal, ami lehetővé tenné az antifideszes parlamenti erőknek, hogy záros határidőn belül megegyezzenek az új miniszterelnök személyében. Mivel Gyurcsány Ferenc az MSZP elnöke maradt, a háttéregyeztetésekben meghatározó szerepet fog játszani. Elérheti, hogy az ő embere legyen az új kormányfő, vagy olyan valaki, akinek élveznie kell az ő személyes bizalmát. És a pakliban az is benne van, hogy Gyurcsány Ferencnek sikerül elérnie, hogy ne alakuljon ki konszenzus, ami után ő, a hivatalban lévő miniszterelnök, széttárja kezét, és vállalja, hogy továbbra is miniszterelnök marad, hogy megmentse az országot a választásokig a Fidesztől. Ezért írtam a címben Gyurcsány Ferenc bukdácsolkodásáról - nem pedig bukásáról.