Csütörtöki programajánló: A mumus, V.I.Z.I.T. Extra, zongora és nagybőgő

Két kiállítás is nyílik a Somogyi-könyvtárban, Stephen King horrort játszik a Pinceszínház, a JATE Klubban pedig még egyszer lezárják a vizsgaidőszakot.

A február 4-ei Rákellenes Világnap alkalmából a Csongrád Megyei Kormányhivatal reggel 9-től délután 1 óráig a

Rákóczi téri központi épület

földszintjén szervez figyelemfelhívó programot, melyen bárki részt vehet. A Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya munkatársai a világnapi programon tájékoztatással, személyes tanácsadással, oktatással hívják fel az ügyfélszolgálatot felkeresők figyelmét arra, hogy helyes táplálkozással, rendszeres testmozgással, az egészséget károsító tényezők kiiktatásával, a szűréseken való részvétellel illetve önvizsgálat végzésével a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulása megelőzhető. A rendezvényen totó, illetve kérdőív kitöltésével mindenki ellenőrizheti a témával kapcsolatos ismereteit, de az érdeklődők azt is megtudhatják, hogy milyen jelekre kell figyelni és mikor kell orvoshoz fordulni. A szakemberek segítségével nem csak tájékoztatást kaphatnak arról, hogy kik, mikor, milyen gyakorisággal, hogyan végezzék az emlő önvizsgálatát, hanem egy emlőmulázs segítségével lehetőség lesz például az emlő önvizsgálati lépéseinek gyakorlására is. Emellett informálódhatnak a szervezett emlő és méhnyak szűrésről. A program célja hogy minél szélesebb körben felhívják a lakosság figyelmét a betegségmegelőzés, ezen belül a szűrések fontosságára. „Tégy engem szívedre pecsétnek” (Énekek éneke): házasság az operairodalomban címmel nyílik kamarakiállítás a

Somogyi-könyvtár

aulájában. A tárlatot 16.30-kor Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója nyitja meg. Közreműködik Altorjay Tamás operaénekes, zongorán kísér Szilvási Katalin. A kiállítás a Zeneműtár Bárdi Sándor hagyatékában őrzött régi és ritka kották, valamint hazai és külföldi előadók hangfelvételeinek segítségével mutatja be a házasság szerepét a zeneirodalomban. A tárlatnak a Szegedi Nemzeti Színház operajelmezei és kellékei kölcsönzik a teátrum hangulatát. Az egyházi esküvőhöz kapcsolódó liturgikus eszközöket a Szeged-Belvárosi Római Katolikus Plébánia bocsátja rendelkezésre. A program a Házasság hete rendezvénysorozat része, amelyet Szegeden már nyolcadik alkalommal rendez meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynöksége a házasság, mint szeretetközösség értékeinek bemutatására. A kiállítás február 13-ig tekinthető meg. Gergely Nándor „A száz domb vidéke – Utazás Afrika lüktető szívébe” című előadása várja az érdeklődőket 18:30-tól az

SZTE TTIK Elméleti Fizikai Tanszékén (Tisza Lajos krt. 84-86), a II. emeleti Bay Zoltán teremben

. Gergely Nándor erdélyi, székelyudvarhelyi születésű, de eddigi 26 éve alatt 8 országban, 3 kontinensen és 12 városban élt. Szülei változatos élete még gyermekkorában ízleltette meg vele a nagyvilágot és a nyelvek szeretetét. Iskoláit részben itthon, Amerikában, nagyrészt Franciaországban végezte, majd Párizsi egyetemen szerzett felsőfokú diplomát nemzetközi kapcsolatokból. A világot jobban megismerni vágyva Dél-kelet Afrikába utazott, ahol hat hónapig élt helyi lakosok közt kávétermesztéssel és tanítással foglalkozva. Később az ENSZ főtitkárságán New Yorkban, Genfben, majd az Európai Bizottságnál Brüsszelben foglalkozott többek között lefegyverkezéssel, emberi jogokkal, konfliktuskezeléssel és humanitárius válsághelyzetekkel. A nagyvilág, a másság és a változatosság szeretetén kívül főleg az embereket mindenütt mozgató és egymáshoz fűző kapcsolatok megértése, olykor megörökítése vezérli. Jelenleg Brüsszelben él. Beszökik a mumus a

Pinceszínházba

: 19.30-tól Stephen King “A mumus” című horrordrámáját tekintheti meg a közönség. “Vannak dolgok, amiket csak a szemünk sarkából látunk. De talán jobb is így… Egy zaklatott férfi érkezik Dr. Harper pszichiáter rendelőjébe. Az illető súlyos esetnek, zavart elmének látszik. Elmondja, hogy ő csak azért jött, hogy a gyermekei haláláról beszéljen. A gyermekei haláláról, akiket állítólag a Mumus ölt meg…” – invitálnak a szervezők. Zongora és nagybőgő estet tart az

Absinthe Bár

20 órától, Pálinkó Péter (zongora) és Balogh Róbert (nagybőgő) közreműködésével. Ismét megünnepelhetik a sikeres, vagy temethetik a sikertelen vizsgaidőszakot az SZTE hallgatói, a Vizsgaidőszak Záró Iszonyatos Tivornya után, most a V.I.Z.I.T. Extra keretein belül tehetik ezt meg a

JATE Klubban

22 órától.

Folyamatos kiállítások, programok:

Gion Nándor (1941 – 2002) vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró születésének 75. évfordulója alkalmából kamarakiállítás mutatja be a alkotó életművét a

Somogyi-könyvtárban

. „Írásművészetét gyakran Faulkneréhez, vagy Márquezéhez hasonlítják. Mások Bodor Ádám, Darvasi László és Tar Sándor prózájával rokonítják műveit. Jellemző elrajzolásai, ismétlései, túlzásai „pár centivel a valóság fölé” emelik írói világát” – olvasható a kiállítás ajánlójában. A „Pár centivel a valóság fölött, avagy a bácskai Márquez” – 75 éve született Gion Nándor című kiállítás február 4-től március 9-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár második emeletén. Ybl Miklós (1814 – 1891) építész halálának 125. évfordulóján kiállítás nyílik a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasótermében. Művészeti albumok, folyóiratok mutatják be a 19. század egyik legjelentősebb magyar építészének életművét. Ybl Miklós munkásságát bérházak, paloták és kastélyok mellett Budapest arculatát máig meghatározó középületek fémjelzik. Ő készítette többek között a fővárosi Bazilika, Rác fürdő, közgazdaság-tudományi egyetem, valamint a Várkert Kioszk és Bazársor terveit is. „Fő műve az Operaház (1879–84), amelyet Palladio nyomán kialakított festői főhomlokzata, belső terei és főként lépcsőháza révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotásaként tarthatunk számon” – írja a Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest mellett vidéken is lakó-, gazdasági és közösségi célokat szolgáló épületek egész sora őrzi a tervező keze nyomát (Csurgó, Ókigyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád stb.). Csongrád megyében a nagymágocsi Károlyi-uradalom magtárának, valamint a hódmezővásárhelyi római katolikus templom bővítésének tervei fűződnek Ybl Miklós nevéhez. Emlékezetére hozták létre 1953-ban az Ybl-díjat, amelyet évente ítélnek oda az ország legjelesebb építészeinek. Az Ybl Miklós-emlékkiállítás január 21-től február 17-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeletén. Angyalok útján címmel, Berkecz Éva festő- és grafikusművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasótermében. Berkecz Éva a szegedi tanárképző főiskola földrajz-biológia-rajz szakának elvégzése után részt vett a Magyar Iparművészeti Főiskola posztgraduális képzésén. Tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. A szegedi Gedói Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanára. Munkáit önálló és csoportos kiállításokon, a Szegedi Nyári Tárlaton, a Szegedi Szépmíves Céh kiállításain, a hódmezővásárhelyi tavaszi tárlaton is láthatta a közönség. Szeged mellett Budapesten és számos hazai városban, valamint Szabadkán, Aradon, Temesváron, Nápolyban és Gentben is bemutatkozott. Több alkalommal részt vett a pedagógus képzőművészek kiállításain, Szeged város önkormányzatának, valamint a Szegedi Szépmíves Céh díjazottja. „Életem során átélt megpróbáltatásaim feldolgozására kértem segítséget az égiektől. Segítettek… Rajzaimon, festményeimen a szellemi világ sokszínűségét igyekeztem bemutatni. Angyalaim, angyalcsoportjaim néha tétovák, útkeresők, ápolók és gondviselők, szeretetet sugallók, mint az emberek. Jelen lehetnek a templomi csendben, a betegágynál, az élet ricsajos formáinál, csak figyelni kell rájuk…” – fogalmazta meg képeinek üzenetét az alkotóművész. Berkecz Éva Angyalok útján című kiállítása január 21-től február 17-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeletén. Fazekas Mihály (1766 – 1828), a Lúdas Matyi szerzője születésének 250. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. „Költő, botanikus, a debreceni felvilágosult írói körnek Csokonai mellett legeredetibb tehetsége” – írja Fazekasról a Magyar Életrajzi Lexikon, jelezve az alkotó életművének gazdagságát. A Lúdas Matyi című, „eredeti magyar rege alapján”, négy levonásban megírt hexameteres elbeszélő költemény 1804-ben készült el, s napjainkig több mint negyven kiadást ért meg. Fő művén kívül azonban Fazekas Mihály nevéhez fűződik az első magyar füvészkönyv összeállítása is. A Linné-rendszer alapján készült gyűjteményt sógorával, Diószegi Sámuellel közösen adták ki Debrecenben, 1807-ben. 1819-től haláláig szerkesztette az évenként megjelenő Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket, s a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt. A Lúdas Matyi több kiadása mellett a füvészkönyvet, valamint a költő 1836-ban megjelent verseskötetét is bemutató kiállítás a könyvtár harmadik emeletén, március 2-ig tekinthető meg.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

2016. március 15-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.