Csütörtöki programajánló: hangverseny, Five More Minutes

Kritikai beszélgetéssel készül a Grand Café, Mészáros Márta filmjei kerülnek a középpontba a Belvárosi Moziban, valamint bemutatkozó koncertet ad a Five More Minutes zenekar.

12 óra non-stop Wikipédia szerkesztést tartanak 1956-ról az

SZTE Klebelsberg Könyvtárban

9 órától. Az 56-os forradalom évfordulójának ünneplésére az SZTE Klebelsberg Könyvtár olyan Wikipédia-szerkesztő maratont szervez, amelynek során, 12 órán át, profi segítőkkel támogatva lehet egyrészről beletanulni a Wikipédia szerkesztésébe, másrészről a növelni és javítani a weben található 1956-ról szóló tartalmat, különös tekintettel a szegedi eseményekre és a DélmagyARCHÍV anyagára. A

Belvárosi Mozi

két napon, október 19-20-án vetíti a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Filmfesztivál gyerekeknek szánt kisfilmjeit. A fesztivál kínálatában egyebek között az elmúlt több mint fél évszázad népszerű magyar rajzfilmjei szerepelnek, úgy mint a Macskafogó, a Szaffi, a Ludas Matyi, a Vízipók-csodapók, A kockásfülű nyúl és a Vuk. Az immár negyedik születésnapját ünneplő programsorozathoz idén eddig csaknem 40 város – többek között Budapest, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged – csatlakozott. Lesznek délelőtti vetítések a legkisebbek, délutániak a családoknak, este pedig azoknak, akik kicsit komolyabb témák iránt érdeklődnek. Részletes program

. http://www.youtube.com/watch?v=8f_KPPkHQjM Nándorfehérvár 1440. évi ostroma, a skót függetlenségi háború, a lengyel-litván állam és a német lovagrend harcai is megelevenednek az Elfeledett háborúk – Középkori csaták és várostromok (6-16. század) című könyv lapjain. A kötetet a

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában (Szeged, Stefánia 2.)

mutatja be Isaszegi János tábornok, című egyetemi tanár, ny. vezérőrnagy és Diószegi Szabó Pál történész, a kötet egyes fejezeteinek szerzője. A 16.30-kor kezdődik. „A Zrínyi Kiadó idén megjelent kötete abból az igényből született, hogy rávilágítson egyetemes és hazai történelmünknek számos eseményére, amelyeket elhomályosított az emlékezet” – olvasható a könyv ajánlójában. Az elmúlás és temetkezés szokásvilága a székely-magyaroknál alcímmel jelent meg Balázs Lajos néprajzkutató „Menj ki én lelkem a testből” című kötete, amelyet a szerző közreműködésével mutatnak be a

Somogyi-könyvtárban

. A program 17 órakor kezdődik a bibliotéka első emeleti folyóiratolvasó-termében. „Négy évtizedet felölelő kutatómunka eredményeként jelentek meg 1994–99 között dr. Balázs Lajos néprajzkutatónak, egyetemi docensnek a székely nagyközség, Csíkszentdomokos átmeneti, sorsfordító szokásait – a születést, a lakodalmat és a halált – bemutató szokásmonográfiái, amelyek a magyar néprajztudomány mindeddig egyedülálló, meghatározó munkái.” „A Menj ki én lelkem a testből… furcsa megfogalmazású felszólító mondatból lett cím a távozni induló lélek, a maradó test élet-halál kapujában állásának pillanatát ragadja meg. A haldokló ember megkerítési rítusának indító mondata, amit a kerítő asszony mond a távozó nevében, amikor még nem halott, de már nem is élő. Annak a pillanatnak a közeledtét jelzi, amelytől számítva a haldokló körüli törődés egyszeriben halottat eltávolító igyekezetté változik” – írja a kötetről az erdély.ma internetes oldal. Kritikai beszélgetésre várják az érdeklődőket a

Grand Caféban

18 órától. "Az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszéke idén tavasszal indult kritikai beszélgetéssorozatának egyes alkalmain egy-egy nemrég megjelent, fontos, nagy port felvert, kritikára érdemes új könyvről folyik a vita. A tanszék oktatói, doktoranduszai, hallgatói, esetleg meghívott vendégeik társaságában, négyesben pontozzák és értékelik a választott kötetet. Ezúttal Németh Gábor A mormota nyara című új regényét járja körül Fritz Gergely, Pikó András Gáspár, Szabó Gábor és Szilágyi Zsófia. A művet pontozhatja a közönség is!" A Tisza Lajos Közéleti Egyesület által megrendezett első Közéleti Klubban “Magyarország az október 2-i népszavazás után” címmel Stumpf Andrással, a Mandiner főmunkatársával Pető Bálint, a Szegedi Tudományegyetem oktatója beszélget a

Délvidék Házban

18 órától. Stumpf András a Mandiner blog állandó rovataként közéleti személyiségekkel készít érdekes riportokat és aktualitását tekintve komoly vélemény van a 2016-os amerikai elnökválasztásról. Mindezek mellett a Tusványoson megrendezett frakcióvezetői vita levezényléséről és a kvótanépszavazás lehetséges következményeiről is faggatják a megrendezésre kerülő csütörtöki rendezvényünkön. Mészáros Márta 'Napló' filmjeiből tart vetítést a

Belvárosi Mozi

18.15-től. Október 20-án Napló gyermekeimnek című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. "Mészáros Márta - önéletrajzi motívumok alapján készült filmje a Szovjetunióbeli emigrációban élt magyar család széthullása után árván maradt, serdülőkorú Juli életét követi nyomon. Az időpont a negyvenes-ötvenes évek fordulója. Juli, a kamasz lány, kisgyerekként a Szovjetunióban vesztette el szüleit. 1945 után hazatér több magyar emigránssal együtt, és emigrációs társukhoz, Magdához költöznek, aki most magas beosztásban van. Magda merev és bizalmatlan, átragadt rá a pártban uralkodó hangulat. Juli nehezen viseli a vele közös életet, és egyetlen kikapcsolódása a mozi. Szívesen van együtt a szabadgondolkodású rokonnal, Jánossal, aki a kitörési lehetőséget biztosítja nyomasztó világából." Mária Tomanová (szoprán) és Zulfizar Zázrivá (zongora) ad hangversenyt 19 órától az

SZTE Rektori Épületben

. Mária Tomanová Szlovákiában, a zsolnai konzervatórium magánének szakán tanult, majd 1983-1987 között a pozsonyi zeneakadémián, ahol operaénekesi és hangversenyénekesi diplomát szerzett. Ezt követően a besztercebányai operaházban énekelt. Később ugyanitt, valamint a kassai és a pozsonyi Nemzeti Színház operatársulátánál vendég szólistaként lépett fel. Fellépett Magyarországon, Ausztriában, Svájcban, a Cseh Köztársaságban, Cipruson, Japánban, Lengyelországban, Finnországban, Olaszországban és Litvániában. 1997- től a besztercebányai Művészeti Akadémia Zeneművészeti Karának tanára, 2011-től mint professzor. 2015-ben a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében tartott mesterkurzust. Zulfizar Zázrivá 1982-1993 között a Dusanbe-i speciális zeneiskolában kezdett zongorázni tanulni Tádzsikisztánban, ahol 1991-ben a Prokofjev zongoraversenyen 3. díjat nyert. 1993-1997 között Oroszországban, a Jekatyerinburg-i Egyetemen tanult, majd a besztercebányai Művészeti Akadémián képezte magát tovább. Doktori fokozatot Besztercebányán szerzett (Univerzita Mateja Bela) 2011-ben. 1998-tól a besztercebányai Művészeti Akadémia zongorakísérője, valamint a Ján Lavoslav Bella Konzervatórium zongoratanára. Koncertezett Magyarországon, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Oroszországban. Tóth Peti koncert várja a közönséget Alter és Blues, lassú és gyors, szomorú és vidám dalok 20 órától a

Nyugi Kertben

. 20 órától a

Millenniumi Kávéházban

Szirtes Edina Mókus szóló looper koncertje kezdődik örömről, bánatról, fájdalomról és a mindent átölelő mélységes mély szeretetről. Közreműködik: Jammal Fekete János beatbox. A műsorban magyar és francai költők versei kapnak új értelmet, oldónak fel Mókus különleges zenéjében, amely, ha nem vigyázunk, a lelkünk legeldugottabb zugaiba hatol, és nem ereszt el soha többé. Szirtes Edina Mókus egy ciklon. Betölti a teret, hangos és halk, vidám és szomorú, szívbemarkolóan őszinte. Egy egész zenekar és számos zenei műfaj egy személyben. Világzene? Több. Egyszerűen a Zene maga. Közel egy éven át tartó háttérmunka után mutatkozik be a

, első körben a szegedi közönség előtt, a

Rongy Kocsmában

egy debüt koncert keretein belül 20 órától. Az estét továbbá kettő, már ismert zenekar teszi még nagyszerűbbé, a Solar Yeti és a T34. http://www.youtube.com/watch?list=PLrNZm5c-yNGDWvij5xRl5Lt4bNx8m84xk&v=fEARtQ_m8T0

Folyamatos kiállítások, programok:

Ale Ildikó festőművész, művészetpedagógus, valamint tanítványai: Borda Sára, Csatlós Kitti, Kosztándi Orsolya közös kiállítása tekinthető meg a

Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében

. „A három kiállítótárs egykor kisiskolásként kopogtatott be szüleivel a művészeti iskola és a műtermem ajtaján. Az első pillanattól kezdve mindhárman különleges erővel, érdeklődéssel és kitartással adták át magukat a megoldandó képi feladatoknak. A művészetek sokszínűségét kínáltam számukra, hogy teljességként tapasztalhassák és élhessék meg azt munkáikban. Közös kiállításunkkal az együtt töltött örömteli tanulmányi éveket idézzük fel és a jelen eredményeire irányítjuk a figyelmet. Útra keltek!” – ajánlja tanítványai alkotásait az érdeklődők figyelmébe Ale Ildikó. A kiállítás november 5-ig tekinthető meg. Kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

az intézmény alapítója, Somogyi Károly (1811 – 1888) esztergomi kanonok születésének 205. évfordulójáról. A tárlat az alapító életével, munkásságával kapcsolatos korabeli dokumentumokból ad válogatást. Látható többek között Somogyi Károly rajzkönyve, édesanyja, Kelemen Borbála imakönyve (Somogyi bejegyzésével). Az érdeklődő betekinthet a Religio és Nevelés című folyóirat egyik számába – a lapnak Somogyi Károly 1843-1848-ig szerkesztője volt. Ő alapította a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulatot, amely később Szent István Társulat néven működött tovább. A bemutatott anyagban szerepel Somogyi akadémiai tagságáról szóló oklevele, valamint, kézírásos formában, a leendő szegedi könyvtár rendszerezési terve. Az emlékkiállítást Barabás Miklós Somogyi Károlyról készült litográfiájának másolata, Lapis András és Fritz Mihály emlékérmei és kisgrafikák zárják. A tárlat november 16-ig látható. Millennium 120 címmel, az államalapítás ezredéves évfordulója alkalmából rendezett, egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat eseményeit fölelevenítő kiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtárban

. A tárlat kiemelten mutatja be a millennium szegedi eseményeit a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében. Korabeli színes plakátok és alkalmi albumok, az 1896. május 3-tól október 31-ig tartó programokról szóló füzetek, képes útmutatók, kalauzok és kézikönyvek, az ünnepségekről készült fotók között nézelődhet a Dóm téri bibliotéka földszintjét betöltő kiállítás látogatója. Követheti a földalatti villamosvasút, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd, az Iparművészeti Múzeum vagy a Vaskapu-csatorna átadásának eseményeit, bepillanthat a hivatalos rendezvényeket kísérő „vigasságok” (mint a léghajó-kirándulás) színes világába is. A millennium szegedi eseményeiről szóló összeállítás korabeli fotókon mutatja az akkor átadott Közművelődési palotát, gőzfürdőt, vasúti internátust, Az ezeréves ünnepen avatták föl a Szent Dömötör templom előtti Szentháromság szobrot és a szőregi csata emlékoszlopát – mindkettő Köllő Miklós alkotása – s ekkor került Szegedre Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének eredeti vázlata is. A tárlat november 30-ig tekinthető meg. Miguel de Cervantes Saavedra (1547–1616) halálának 400. évfordulójáról kiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. Az első emeleti folyóiratolvasó-teremben rendezett tárlat középpontjában Cervantes legismertebb műve, a Don Quijote áll. A kiállítás bemutatja, hogy a nagy hatású mű és annak főszereplője miképpen jelenik meg az egyes művészeti ágakban. Megtekinthetők a regény 19. századi magyar és külföldi kiadású példányai, illusztrációk és más képzőművészeti alkotások reprodukciói, valamint a zenei, filmes és színházi adaptációkból készült válogatás. A Don Quijote arcai – Cervantes regénye a művészetekben című kiállítás november 16-ig tekinthető meg. A kezdet kezdete – Von allem Anfang an címmel a kortárs német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalmat bemutató vándorkiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtár

második emeletén. Német nyelvterületen évente 8 ezer gyermek- és ifjúsági könyv jelenik meg, ebből közel 6 ezer az eredeti német nyelvű mű. A kiállítás áttekintést ad a mai német gyermek-és ifjúsági irodalomról, kiemelve fő vonásait, hangsúlyait, bemutatja az elbeszélésformák és stiláris sajátosságok sokszínűségét. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg. Kittenberger Kálmán (1881 – 1958) Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író születésének 135. évfordulóján kamarakiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtár

második emeleti kölcsönzőjében. A 135 éve született Kittenberger Kálmán, a „Nagy Vadász” című tárlat az Afrika-kutató úti élményeit leíró, fotókkal illusztrált könyvek, korabeli képes folyóiratok segítségével ad áttekintést az utazó kalandos életéről. Kittenberger Kálmánnak kiemelkedő szerepe volt a magyar és külföldi múzeumok természettudományi gyűjteményeinek gyarapításában. A budapesti állatkert egzotikus vadállományának létrehozása ugyancsak az ő nevéhez fűződik. A kiállítás november 9-ig tekinthető meg.

Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi

Kass Galéria

: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában. „Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi

Nyugi Kertben

(Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is. Hazánk Nobel-díjas tudósairól megemlékező kamarakiállítást rendez a

Somogyi-könyvtár

harmadik emeleti olvasótermében. A könyvtár régi gyűjteményéből válogatott anyag a kimagasló teljesítményükért Nobel-díjjal kitüntetett magyar, ill. magyar származású személyiségek műveit, valamint a róluk szóló irodalmat mutatja be az érdeklődőknek. A Nobel-díjas tudósok arcképcsarnoka című kamarakiállítás október 26-ig tekinthető meg.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.