Hétköznapi démonok

Nem hiszem, hogy démonizálni kellene bárkit, bárkiket is. Például, mert nincs semmi értelme; butaság, ha nem a tettek, szakmaiság, erkölcsiség alapján alkotunk ítéletet, hanem... Szerintem nem kellene igazolást adni romlott gondolkodású politikusoknak. Különben nem lesz jogunk és erkölcsi alapunk számon kérni őket.

Az országos média és a helyi sajtó is egy - a volt államtitkárt, szőregi képviselőt - Ujhelyi Istvánt is érintő botrányt emleget néhány, egy zártkörű tárgyaláson elhangzott mondat kiszivárgása kapcsán. Ujhelyi Nyakó István MSZP-szóvivővel Nagyváradon, a Magyar Ifjúsági Értekezlet kampányfelkészítőjén tett látogatást, ahol elhangzott többek között az is, hogy ha szavazásra akarják venni az embereket, ellenséget kell keresni, démonizálni kell valakit. Én nem csodálkozom ezen. Az ember alapvetően félős lény, sőt, ki merem jelenteni, hogy direkt rettegni akar, napi témája a „jaj, Istenem". De azt hiszem, gyermeknevelését is a félelem hatja át. Eleinte a természetes aggodalom: elesik, elütik, elrabolják, eltűnik, beteg lesz, elázik, elárvul, elfajul stb. Később ez az attitűd egy kicsit átalakul: nem tanul, nem beszél, töketlen, elzüllik, rosszul nősül, hitetlen, nem érdeklem stb. Ebben a történetben tényleg az a szomorú, hogy azok az emberek vallják a félelem fenntartását, s hangoztatják azt, akiknek éppen az lenne a felelősségük, hitvallásuk, hogy a társadalmat jobbá kell tenni, és ha túl sok benne a rettenet, ezen változtatni kell. Nos, látszik már, hogy vezetőinkre nem számíthatunk. Nincs elég szociális érettség bennük (ami kissé tragikomikus, lévén, hogy az MSZP-ről van szó). De szerintem rájuk ennyi szó épp elég, sőt... Viszont engem sokkal jobban elszomorít, hogy saját környezetemben is egyre többet találkozom a démonok eme látszattáncával. Legutóbb egy baráti társaságban került szóba az oktatási rendszer - lévén többen vagyunk áldottak gyermekeink mosolyától, akiknek egyszer majd tanulniuk is kell -, és ott rövid időn belül nagyon egyedül maradtam. És a hétköznapoknak ez a démonizálása ebben a kontextusban érthetetlen jelenség. Mert ahelyett, hogy az ország helytelen, néha az őrületekig hajszolt versenyszellemmel fertőzött, az SZDSZ botlásaitól kísért pedagógiai problémáiról beszéltünk volna (hátha mi magunk közelebb jutunk egy megoldáshoz), a Waldorf-iskola módszerének a megemlítésekor több szájban csillant a fehér fog, és bár szelíden, de megjegyezték, hogy Rudolf Steiner - osztrák misztikus, filozófus, a módszer megálmodója - zsidó volt. Majd egy kedves szakmabeli hozzátette, hogy különben is kétéves tanfolyamon sajátítják el az egész steineri izét az oktatók. Most gondban vagyok, hogy a démonizálás kapcsán szabad-e a saját tapasztalatokat ilyen kényes vizekre hajtani. Mégis megteszem, mert személyesen is érintett vagyok, hiszen a nevelt lányom Waldorfba jár, a fiam pedig nagyon valószínű, hogy oda fog. És pusztán azért, mert volt alkalmunk megismerni a módszert, ami nyílt napok és előadások után meggyőzött hatékonyságáról. Egyébként Waldorf-tanár csak tanári végzettségű ember lehet, aki négy évet tanul és hospitál az ország több iskolájában. Rudolf Steiner pedig Magyarországon, Murakirályságban (a mai Horvátország területén, Karljevecben) született egy keresztény családban, 1861-ben. Kétnaposan keresztelték meg, Ligetvár (ma Draskovec) Szent Mihály-templomában. Persze lehet, hogy vannak újabb démonizálás hatására született kutatások, amelyek feltártak bizonyos ellentmondásokat. Bár én akkor is beíratnám fiamat, ha Steiner zsidó lett volna. Nem hiszem, hogy démonizálni kellene bárkit, bárkiket is. Például, mert nincs semmi értelme; butaság, ha nem a tettek, szakmaiság, erkölcsiség alapján alkotunk ítéletet, hanem... Szerintem nem kellene igazolást adni romlott gondolkodású politikusoknak. Különben nem lesz jogunk és erkölcsi alapunk számon kérni őket.