Szerdai programajánló: Minyonok, Evelin Tóth TrioM

Folytatódik a szünidei matiné a Belvárosi Moziban, a Várkertben pedig az Evelin Tóth TrioM ad koncertet.

A nyári iskolaszünetben szerdánként 14 órától gyerekfilmeket vetítenek a

Belvárosi Moziban

, ezen a héten a “Minyonok” című film kerül sorra. "A Minyonok története az idők kezdetétől ered. A minyonok sárga egysejtű organizmusként kezdték, és fejlődtek a korokon át, és mindig a leggrúsabb gazdákat szolgálták. Mivel ezeket a gazdákat - a T-Rextől Napóleonig - folytonosan elveszítették, a minyonoknak most nincs kit szolgálniuk, és mély depresszióba zuhantak. Ám egy Kevin nevű minyonnak van egy terve, és Stuarttal, a lázadó tinédzserrel és az imádnivaló kis Bobbal karöltve nekivágnak a világnak, hogy megkeressék azt az új gonosz főnököt, akit a fajtájuk követhet. A trió izgalmas utazásba kezd, amely végül elvezet a következő lehetséges gazdájukhoz, a Bíbor Túlölőhöz, a világ első női szupergonoszához. A jeges Antarktiszról a 60-as évek New Yorkjába utaznak, majd Londonban kötnek ki, ahol az eddigi legnagyobb kihívásukkal kell szembenézniük: meg kell menteniük a minyon fajt a kipusztulástól." http://www.youtube.com/watch?v=BURIc28CsVg Először játssza Szegeden Tóth Evelin trió formációja a tavaly a MÜPÁ-ban nagy sikerrel bemutatott Maya című lemezét a

Várkertben

21 órától. "Tökéletesen egyben van az egész produkció, a két hangszeres muzsikus lenyűgöző elevenséggel ágyaz meg a pillanatok folyamának, Evelin pedig tényleg mindent eljátszik a hangjával, amit meg akar jeleníteni. Nem meglepő ezek után, hogy a zenélés mellett színészettel is foglalkozik, magától értetődően harmonizál a szándék és a megvalósítás. Nyilván rengeteg munka, technikai képzés és akár megszenvedések árán való kiérleltség állhat e mögött – és a sok produkciós tapasztalat az alternatív színházaktól a lemezek során át a különböző énekstílusok (klasszikus, indiai, szefárd, magyar népzenei, afrikai) elsajátításáig -, de a lényeg az a kreatív szabadság, ahogy ez a sokrétű tudás egy nagyszerű, élvezetes és láttató erejű produkcióban tudott testet ölteni." – írja a Lángoló Gitárokon Rácz Mihály zenekritikus a Maya lemez kapcsán. És valóban, a lemez világzenei hungarikum, az audiovizuálisan felturbózott koncert pedig valóságos world-music cirkusz. Meditatív, ugyanakkor felkavaró és posztmodern. Bartókot a dadaizmussal, a fadot a punkkal, a magyar és más népzenéket a dzsesszel, a kortársat a játékossággal vegyítik a fellépők. Tóth Evelin színpadi jelenléte és hangterjedelme meghökkentő, Szalai Péter a fizika törvényeivel szembeszálló ütős - és Csókás Zsolt gitár játékának összhangja pedig zenei és színházi élmény is egyben. http://www.youtube.com/watch?v=gwnQmyWBa7s

Folyamatos kiállítások, programok:

A Riói Olimpiai Játékok jegyében ajánlja olvasóinak olimpiai vonatkozású, kölcsönözhető köteteit a

Somogyi-könyvtár

. A bibliotéka második emeletén található könyvek kínálatát Kremser Péter szegedi újságíró olimpiai gyűjteményéből válogatott érmek, kitüntetések, zászlók, emléktárgyak gazdagítják. Az olimpiai bajnokok érmei között fölfedezhetjük Egerszegi Krisztina, „Egérke” úszónő magyar koronával ékesített Szent István-érdemrendjét, Hegedűs Csaba birkózó, a „Tuskirály” müncheni emlékérmét is. Az első újkori olimpián, 1896-ban Athénben kiadott győzelmi érem mellett a következő, párizsi olimpiai aranyérem látható – ezüstből. Igazi ritkaság az olimpiai láng Szegedre érkezése (1936) alkalmából készült érem, vagy a Munka Érdemrendje, amelyet Szepesi György kapott az Évszázad Mérkőzése, a londoni 6:3 közvetítéséért. A tárlókban olvasható kísérőszöveg ugyancsak Kremser Péter munkája: az ötkarikás világversenyek történetéből villant föl érdekességeket, kapcsolódva a kiállított relikviákhoz. A könyvajánló és az éremkiállítás szeptember 14-ig tekinthető meg. „Vándorkönyvekből”, vagyis a hajdani iparosok, cselédek, inasok, mesterek és tanulók vándorlásai során használatos dokumentumokból nyílt kiállítás a

Somogyi-könyvtár

harmadik emeletén. A „szabadulólevélként” is ismert, kisméretű füzetek a 19. századtól töltötték be az útlevél, munkakönyv és bizonyítvány szerepét. A Somogyi-könyvtár kamaratárlatán különféle mesterszintű és foglalkozású iparosok vándorkönyveiből láthatnak válogatást az érdeklődők. A kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg. Papp György szegedi grafikus-, festő- és tűzzománcművész alkotásaiból rendez kiállítást a

Somogyi-könyvtár

. A tárlat július 21-től augusztus 27-ig tekinthető meg a könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében. „Linómetszeteire, tollrajzaira, tűzzománc kompozícióira, táblaképeire egyaránt jellemző az epikus hajlam és a szabad asszociációnak is teret hagyó szürreális látásmód. Művészi programja az ősi kultúrák formakincsének, a folklór tradícióinak átörökítése a korszerű vizualitás nyelvezetébe. Következetesen egyéni formanyelvét a népművészeti hagyományok és az egyetemes képzőművészet eszköztárának sajátos szintézise jellemzi.”

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

A nyomtatott betű mesterei – Érdekességek a könyvnyomtatás és könyvillusztráció történetének évszázadaiból címmel rendezi idei nyári kiállítását a

Somogyi-könyvtár

. A Somogyi-könyvtár muzeális értékeit bemutató tárlat a szakmájukat mesterként és művészként végző, elkötelezett nyomdászok műveit és törekvéseit foglalja össze. Az ősnyomtatványok korától az 1940-es évekig nyúló válogatás az európai és magyar nyomdák kiadványai mellett az első állandó szegedi nyomdában készült műveket is felvonultatja. A kiállítás könyvillusztrációs technikákat bemutató része a fametszés fejlődését és kiemelkedő művészeit ismerteti meg az érdeklődőkkel. A Somogyi-könyvtár régi könyves gyűjteményéből válogatott tárlaton megelevenednek a nyomdászat európai és hazai történetében úttörőnek számító nyomdászmesterek remekei, valamint a nyomdászat munkafolyamatai. A látogatók gyönyörködhetnek az illusztrált könyvek műalkotásnak számító metszeteiben is. A kiállítás október 5-ig tekinthető meg.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.