Homokvár és hiszti

Erre a milliárdos – aki a kussolós korszakban szocializálódott, sőt vagyonát is e közegben alapozta meg – kikelve magából bejelentette lehetőségét, hogy kiszáll a szegedi sportból, politikai támadást, méltatlan mocskolódást kiáltva.

A magyar - és általában a többi kelet-európai - demokrácia sajátossága, hogy a polgárok többsége egy egészen más rendszer hagyományain nevelkedett, így a közéletben vállalt, érzett, vallott nézetei sokszor diszharmóniában állnak a demokratikus eszmerendszer bizonyos alaptéziseivel. Mire gondolok?

A szocialista államberendezkedést a kommunista diktatúra politikai nézetei alakították, és tartották életben több mint négy évtizeden át. Az emberek olyan közegben nőttek fel, ahol megszokott minta volt a színfalak mögötti összekacsintás, a mutyi, az ügyeskedés, amit akár a legmagasabb szinten is, büntetlenül lehetett művelni, még akkor is - és talán ez a legfontosabb -, ha mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy bizonyos érdekcsoportok összejátszanak, kijátszanak, megjátszanak, lejátszanak, átjátszanak, szétjátszanak stb. A terror egyik legjelentősebb tiltása tette ezt lehetővé: csend!

Viszont ez az attitűd égett be a legmélyebben az átlagpolgár szívébe. Kussolj, vagy megbánod! És a mai magyar demokrácia mindennapjait, közéletét, gazdasági nyüzsgését e megjelölt szívű munkások, kisvállalkozók, közalkalmazottak, hivatalnokok, üzletemberek, politikusok töltik meg. Ezért hat még mindig oly idegen, disszonáns melódiaként, ha egy-két magányos vagy kisebb csoportokba verődött civil az utcára megy, és a szólás szabadságának kottájából áriákat énekel.

A válaszreakciók tipikus megjelenése - a múlt hagyatéka - egy ingatlanügyben érhető tetten. A városi sportingatlanok körül kialakult botrány egyik érintett résztvevője a Szeviép cégcsoport, melynek milliárdos tulajdonosa a város neves kézilabda- és kosárlabdacsapatát is szponzorálja. A cégcsoportot, illetve a várossal kötendő kétes üzleti terveit már hónapok óta kérdőre vonja egy civil csoport, amely - többek között - a városi futballstadiont is szeretné megmenteni. Az ügyben megalapozott gyanúval már a rendőrség is nyomoz, országos lett a médiaérdeklődés.

Erre a milliárdos - aki a kussolós korszakban szocializálódott, sőt vagyonát is e közegben alapozta meg - kikelve magából bejelentette lehetőségét, hogy kiszáll a szegedi sportból, politikai támadást, méltatlan mocskolódást kiáltva. Emlékszem arra, mikor még évekkel ezelőtt a híres Szegedi Kortárs Balett demonstrált a színház előtt, mert veszélyben érezték jövőjüket. Nem emlékszem viszont, hogy bárki is politikai támadásnak, mocskolódásnak aposztrofálta volna tettüket. Pedig az érintettek abban az esetben is megtehették volna. De talán felnőttebb, érettebb, intelligensebb közeget érintett az ügy, ahol már nem a homokozó szélén álló, maszatos kisgyermekként toporzékolnak a résztvevők, fenyegetve, hogy szétrombolják a homokvárat, ha ez így tovább. Hanem...

Szóval legyünk felnőttek, akiknek van annyi önismeretük, hogy tisztában vannak tetteikkel, és ahol vétkeznek, ott javítanak, amikor pedig feleltetik őket, nem vagdalkoznak, hanem megfelelnek.