Csütörtöki programajánló: slam poetry, Akár Akárki

Ismét összegyűlnek a slammerek a Rongy Kocsmában, színpadon a Homo Ludens Project és a MASZK Egyesület, a Millenniumi Kávéházban pedig lemezbemutató koncert lesz a program.

Madzsong estet tartanak az

SZTE Konfuciusz Intézetben

16:30-tól. A madzsong játékot kínai dominónak is nevezhetjük, bár a szabályait és izgalmát tekintve inkább kártyajátékokra (römi) hasonlít. A XX század elejéig (egész pontosan a császári ház 1912-es bukásá­ig), csak a császári udvarban játszották. Ezt követően az egész országban elterjedt, majd szép lassan az egész világot meghódította, bár az általunk ismert memóriajátéknak nem sok köze van a valódi madzsonghoz. Az eredeti játék 144 cserépből vagy más néven kőből (dominóból) áll. A köveken sok­féle ábra van: többek között írásjegyek, évszakok, számok, virágok. Újra összecsaphatnak Szeged legjobb slammerei az év első győzelméért a

Rongy Kocsmában

18 órától. Részletek és jelentkezés

. Borbély Szilárd: Akár Akárki című előadását mutatja be a Homo Ludens Project és a MASZK Egyesület a

Kövér Béla Bábszínházban

19 órától. Benedekfi István "Egy szerelem melódiái" címmel tart lemezbemutató zongorakoncertet a

Millenniumi Kávéházban

19:30-tól.

Folyamatos kiállítások, programok:

„Tégy engem szívedre pecsétnek” (Énekek éneke): házasság az operairodalomban címmel nyílik kamarakiállítás a

Somogyi-könyvtár

aulájában. A kiállítás a Zeneműtár Bárdi Sándor hagyatékában őrzött régi és ritka kották, valamint hazai és külföldi előadók hangfelvételeinek segítségével mutatja be a házasság szerepét a zeneirodalomban. A tárlatnak a Szegedi Nemzeti Színház operajelmezei és kellékei kölcsönzik a teátrum hangulatát. Az egyházi esküvőhöz kapcsolódó liturgikus eszközöket a Szeged-Belvárosi Római Katolikus Plébánia bocsátja rendelkezésre. A program a Házasság hete rendezvénysorozat része, amelyet Szegeden már nyolcadik alkalommal rendez meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynöksége a házasság, mint szeretetközösség értékeinek bemutatására. A kiállítás február 13-ig tekinthető meg. Gion Nándor (1941 – 2002) vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró születésének 75. évfordulója alkalmából kamarakiállítás mutatja be a alkotó életművét a

Somogyi-könyvtárban

. „Írásművészetét gyakran Faulkneréhez, vagy Márquezéhez hasonlítják. Mások Bodor Ádám, Darvasi László és Tar Sándor prózájával rokonítják műveit. Jellemző elrajzolásai, ismétlései, túlzásai „pár centivel a valóság fölé” emelik írói világát” – olvasható a kiállítás ajánlójában. A „Pár centivel a valóság fölött, avagy a bácskai Márquez” – 75 éve született Gion Nándor című kiállítás február 4-től március 9-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár második emeletén. Ybl Miklós (1814 – 1891) építész halálának 125. évfordulóján kiállítás nyílik a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasótermében. Művészeti albumok, folyóiratok mutatják be a 19. század egyik legjelentősebb magyar építészének életművét. Ybl Miklós munkásságát bérházak, paloták és kastélyok mellett Budapest arculatát máig meghatározó középületek fémjelzik. Ő készítette többek között a fővárosi Bazilika, Rác fürdő, közgazdaság-tudományi egyetem, valamint a Várkert Kioszk és Bazársor terveit is. „Fő műve az Operaház (1879–84), amelyet Palladio nyomán kialakított festői főhomlokzata, belső terei és főként lépcsőháza révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotásaként tarthatunk számon” – írja a Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest mellett vidéken is lakó-, gazdasági és közösségi célokat szolgáló épületek egész sora őrzi a tervező keze nyomát (Csurgó, Ókigyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád stb.). Csongrád megyében a nagymágocsi Károlyi-uradalom magtárának, valamint a hódmezővásárhelyi római katolikus templom bővítésének tervei fűződnek Ybl Miklós nevéhez. Emlékezetére hozták létre 1953-ban az Ybl-díjat, amelyet évente ítélnek oda az ország legjelesebb építészeinek. Az Ybl Miklós-emlékkiállítás január 21-től február 17-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeletén. Angyalok útján címmel, Berkecz Éva festő- és grafikusművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasótermében. Berkecz Éva a szegedi tanárképző főiskola földrajz-biológia-rajz szakának elvégzése után részt vett a Magyar Iparművészeti Főiskola posztgraduális képzésén. Tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. A szegedi Gedói Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanára. Munkáit önálló és csoportos kiállításokon, a Szegedi Nyári Tárlaton, a Szegedi Szépmíves Céh kiállításain, a hódmezővásárhelyi tavaszi tárlaton is láthatta a közönség. Szeged mellett Budapesten és számos hazai városban, valamint Szabadkán, Aradon, Temesváron, Nápolyban és Gentben is bemutatkozott. Több alkalommal részt vett a pedagógus képzőművészek kiállításain, Szeged város önkormányzatának, valamint a Szegedi Szépmíves Céh díjazottja. „Életem során átélt megpróbáltatásaim feldolgozására kértem segítséget az égiektől. Segítettek… Rajzaimon, festményeimen a szellemi világ sokszínűségét igyekeztem bemutatni. Angyalaim, angyalcsoportjaim néha tétovák, útkeresők, ápolók és gondviselők, szeretetet sugallók, mint az emberek. Jelen lehetnek a templomi csendben, a betegágynál, az élet ricsajos formáinál, csak figyelni kell rájuk…” – fogalmazta meg képeinek üzenetét az alkotóművész. Berkecz Éva Angyalok útján című kiállítása január 21-től február 17-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeletén. Fazekas Mihály (1766 – 1828), a Lúdas Matyi szerzője születésének 250. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. „Költő, botanikus, a debreceni felvilágosult írói körnek Csokonai mellett legeredetibb tehetsége” – írja Fazekasról a Magyar Életrajzi Lexikon, jelezve az alkotó életművének gazdagságát. A Lúdas Matyi című, „eredeti magyar rege alapján”, négy levonásban megírt hexameteres elbeszélő költemény 1804-ben készült el, s napjainkig több mint negyven kiadást ért meg. Fő művén kívül azonban Fazekas Mihály nevéhez fűződik az első magyar füvészkönyv összeállítása is. A Linné-rendszer alapján készült gyűjteményt sógorával, Diószegi Sámuellel közösen adták ki Debrecenben, 1807-ben. 1819-től haláláig szerkesztette az évenként megjelenő Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket, s a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt. A Lúdas Matyi több kiadása mellett a füvészkönyvet, valamint a költő 1836-ban megjelent verseskötetét is bemutató kiállítás a könyvtár harmadik emeletén, március 2-ig tekinthető meg.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

2016. március 15-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.