Szerdai programajánló: Kitömött barbár, Szeder

Péterfy Gergely József Attila-díjas írót látja vendégül a REÖK, fotókiállítás nyílik a Millenniumi Kávéházban, Szeder lép fel a Nyugi Kerten, az SZTE EHÖK pedig moziba látogat.

Nyári hangulatú versek és dallamok várják az érdeklődőket a

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában

16.30-tól. Közreműködnek: Fabulya Andrea és Antal Anikó versmondók, zongorán közreműködik: Klebniczki György zongoraművész. A műsoridő alatt festmény születik Barkos Bea képzőművész ecsetével. A négyrészesre tervezett zenei-verses műsor utolsó darabját láthatja-hallhatja a kedves közönség. Az összművészeti összeállítás a zene, a költészet és a festészet mezsgyéire hívja az érdeklődőket. Péterfy Gergely József Attila-díjas írót látja vendégül a

REÖK

17 órától. Az irodalmi est apropója a tavalyi évben Aegon Művészeti Díjjal kitüntetett, Kazinczy Ferenc egy különös barátságát feltáró történelmi regénye, a Kitömött barbár. A mű megjelenése óta olvasók tömegeit ejtette rabul. "Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű." Részletek

. A Lengyel Köztársaság Szegedi Konzulátusa, a Szegedi Lengyel Önkormányzat, valamint a Łódzi Fotóművészek Társasága várja az érdeklődőket Mariusz Nowicki: Az idő pókhálója című fotókiállításának megnyitójára a

Millenniumi Kávéházba

18 órától. A

Nyugi Kert

ismét egy ismert előadót lát vendégül, 20 órától

Szeder

lép fel. Az énekes-dalszerző Szeder 2014-ben Hab a tetején című debütáló albumával tűnt fel először meghatározó szereplőként a hazai könnyűzenei palettán, a Reggeli dallal pedig az érdeklődés homlokterébe került. Sajátos humora, szókimondó, őszinte szövegei szórakoztató belső utazást kínálnak Szeder világába, egy izgalmas univerzumba, amelyben croissant-ból van a félhold és kávéscsészében rajzolódik ki a Tejút. http://www.youtube.com/watch?v=HZLzXYImt7E Az SZTE EHÖK Kulturális és Szabadidő Bizottsága által szervezett Mozi esten a “Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja” című filmet tekinthetik meg az érdeklődők szinkronosan 20.30-tól a

Belvárosi Moziban

. Részletek és jelentkezés

. http://www.youtube.com/watch?v=FiYlWZmqg9g

Folyamatos kiállítások, programok:

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívják a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. Szegeden már 55 éve sem volt a robot ismeretlen: az Úttörőház látogatóit Robotember köszöntötte. A Muszka Dániel által tervezett robot alapján a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum által készített installáció is látható lesz a tárlaton. A kiállításon magángyűjtemények értékes darabjai is megtekinthetőek. Találkozhatunk SIMON-nal, a humanoid robottal, megismerhetjük rangos robotika versenyek korábbi nyerteseit, amelyek megállták a helyüket a robotautók rallyján vagy akár szimulált marsi környezetben is. A tárlatot a robotika történetét és témaköreit bemutató tablósor egészíti ki (a grafikai munkák Forrai Ferenc tipografikus alkotásai). A múlt értékeinek megőrzését kiemelten kezelő NJSZT a civil szervezetek között egyedülálló tevékenységet folytat az informatikai örökségvédelemben. Ennek keretében az NJSZT egy világszínvonalú állandó kiállítást (A jövő múltja) működtet Szegeden. A kiállítás rendezői remélik, hogy az infokommunikációs eszközök történetét átfogóan bemutató állandó kiállítást meggyőzően egészíti ki a MI és a Robot az időszaki kiállítások sorában, s így végre a Robot is elfoglalja az őt megillető helyét a múzeumban. A tárlat június 7-től szeptember végéig látogatható Szegeden, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításában. A

Csongrád Megyei Kormányhivatal

, a Meritum Egyesület és a Gruppo Speleologico Carsico Egyesület és a Gruppo Ermada Flavio Vidonis Egyesület az első világháború centenáriumának tiszteletére közösen megszervezett kiállítással emlékezik a Doberdót és az első világháború olasz hadszínterét megjárt katonákra. A „Szomjazó hősök – vízellátás az első világháború harcterein” című tárlat tablói, valamint a bemutatandó tárgyi emlékek a Doberdó vidékéről érkeznek Szegedre. A tárgyi emlékek az elmúlt évtizedekben az egykori harctéren zajló kutatások során kerültek napvilágra és nagyobb részük Gianfranco Simonit olasz magángyűjtő gyűjteményébe és a San Martino del Carso-i Nagy Háború Múzeumába. A Csongrád Megyei Kormányhivatal szegedi, Rákóczi téri épületében megnyíló tárlaton ezekből láthat ízelítőt a látogató. A bemutatandó csajkák, kulacsok, üvegek és a víz szállítására használt eszközök egy kopár sziklasivatagban az ott szolgáló katonák élni akarásának is a szimbólumai, mivel a karszti felszínre az éltető vizet csak nagy fáradtság árán, igen nagy távolságról lehetett feljuttatni. A tárgyak túlnyomó részét a hadszínteret járó amatőr régészek hozták felszínre a lövészárkokból. Száz évvel ezelőtti történéseket elevenít fel a

Somogyi-könyvtár

Anno 1917 című kiállítása, amelyet május 18-től július 1-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Hogyan élt 1917-ben a világ, mi tartotta izgalomban Magyarországot, milyen hírektől volt hangos a szegedi utca? A fronton zajló események mellett békés pillanatokat: a tudomány és technika eredményeit, irodalmi és képzőművészeti alkotások születését is fölidézik a 100 éves újságok, könyvek, plakátok, fotók és kéziratok.

A

Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtárának

ősnyomtatványaiból nyílt kiállítás, a német nyomdászmesterek által készített kötetek közül több szerzője magyar, az egyikben szereplő lapszéli jegyzetek pedig a “szögedi” írásbeliség legrégebbi emlékei. A kiállítás katalógusa szerint bár a szegedi egyetem könyvtára nincs még százesztendős – az elődintézmény, a kolozsvári universitas gazdag bibliotékája az első világháborút lezáró békekötést követően Erdélyben maradt – régikönyv-állománya országosan is jelentős. A legtöbb muzeális kötet 1949 és 1952 között a főúri és egyházi gyűjtemények államosítása során került a könyvtárba. A tárlat látogatói megismerhetik az egyetemi könyvtár legrégebbi nyomtatványát, egy 1476-ban Velencében megjelent Bibliát, két német mester Franz Renner és Nicolaus von Frankfurt munkáját. A klasszikus szerzők művei és a ferences barátok munkáját segítő bibliamagyarázatok mellett a kiállított kötetek között szerepel Thuróczy János Chronica Hungarorum cím műve, amely első kiadása 1488-ban készült Brünnben.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.