Csütörtöki programajánló: Határérzet, Vizit-Extra

SZTE-s dolgozói napot tartanak a szegedi Pompeji-kiállításon, Kántor Ágnes tárlatát nyitják meg a REÖK-ben, a Csak Lazán Band zenél a Nyugi Kertben, a JATE Klub pedig Vizit-Extrára vár.

A nagy sikerű SZTE-s egyetemista nap után SZTE-s dolgozói napot hirdet a

Móra Ferenc Múzeum

. A Pompeji-kiállítást nézhetik meg kedvezményesen a Szegedi Tudományegyetem munkatársai, oktatói 10-18 óra között. A kedvezményes sétálójegyeket az Egyetemi Azonosító Kártya felmutatásával válthatják meg az érintettek a Móra-múzeum pénzárában. A kedvezményes belépés mellett ajándék tárlatvezetésekkel is készülnek a közgyűjtemény munkatársai. A Pompeji-kiállítás két helyszínén kétóránként tartanak ingyenes vezetéseket: a Móra Ferenc Múzeumban 12 és 16 órakor, a Fekete házban pedig 10 és 14 órakor. A Nap-Fény Fotókör Egyesület tagjainak “Megérkezett a tél” című közös kiállításának megnyitója kezdődik a

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában

15 órától. Farsangra fel! Farsangi átváltozások címmel, Balázs Andrea Katalin (Katandi) díjnyertes arcfestő gyerekeknek és felnőtteknek készített munkáiról szóló fotókiállítás nyílik a

Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárában

16 órakor. A megnyitó után arcfestés következik, amelyre előzetesen, Katandi Facebook-oldalán jelentkezhetnek az érdeklődők. Balázs Andrea Katalin, Katandi fotókiállítása február 28-ig tekinthető meg. II. János Pál pápa szentté avatásának évében, 2014-ben készültek B. Nagy Balázs Krakkóban a lélek című fotókiállításának képei. A II. János Pál Központban lezajlott ünnepi események, a Szentatya helybeli tisztelői és a zarándokok sokasága jelennek meg a fölvételeken. A

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóiratolvasó-termében rendezett tárlatot 17 órakor nyitja meg Benyik György, a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia elnöke. A kiállítás február 28-ig tekinthető meg. A program a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár és a Szegedi Lengyel Önkormányzat szervezésében valósul meg. Kántor Ágnes Határérzet című tárlatát 17 órakor nyitják meg a

REÖK

-ben. “Kántor Ágnes képein az ábrázolt figuratív alakok épp annyira elvonatkoztatottak, mint amennyire az absztrakt/geometrikus elemek a valóság egy-egy szeletét láttatják. A festmény keretei közt teremtett világ tér és idődimenziói megragadhatatlanok. Akár az álomban vagy az emlékekben, csak részek rajzolódnak ki tisztán s a részek közti viszonyok esetlegesek, pillanatnyiak. Pillanatnyi jelenlétükkel, – ragadjuk itt meg alkalomszerűen Kierkegaard teóriáját – az öröklét egy darabjai. „A pillanat az öröklétet tárja fel az existencia előtt, amelyről így elmondható,«nem az idő atomja, hanem az öröklété. Az öröklét első visszatükröződése az időben, s egyidejűleg első kísérlet az idő feltartóztatására.»” A lazúros képsíkokon felderengő álomszerű képek különböző valóságelemeket kapcsolnak össze, amelyeket –többnyire absztrakt motívumok ismétlődése köt össze a változó képi kontextusokban a síkban elmosódó perspektívákban vagy azok hiányában. Álomképek, emlékképek, képek… A Csak Lazán Band hozza el a '80-as, '90-es évek legjobbjainak legnagyobb slágereit a

Nyugi Kertben

21 órától. A V.I.Z.I.T. - Extra bulin heverhetik ki a vizsgaidőszak fáradalmait az egyetemisták a

JATE Klubban

22 órától. Házigazda: Dj. Berry.

Folyamatos kiállítások, programok:

Az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a

Somogyi-könyvtár

kiállítással tiszteleg a 200 éve született költő, műfordító, szerkesztő, tanár, a Kisfaludy Társaság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára előtt. A tárlat Arany János életét és munkásságát korabeli könyvek, folyóiratok, valamint a műveihez készült illusztrációk segítségével mutatja be. A kiállítás egyik különlegessége a zeneszerző Arany János dalainak kottakönyve. A költő – aki zongorázni és gitározni is tudott – Petőfi Sándor és Amadé László verseit zenésítette meg. Saját szerzeményein kívül még népdalgyűjteménye is megjelent. Az Arany – 200 című tárlat március 15-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár aulájában. Marco Polo utazásairól és levelezéséről szóló régi kiadványokat is bemutató kamara-kiállítással kapcsolódik az ENSZ által meghirdetett, Fenntartható turizmus a fejlődésért nemzetközi évhez a

Somogyi-könyvtár

. A tárlat február 1-től március 2-ig tekinthető meg a bibliotéka harmadik emeleti olvasótermében. A XIII. században élt velencei kereskedő, író, utazó még a későbbi nagy expedíciók előtt járt be olyan területeket, amelyek az európai ember számára ismeretlenek voltak. A „mesés Kelet” világa Marco Polo révén kerülhetett közelebb először az érdeklődőkhöz. A tárlaton az Újvilágban tett expedíciókról, valamint a későbbi évszázadok misszionáriusainak felfedezéseiről szóló kötetek is láthatók. A kiállítás az ENSZ programjához kapcsolódva a földrajzi felfedezésekről szóló dokumentumokra hívja fel a figyelmet, emléket állítva az első nagy európai utazóknak.

Izgalmasan sokrétű Duray Tibor képzőművész életműve, melyről ezúttal a szegedi

REÖK

látogatói is meggyőződhetnek. Az "Emberi, túlságosan is emberi" című kiállításon látható lesz a monumentális Aranykor c. mű is, mely több évtized után kerül újra a nagyközönség elé. Mi visz rá egy festőt arra, hogy megbízás nélkül műtermében hosszú évekig egy olyan festményen dolgozzon, amit nem láthat teljes egészében, mert a kép jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló falfelület? Talán valami emberi, túlságosan is emberi. A nietzschei cím ezennel az 1988-ban el-hunyt, s a 20. századi magyar képzőművészet még felfedezendő, pontosabban újra felfedezendő alakjai közé tartozó Duray Tibor tárlatának címeként szerepel. Részletek

.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. Három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. A Pompeji-kiállítás egészen 2017. március 5-ig látható a napfény városában. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.