S ha ma nem lesz tűzijáték?

De mi lenne, ha ma elmaradna Szegeden, a fővárosban, sőt szerte az országban a tűzijáték? Mennyi pénzt takaríthatnánk meg adóforintjainkból olyan célokra, melyeket az amúgy is ramaty állapotban lévő állam nem képes, vagy nem akar előteremteni kötelező feladatainak ellátására? A költségvetés keretszámaihoz képest nem sokat? Milyen lenne Szent István napjának ünnepe cirkuszi látványosságok nélkül? Talán hasznosabb, talán bensőségesebb.

Kifordult magából e világ s benne Magyarország, vagy csupán változik, folyton folyvást? Ezek a kérdések motoszkálnak bennem a mai napon, augusztus huszadikán. Mit is ünneplünk, van-e mit ünnepelnünk, ünnepelünk -e egyáltalán? Azt, hogy nemzeti ünnepünk lenne, a vasárnapiasan elnéptelenedett utcákon járva-kelve alig jelzi több nemzetszín zászló a megszokottnál. Csupán a közintézmények egyikén másikán lengedezik nemzeti zászló, magán- és társasházak oromzatán alig látni hazánk lobogóját. Állami ünnep lévén persze lesz zászlófelvonás a városháza előtt, de hol vannak az egykori országzászlók? Kimentek a divatból, vagy egyszerűen nincs rájuk igény? Kisétáljak Szent István és Gizella emlékművéhez a napi politika igényeihez szabott beszédeket hallgatni, vagy csupán az esti tűzijátékra ballagjak ki a gyerek kedvéért? Látogassak ki a grillfesztivál utolsó napjára délután, útba ejtve a nap hevétől felforrósodott betonparton a május elsejét idéző vásári forgatagot? Vagy menjünk kirándulni vidékre, olyan helyekre, ahol még ünnep az ünnep? Olvasom az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark közleményét, mely arról ad hírt, hogy már nem áll módjukban több jelentkezést befogadni a Feszty-körkép ingyenes megtekintésére: "Huszonhat csoportnak, közel háromezer embernek lesz lehetősége a Csongrád megyei Szent István-nap keretében megtekinteni a nemzeti büszkeségnek számító alkotást. Ekkora érdeklődést a Feszty-körkép iránt utoljára egy évtizede, a festmény restaurálását követően lehetett tapasztalni." Persze ha minden nap ingyenesen látogatható lenne a magyarok bejövetele, talán még nagyobb lenne az érdeklődés.... Értem én, hogy az amúgy is ramaty állapotban lévő rotundát fenn kell tartani valamiből, s ha az állam nem ad eleget, bizony nem marad más, mint a belépti díjakból befolyó összegek.

De mi lenne, ha ma elmaradna Szegeden, a fővárosban, sőt szerte az országban a tűzijáték?

Mennyi pénzt takaríthatnánk meg adóforintjainkból olyan célokra, melyeket az amúgy is ramaty állapotban lévő állam nem képes, vagy nem akar előteremteni kötelező feladatainak ellátására? A költségvetés keretszámaihoz képest nem sokat? Milyen lenne Szent István napjának ünnepe cirkuszi látványosságok nélkül? Talán hasznosabb, talán bensőségesebb. Aki ki akarna menni a megemlékezésre, aki be akarna menni a templomba, az menne, aki nem, az más elfoglaltságot találna magának. Szabad választásunk lenne, a régi vagy az új "István, a királyt" nézzük a tévében. Csakhogy az állam, az önkormányzat, a hatalom szereti ünnepelni önmagát. Meg aztán az is lehet, hogy a mesterségesen kialakított igények olyan mélyen belénk ivódtak már, hogy ha rögtönzött közvélemény-kutatást tartanánk, kiderülne: a többség semmi pénzért nem mondana le a tűzijátékról. Mert az az övé, mert az jár neki, Himnusszal és Himnusz nélkül is. Kölcsey művének keletkezését megelőzőleg az egyik néphimnuszunk az "

Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga!

" kezdetű volt: "Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid, Hozzád fohászkodunk, árva maradékid. Tekints, István király szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet régi országodra."