Pénteki programajánló: palotaséta, Szomorú vasárnap

Folytatódik a vakáció a Somogyi-könyvtárban és fiókkönyvtáraiban, palotasétát rendez a Reök, a Várjátékokon pedig ismét szomorú lesz a vasárnap.

10–tól 12 óráig olimpiai ötkarikás játékok várják az érdeklődőket a

Somogyi-könyvtár Odesszai fiókkönyvtárában

Kalydiné Bajza Rita és Novkovné Hevesi Andrea könyvtárosok vezetésével. Palotasétát tartanak a Szabadtéri Játékok előadása előtt a

Reök Palotában

18 órától. “A házfalak mesélnek nekünk, ha figyelmesen vizsgáljuk őket. A palotasétán az ország egyik legszebb szecessziós palotáját járjuk be. Megismerjük Magyar Edét, az épület tragikus sorsú, zseniális tervezőjét. Megcsodáljuk a liliomos lépcsőt és a pompás zöld szalont. A séta során választ kaphatunk arra is: Miként válhat cégérré egy egész épület? Miért vastagabbak a sarokfordulónál található oszlopok? Mit keres a párkányon egy fekete sas? Miket tüntettek el a Reök-család szemérmes hölgytagjai a homlokzatról? Hol volt az épületet megálmodó zseniális építész Magyar Ede építészirodája?” Részletek

. Július 7-től három héten át a családok számára tartalmas programokat, köztük csaknem húsz színházi előadást kínál a XIV. Szegedi Várjátékok a

Várkertben

. Az immár tizennegyedik alkalommal megszervezett

újdonságként ifjúsági napokat tartanak. A színpadon megelevenednek Tom Sawyer kalandjai, a nézők megismerkedhetnek a Tanár úr kérem szereplőivel és újra műsorra tűzik a tavaly nagy sikerrel bemutatott Keménykalap és Krumpliorr című ifjúsági musicalt is. Részletes program

.

Folyamatos kiállítások, programok:

Papp György szegedi grafikus-, festő- és tűzzománcművész alkotásaiból rendez kiállítást a

Somogyi-könyvtár

. A tárlat július 21-től augusztus 27-ig tekinthető meg a könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében. „Linómetszeteire, tollrajzaira, tűzzománc kompozícióira, táblaképeire egyaránt jellemző az epikus hajlam és a szabad asszociációnak is teret hagyó szürreális látásmód. Művészi programja az ősi kultúrák formakincsének, a folklór tradícióinak átörökítése a korszerű vizualitás nyelvezetébe. Következetesen egyéni formanyelvét a népművészeti hagyományok és az egyetemes képzőművészet eszköztárának sajátos szintézise jellemzi.”

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

A nyomtatott betű mesterei – Érdekességek a könyvnyomtatás és könyvillusztráció történetének évszázadaiból címmel rendezi idei nyári kiállítását a

Somogyi-könyvtár

. A Somogyi-könyvtár muzeális értékeit bemutató tárlat a szakmájukat mesterként és művészként végző, elkötelezett nyomdászok műveit és törekvéseit foglalja össze. Az ősnyomtatványok korától az 1940-es évekig nyúló válogatás az európai és magyar nyomdák kiadványai mellett az első állandó szegedi nyomdában készült műveket is felvonultatja. A kiállítás könyvillusztrációs technikákat bemutató része a fametszés fejlődését és kiemelkedő művészeit ismerteti meg az érdeklődőkkel. A Somogyi-könyvtár régi könyves gyűjteményéből válogatott tárlaton megelevenednek a nyomdászat európai és hazai történetében úttörőnek számító nyomdászmesterek remekei, valamint a nyomdászat munkafolyamatai. A látogatók gyönyörködhetnek az illusztrált könyvek műalkotásnak számító metszeteiben is. A kiállítás október 5-ig tekinthető meg.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. Két filmes évforduló alkalmából rendeznek kiállítást a

Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében

. Kilencven éve született Marilyn Monroe, eredeti nevén Norma Jeane Mortenson amerikai színésznő és énekesnő (1926 – 1962), s hetven éve rendezték Cannes-ban az első filmfesztivált. A már életében legendává vált, tragikus sorsú színésznő életét, valamint a filmvilág legrangosabb találkozói közé tartozó fesztivál magyar vonatkozású eseményeit a Főszerepben a filmvilág – Marilyn Monroe és a cannes-i filmfesztivál című kamaratárlat mutatja be. A kiállítás június 20-tól július 23-ig tekinthető meg, „Marilyn Monroe idén lenne 90 éves. Kultusza reneszánszát éli: szőke haja, titokzatos, érzéki mosolya, csábító pillantása – a róla őrzött kép mozaikdarabjai. Csillogó karrierjére sötét árnyak vetültek: civil élete szöges ellentétben állt a moziistennő-képzettel. Minden megnyilvánulását kettősség jellemezte: magabiztosság és bizonytalanság, sztárallűrök és egyszerűség, ragyogás és depresszió. Élete és halála tele van máig sem tisztázott rejtélyekkel. A kiállítás felidézi halhatatlan, mitikus személyiségét a könyvtár dokumentumainak segítségével. Párhuzamosan arról is megemlékezünk, hogy 70 éve, 1946-ban rendeztek először filmfesztivált Cannes-ban. Az évforduló alkalmából kamaratárlatunk a fesztivál történetében elért magyar sikerekre fókuszál könyvek, folyóiratok, vizuális dokumentumok felhasználásával” – olvashatjuk a kiállítások ismertetőjében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.