Keddi programajánló: Kínai Filmklub, Bojár Gábor

Kínai Filmklubra vár az SZTE Konfuciusz Intézete, az IH Rendezvényközpontban pedig Bojár Gábor tart előadást.

A Mennyei örömök klubja című filmet tekintheti meg a közönség az

SZTE Konfuciusz Intézetben

17 órától. "A történet négy kínai nőről szól, akiket sorsuk Amerikába sodort. Mindannyiuknak lánya születik, akik már az új hazában nőnek fel. A kínai társadalom jegyeit magukon viselő asszonyoknak nem könnyű beilleszkedni a számukra idegen társadalomba, talán ezért is ragaszkodnak annyira egymáshoz. Időről időre összejárnak, közös vacsorákon, kártyapartikon vesznek részt. Beszélgetéseik során emlékeznek a múltra, ifjú éveikre, arra a korszakra, ami hozzásegítette őket az elhatározáshoz, hogy új hazát keressenek maguknak. Az évtizedeken át tartó barátságot tovább örökítik gyermekeikben is, akik már teljesen másként élnek, az ősi hagyományról csak a mesékből, elmondásokból értesülnek. A fiatal lányok már beleszülettek a modern Amerikába, számukra szüleik ragaszkodása a hagyományokhoz sokszor terhesek. Az egyik anya halála ismét alkalom arra, hogy a többiek találkozzanak egymással. A beszélgetések egy addig titkolt, más világra is fényt derítenek." 18 órától "Kiből lehet jó vezető?" címmel ad elő Bojár Gábor az

IH Rendezvényközpontban

. Kiből lehet jó vezető? Vajon a férfiak vagy a nők a jobb vezetők? Miért erősebb a férfiak ambíciója arra, hogy vezetők legyenek? Tágítva a kört: milyen kompetenciák szükségesek/fontosak számunkra akár vezetőként, akár vállalkozóként, akár munkavállalóként a 21. században ahhoz, hogy sikeresek legyünk? Milyen a sikeres vezetési kultúra? Melyek a vezetés csapdái? Hogyan lehet megtalálni a legjobb munkatársakat és kihozni belőlük a legjobbat? Mitől lehet sikeres egy csapat? Megfér-e egymás mellett az emberiségre jellemző 2 alapvető ösztön, a verseny és az együttműködés? Motiváció, felelősség, döntéshozatal, kritika – csak néhány kulcskifejezés, amelyekről ezeken felül biztosan szó esik majd. Bojár Gábor Közép-Európa egyik legsikeresebb, legtapasztaltabb üzletembere – olyan hiteles, meggyőző, szellemes előadó, aki bátran beszél sikerekről és hibákról, erősségekről és gyengeségekről. Az alkotás “szerelmese”, hisz abban, hogy “alkotni születtünk erre a Földre”, s hogy “az alkotás teszi az embert emberré”.

Folyamatos kiállítások, programok:

Dávid Júlia festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a

Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében

. A Marosvásárhelyen született alkotó Kolozsváron végezte tanulmányait, iparművészeti szakon diplomázott. Szőnyeg- és jelmeztervezőként egyaránt dolgozott, többek között a Koldusopera és az Operaház fantomja című előadások számára is készített jelmezeket. Üvegfestészettel és dekorálással is foglalkozik. Szülőhelyén és Erdély más városain kívül kiállított többek között Kolozsvárott, Kovásznán, Isztambulban, Budapesten, Hódmezővásárhelyen és Szegeden is. Ars poeticáját így fogalmazta meg: „A magyarság őserőt hordoz, mely nagyon sok viharos történelmi kort élt meg. Ennek az őserőnek az újra feltárása és beépítése festményeimbe, küldetésemmé vált! A népmesék, mondák motívumai, a sámánok és táltosok örök ősi hite, a letűnt civilizációk, vándorló népcsoportok színes világa elevenedik fel. Alkotásaim elsősorban a népi értékek kincsestárából merítenek.” Dávid Júlia A fény születése című kiállítása december 8-tól január 24-ig tekinthető meg. Tömörkény István (1866 – 1917) író, újságíró, régész, gyógyszerész, a tárca műfaj megteremtője, a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum egykori igazgatója születésének 150. évfordulója alkalmából dokumentumkiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtárban

. „A századelő nagy elbeszélője” – 150 éve született Tömörkény István című tárlat december 1-től január 25-ig tekinthető meg a bibliotéka földszintjén.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. Három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. A Pompeji-kiállítás egészen 2017. március 5-ig látható a napfény városában. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.