Csütörtöki programajánló: Normandie, Szabó Benedek és a Galaxisok, JazzyBIT

Borkóstolót tart az Ezerjó Borszaküzlet, a Szent Koronáról lesz előadás a TIT-ben, folytatódik a Cinema Paradiso, valamint koncert várja a szegedieket a Rongyban, a Jazz Kocsmában és a JATE Klubban is.

A badacsonyi Istvándy Pincészet lesz az

Ezerjó Borszaküzlet

borkóstolójának vendége 16 órától. Jéga Szabó Ferenc "Megszólal a Korona” című könyve alapján tartanak azonos címmel előadást a

TIT Székházban

16 órától. Részletek

. Bánki Éva Fordított idő című regényének megjelenése kapcsán beszélget a szerzővel Bene Zoltán író a

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában

(Stefánia 2.). A Lehet-e a jövőre emlékezni? Avagy a nem is annyira sötét középkor és a mai migrációs válság című program 16.30-kor kezdődik. „A Fordított idő annyira időszerű, hogy azt hihetnénk, a mostani migrációs roham pattintotta ki az ötletét. Ha jelen recenzens nem tudná, hogy a szerző formaművészként nem könnyen engedi el magától a műveit, talán ebbe a hibába esne. Így viszont arra gondolhatunk, Bánki Évának a történetmondás közepette sikerült elsajátítania a jövőre emlékezés regénybeli technikáját.” – írja a kötetről Fekete J. József. „… a szereplők a legtermészetesebb módon rendelkeznek a jövőbe-látással, nemcsak megsejtik, hanem sokszor „látják” is az őket követő éveket és évszázadokat, mint Illighaen az „időgépen” keresztül, vagy egyszerűen áttévedhetnek egy másik időbe, mint az erdőben barangoló ír királyfi teszi. Ezek a fantasztikus időutazások (a regénybeli királyfi az ilyen időcsapdákról úgy beszél, mint a fogfájásról vagy a megfázásról). Ez a „fantasztikus” képesség érthetővé teszi, hogy tud a regényíró egymástól távoli eseményeket egymással kapcsolatban álló nemzedékek életidejébe zsúfolni (vikingek Normandiában, Hispánia elfoglalása, eme két esemény összekötésére nincs is szüksége a Heribert Illig-féle kitalált középkor-koncepcióra,), másfelől még szürreálisabbá teszi az idegenek miatti szorongást.” – olvashatjuk a Fordított időről Szabó Imre írását a Szegedilap.hu internetes portálon. A program a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja és a Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti Szakbizottsága Szépírói Munkacsoportjának közös rendezvénye. A Cinema Paradiso visszatér Szegedre, az SZTE baszk, katalán, olasz, portugál és spanyol lektorainak közös szervezésében. Idén az esemény házigazdája a

Grand Café

lesz, ahol a hét folyamán öt filmet vetítenek öt nyelven, angol és magyar felirattal. 19 órától a “También la lluvia” című filmet tekintheti meg a közönség spanyolul, magyar felirattal. http://www.youtube.com/watch?v=vFozF1ATuBU Különleges koncerthalmazzal készül a csütörtök estére a

Rongy Kocsma

: Svédországból érkezik a Normandie, hogy bemutassa "Inguz" című lemezét, hazai vendég lesz a The Heartless Aisha, a szegedi Mirror Twin is új lemezzel készül a "My Body And Soul" című koronggal, valamint debütál a Kimondhatatlan. http://www.youtube.com/watch?v=lI5j7IGpQoA&feature=youtu.be A Szabó Benedek és a Galaxisok ad koncertet a

JATE Klubban

20 órától. Vendég: Half Note City. http://www.youtube.com/watch?v=W1ZJr-ZEqPc Horizon című lemezét mutatja be a JazzyBIT a

Jazz Kocsmában

20 órától. "A kizárólag saját szerzeményeket játszó temesvári JazzyBIT trió 2011-ben alakult, fő inspirációjuknak a jazzt, a latint, a funkot és a bluest tekintik. Eddigi pályafutásuk során végigjárták Románia nagy jazz fesztiváljait (Garana International Jazz Festival, Sibiu International Jazz Festival, Targu Mures International Student Jazz Festival, Roland International Jazz Festival, Timisoara International Jazz Festival) és koncerteztek a Budapest Jazz Club-ban és az A38 Hajón is Budapesten. Döntősök voltak Olaszországban az European Jazz Award-on. 2016-ban jelenik meg második albumuk “Horizon” címmel, melyet a budapesti SuperSize Recording stúdióban vettek fel, ezt mutatják be az aktuális turnéjukon." Az új lemez meghallgatható

. http://www.youtube.com/watch?v=xx3nx1J1598

Folyamatos kiállítások, programok:

Az 1879-es szegedi Nagy Árvízre emlékező kiállítás eleveníti föl a pusztulás és újjászületés eseményeit a

Somogyi-könyvtárban

. A földszinti kiállítótér tárlóiban a hullámsírba süllyedt városról készült fotósorozat és a tragédiát versbe foglaló dorozsmai parasztköltő, Balázs Barna Mihály költeménye mellett Bakay Nándor kötélgyáros, országgyűlési képviselő emlékiratában már az újjáépítés alapgondolatait fogalmazza meg. Az Európa-, sőt: világszerte megindult adománygyűjtés svédországi lajstromát is láthatják az érdeklődők. A város megsegítésére szervezett, jótékony célú hangversenyek párizsi programfüzete ugyancsak megtekinthető. Vágó Pál Szeged pusztulása című festménye (a Móra-múzeum kincse) keletkezésének történetét is megismerhetik a kamaratárlat látogatói. A Somogyi-könyvtár árvízi kiállítása február 25-től március 16-ig tekinthető meg, kapcsolódva a XII. Árvízi Emléknap Dóm téri rendezvényeihez. Gion Nándor (1941 – 2002) vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró születésének 75. évfordulója alkalmából kamarakiállítás mutatja be a alkotó életművét a

Somogyi-könyvtárban

. „Írásművészetét gyakran Faulkneréhez, vagy Márquezéhez hasonlítják. Mások Bodor Ádám, Darvasi László és Tar Sándor prózájával rokonítják műveit. Jellemző elrajzolásai, ismétlései, túlzásai „pár centivel a valóság fölé” emelik írói világát” – olvasható a kiállítás ajánlójában. A „Pár centivel a valóság fölött, avagy a bácskai Márquez” – 75 éve született Gion Nándor című kiállítás február 4-től március 9-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár második emeletén.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

2016. március 15-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.