A szupernóvák körüli porképződés folyamatát vizsgálták az SZTE kutatói

A csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepét vizsgálták a James Webb-űrtávcső segítségével a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói-tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóság.
A közleményük szerint a csillagközi tér telis-tele van kisebb-nagyobb porszemcsékkel, amelyek jelenlegi tudásunk szerint kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kozmikus körforgásban. Jelenlegi ismereteink alapján magát a Földet is ilyen, kezdetben apró porszemcsék összeállása indította el a bolygóvá válás útján.
Jelentősége és nagy mennyisége ellenére ugyanakkor a kozmikus por eredete a mai napig nem teljesen tisztázott. A nagy tömegű csillagok fejlődését lezáró magösszeomlásos szupernóva-robbanásokat régóta a csillagközi porszemcsék lehetséges forrásainak tekintik, amire a robbanást követő években, évtizedekben észlelhető, intenzív infravörös sugárzás észlelése szolgálhat közvetlen bizonyítékként.
Az elmúlt bő egy évtizedben az SZTE Fizikai Intézet asztrofizikusai Szalai Tamás vezetésével aktívan részt vettek a szupernóvák infravörös jellemzőinek vizsgálatában. A kutatót és korábbi doktorandusz hallgatóját, Zsíros Szannát meghívták egy nemzetközi kutatócsoportba, amely 2021 márciusában több pályázatot is elnyert a James Webb-űrtávcső első tudományos ciklusában történő mérési lehetőségekre.
A közelmúltban megszülettek a szupernóva-robbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepével kapcsolatos első, a Webb-űrtávcsőhöz köthető eredmények is, amelyeket a szegedi kutatókat is tömörítő, nemzetközi csoport folyóiratcikkekben, és konferenciákon ismertetett.
Kettő közeli - mintegy 25 millió fényévre lévő - "tűzijáték-galaxisnak" is nevezett és megvizsgált szupernóva esetén a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kimutatott por a robbanás során ledobott anyagban keletkezett.
A kutatócsoport eddigi eredményei több ponton egyértelműen megerősítették a magösszeomlásos szupernóvák elengedhetetlen szerepét a kozmikus portermelésben.
További bizakodásra ad okot, hogy az első ciklus szegedi közreműködéssel elnyert programjaiból számos további adat várható még a következő hónapokban. Emellett pedig a szegedi kutatók közreműködésével további két program is támogatást kapott a Webb-űrtávcső következő, második mérési ciklusában. Ezek is segíthetnek majd közelebb kerülni a magösszeomlásos szupernóvák körüli porképződést övező kérdések megválaszolásához.