Színházba látogat az SZTE EHÖK, valamint Bor Klubot is tart, a Nyugi Kertben nőnapot ünnepelnek, a Jazz Kocsmában pedig különleges koncert várja a vendégeket.
Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Rendezvényszervező és Kulturális Bizottsága vár minden érdeklődőt 18 órától a
Szegedi Nemzeti Színház
előadására, melynek címe Liliomfi. A Liliomfi 19. századi drámairodalmunk egyik legtöbbet játszott, színpadról, filmről egyaránt népszerű alkotása, Szigligeti Ede legismertebb vígjátéka. Részletek és jelentkezés
ITT. A deszki "Bánát" Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület újra Szegeden tart táncházat, ezúttal új helyszínen, a
JATE Klubban
várják az érdeklődőket 19 órától. Az SZTE EHÖK és a JATE Klub vár érdeklődőt a 2016-os borkóstoló sorozat első állomására 20 órától a
JATE Klub kistermében
. A Mátrai Borvidék termését Akli Tamás WSET Intermediate borszakértő mutatja be. Részletek és jelentkezés
ITT. Italakcióval és koncerttel készül a nőnapra a
Nyugi Kert
, 20 órától a Hits On The Lips ad elő közkedvelt hazai és külföldi slágereket. Részletek
ITT. A the blackened hands of doom ismét visszatér a
Jazz Kocsmába
, hogy 20 órától kényeztesse a zenekedvelők hallójáratait. Sárvári Kovács Zsolt, Magyarország egyik leginnovatívabb jazzdobosa ismét az új-zélandi gitárossal, Matthew Mitchellel indul a mélyen a 21. században gyökerező, pszichedelikustól a pszichotikusig terjedő zenei kalandokra.
Az 1879-es szegedi Nagy Árvízre emlékező kiállítás eleveníti föl a pusztulás és újjászületés eseményeit a
Somogyi-könyvtárban
. A földszinti kiállítótér tárlóiban a hullámsírba süllyedt városról készült fotósorozat és a tragédiát versbe foglaló dorozsmai parasztköltő, Balázs Barna Mihály költeménye mellett Bakay Nándor kötélgyáros, országgyűlési képviselő emlékiratában már az újjáépítés alapgondolatait fogalmazza meg. Az Európa-, sőt: világszerte megindult adománygyűjtés svédországi lajstromát is láthatják az érdeklődők. A város megsegítésére szervezett, jótékony célú hangversenyek párizsi programfüzete ugyancsak megtekinthető. Vágó Pál Szeged pusztulása című festménye (a Móra-múzeum kincse) keletkezésének történetét is megismerhetik a kamaratárlat látogatói. A Somogyi-könyvtár árvízi kiállítása február 25-től március 16-ig tekinthető meg, kapcsolódva a XII. Árvízi Emléknap Dóm téri rendezvényeihez. Gion Nándor (1941 – 2002) vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró születésének 75. évfordulója alkalmából kamarakiállítás mutatja be a alkotó életművét a
Somogyi-könyvtárban
. „Írásművészetét gyakran Faulkneréhez, vagy Márquezéhez hasonlítják. Mások Bodor Ádám, Darvasi László és Tar Sándor prózájával rokonítják műveit. Jellemző elrajzolásai, ismétlései, túlzásai „pár centivel a valóság fölé” emelik írói világát” – olvasható a kiállítás ajánlójában. A „Pár centivel a valóság fölött, avagy a bácskai Márquez” – 75 éve született Gion Nándor című kiállítás február 4-től március 9-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár második emeletén.
Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a
Móra-múzeumban
: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.
"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a
Móra Ferenc Múzeumban
2016. március 15-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.
Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a
Móra Ferenc Múzeumba
n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a
Szent-Györgyi Albert Agórában
. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.