Csütörtöki programajánló: ékszerbarkács, testépítés

Különleges ékszerkészítésre vár a Somogyi-könyvtár, a Belvárosi Moziban pedig Kathi Béla tart előadást.

A szépkorúak közlekedésbiztonsága kerül a középpontba a

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában

10 órától. Életkori sajátosságokhoz igazodó közlekedési tanácsok a Nap-Fény Fotókör és a Hóvirág népdalkör tagjai számára. Előadó: Mucsiné Szabolcski Ágnes rendőr százados, „ Az iskola rendőre” program koordinátora. 13 órától meseolvasás és papírhajtogatás lesz a program a

Somogyi-könyvtár Móra utcai fiókkönyvtárában

Móricz Nikoletta könyvtáros vezetésével. Szintén 13 órától só-liszt gyurmázás indul a

Somogyi-könyvtár Petőfi-telepi fiókkönyvtárában

Kiss Brigitta könyvtáros vezetésével. Sclerosis multiplexes (SM) betegek alkotó közössége tart ékszerkészítő workshopot a

Somogyi-könyvtár Odesszai fiókkönyvtárában

16 órától. Az Ékszerbarkács című bemutató különlegessége, hogy az ékszerek maradék anyagok, fölöslegessé vált tárgyak újrahasznosításával készülnek. Ezen a délutánon 16.30-kor adják át az idén 40 éves Odesszai fiókkönyvtár két új számítógépét. A fejlesztés Kormos Tibor szegedi önkormányzati képviselő támogatásával valósul meg. Az SM Betegek Csongrád Megyei Egyesületének jelenleg közel 100 tagja van. Az Egyesület az SM-mel küzdő Csongrád megyei betegekért jött létre. Nem csak hatékony érdekképviseletre, társadalmi megismerésre és elfogadásra törekszünk, hanem szeretnénk hozzájárulni a betegek életminőségének javításához is a közösség erejével, programokkal és a rehabilitáció lehetőségével. A csodapalást című mesét tekinthetik meg az érdeklődők a

Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárának papírszínházában

16.30-tól. Kathi Béla "Testépítés és Üzlet" című előadása várja a közönséget a

Belvárosi Moziban

18.15-től.

Folyamatos kiállítások, programok:

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívják a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. Szegeden már 55 éve sem volt a robot ismeretlen: az Úttörőház látogatóit Robotember köszöntötte. A Muszka Dániel által tervezett robot alapján a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum által készített installáció is látható lesz a tárlaton. A kiállításon magángyűjtemények értékes darabjai is megtekinthetőek. Találkozhatunk SIMON-nal, a humanoid robottal, megismerhetjük rangos robotika versenyek korábbi nyerteseit, amelyek megállták a helyüket a robotautók rallyján vagy akár szimulált marsi környezetben is. A tárlatot a robotika történetét és témaköreit bemutató tablósor egészíti ki (a grafikai munkák Forrai Ferenc tipografikus alkotásai). A múlt értékeinek megőrzését kiemelten kezelő NJSZT a civil szervezetek között egyedülálló tevékenységet folytat az informatikai örökségvédelemben. Ennek keretében az NJSZT egy világszínvonalú állandó kiállítást (A jövő múltja) működtet Szegeden. A kiállítás rendezői remélik, hogy az infokommunikációs eszközök történetét átfogóan bemutató állandó kiállítást meggyőzően egészíti ki a MI és a Robot az időszaki kiállítások sorában, s így végre a Robot is elfoglalja az őt megillető helyét a múzeumban. A tárlat június 7-től szeptember végéig látogatható Szegeden, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításában. A

Csongrád Megyei Kormányhivatal

, a Meritum Egyesület és a Gruppo Speleologico Carsico Egyesület és a Gruppo Ermada Flavio Vidonis Egyesület az első világháború centenáriumának tiszteletére közösen megszervezett kiállítással emlékezik a Doberdót és az első világháború olasz hadszínterét megjárt katonákra. A „Szomjazó hősök – vízellátás az első világháború harcterein” című tárlat tablói, valamint a bemutatandó tárgyi emlékek a Doberdó vidékéről érkeznek Szegedre. A tárgyi emlékek az elmúlt évtizedekben az egykori harctéren zajló kutatások során kerültek napvilágra és nagyobb részük Gianfranco Simonit olasz magángyűjtő gyűjteményébe és a San Martino del Carso-i Nagy Háború Múzeumába. A Csongrád Megyei Kormányhivatal szegedi, Rákóczi téri épületében megnyíló tárlaton ezekből láthat ízelítőt a látogató. A bemutatandó csajkák, kulacsok, üvegek és a víz szállítására használt eszközök egy kopár sziklasivatagban az ott szolgáló katonák élni akarásának is a szimbólumai, mivel a karszti felszínre az éltető vizet csak nagy fáradtság árán, igen nagy távolságról lehetett feljuttatni. A tárgyak túlnyomó részét a hadszínteret járó amatőr régészek hozták felszínre a lövészárkokból. Száz évvel ezelőtti történéseket elevenít fel a

Somogyi-könyvtár

Anno 1917 című kiállítása, amelyet május 18-től július 1-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Hogyan élt 1917-ben a világ, mi tartotta izgalomban Magyarországot, milyen hírektől volt hangos a szegedi utca? A fronton zajló események mellett békés pillanatokat: a tudomány és technika eredményeit, irodalmi és képzőművészeti alkotások születését is fölidézik a 100 éves újságok, könyvek, plakátok, fotók és kéziratok.

A

Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtárának

ősnyomtatványaiból nyílt kiállítás, a német nyomdászmesterek által készített kötetek közül több szerzője magyar, az egyikben szereplő lapszéli jegyzetek pedig a “szögedi” írásbeliség legrégebbi emlékei. A kiállítás katalógusa szerint bár a szegedi egyetem könyvtára nincs még százesztendős – az elődintézmény, a kolozsvári universitas gazdag bibliotékája az első világháborút lezáró békekötést követően Erdélyben maradt – régikönyv-állománya országosan is jelentős. A legtöbb muzeális kötet 1949 és 1952 között a főúri és egyházi gyűjtemények államosítása során került a könyvtárba. A tárlat látogatói megismerhetik az egyetemi könyvtár legrégebbi nyomtatványát, egy 1476-ban Velencében megjelent Bibliát, két német mester Franz Renner és Nicolaus von Frankfurt munkáját. A klasszikus szerzők művei és a ferences barátok munkáját segítő bibliamagyarázatok mellett a kiállított kötetek között szerepel Thuróczy János Chronica Hungarorum cím műve, amely első kiadása 1488-ban készült Brünnben.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.