Hétvégi programajánló: Slow hétvége, megemlékezés, koncert

A lassítás jegyében telik január utolsó előtti hétvégéje a Belvárosi Moziban és a Somogyi könyvtárban, megemlékeznek a délvidéki mészárlás 70. évfordulójáról, a Rongy és a LIVE pedig koncertekkel készül a hétvégére.

"Wifi nincs, beszélgess!" - ez a mottója a

Belvárosi Mozi

hétvégi rendezvényének, a második alkalommal megrendezett Slow hétvégének. "A slow filozófia alapja a tudatosság, nyitottság, őszinteség és közösség. A mozgalom 1986-ban indult el Olaszországból, amikor egy olasz gasztronómus, Carlo Petrini tiltakozott egy McDonald’s megnyitása ellen a római Spanyol Lépcsőknél, a gyors ételekkel szemben az egészséges, lassú, minőségi étkezés fontosságát hangsúlyozva. Petrini kezdeményezése az elmúlt évtizedek során globális mozgalommá duzzadt, és olyan területek is bekapcsolódtak a slowba, mint az utazás, a gyereknevelés, az olvasás, a munkavégzés, a médiafogyasztás, a mozi, a városok vagy a design. Minden területen a lehető legközvetlenebb kapcsolatokat, leginkább emberközeli termelést, tájékozódást és a környezetünk minél teljesebb megélését szorgalmazzák." - írja az esemény ajánlója. A 10 órától induló program, mely magába foglal számos filmvetítést, a mozi bejárását, jógát és lélekfürdetést is, részletesen

ITT

olvasható. A hetven éve történt délvidéki magyar népirtásról emlékeznek meg a

Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg termében

16 órától, a rendezvényen köszöntőt mond Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, felszólal Teleki Júlia, a mészárlás túlélője, valamint zenélnek a KOrmorán zenekar szólistái. A

LIVE Music Clubban

a gyulai Pernahajder Campbell zenekar ad koncertet 21 órától. A Pernahajder Campbell zenekar a 2009-es esztendőben született Gyulán, a frontember, Baracsi István (ének, gitár) kezdeményezésére. A szólógitár posztját Gergely László "Laz", míg a dobét Kiss Tibor foglalta el. 2011 januárjában csatlakozott hozzájuk Menyhért Csaba "Csiga" a basszusgitáros pozíció betöltésére. Ugyanebben a hónapban a csapat rögzítette első kislemezét "Nem úgy van most, mint volt régen" címmel, amely hamarosan elérhetővé válik a tisztelt publikum számára. Szintén 21 órától indul koncert a

Rongy Kocsmában

, három banda szolgálja ki a közönség audioigényeit, a szegedi psychedelic/post-rock/jungle Johnny in the Jungle, a fővárosi "jazzformetalheads" makrohang, valamint a psychedelic/blues/stoner Minimál Bogart. http://www.youtube.com/watch?v=TFxS1at9ZfQ

Folyamatos kiállítások, programok:

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A

Somogyi-könyvtár

Helyismereti gyűjteménye több ezer szegedi képeslapot őriz a 19. század végétől napjainkig. A századfordulón egyre népszerűbbé váló képes levelezőlapoknak már megjelenésükkor sem pusztán üdvözletküldés volt a funkciójuk: utazók osztották meg élményeiket ismerőseikkel messzi tájak, városok, épületek vagy éppen művészi alkotások képeivel. A kiállításon szereplő, főként várostörténeti vonatkozású példányok segítik felidézni a mára elfeledett városképet, életre keltve a régi Szeged hangulatát. A kiállítás január 28-ig látogatható.

A Mesterségek dicsérete – A borbélysebésztől a hajszobrászig című kiállításával a borbély és fodrászszakmáról emlékezik meg január 28-ig a

Somogyi könyvtár

. A Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös tárlatsorozata egy-egy helyi hagyományokkal is rendelkező mesterség könyves emlékeit, ábrázolásait mutatja be. 2014-ben a borbély, illetve fodrász szakma kerül terítékre. A bemutatott könyvek és folyóiratok tanúsága szerint a hajdanvolt borbélyok még a sebgyógyításban, érvágásban és foghúzásban is jártasak voltak. A közelebbi múlt mesterei már csak szépségápolással foglalkoztak: borotváltak, hajat vágtak és bodorítottak. A Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményéből válogatott fotókon múlt századi szegedi üzleteket láthatunk, köztük Cserzy Mihályét is. A borbélymesterből lett író apró képeiben, rövid tárcaszerű elbeszéléseiben a Tisza-vidéki népéletet örökítette meg. A dokumentumok papírvilágát a Babik Barna magángyűjteményéből berendezett falusi borbélyműhely kelti életre. A nagy, dupla tükrös szekrény polcain ott sorakoznak az ívesre kopott pamacsok, fénylő borotvák, a csillogóra kikoptatott ollók, a púderes edénykék, és a parfümszórókkal még a messzi városi elegancia is átlibben az egyszerű műhelyen. A tekintélyes karfás forgós székekről nem nehéz elképzelni, hogy aki nagy szusszanással beleült, és a csillogó tükörben szemrevételezhette csinosodását, az egy időre a világ közepén érezhette magát; lesték mosolyát, a kellem íratlan szabályai szerint dicsérték küllemét, és közben a borbélymester kedélyes előadásában még a világ sorában is kellő eligazodást kaphatott. Ide érdemes volt betérni. S érdemes most is. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez február 22-ig a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Négy szegedi zsidó fotóművész képeiből álló kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumban

, „A szegedi zsidóság és a fotográfia” című, Bäck Manci, Kárász Judit, Liebmann Béla és Müller Miklós fényképeit bemutató tárlaton nem csak a nevek különlegesek, hanem a témák is, például elég említeni a Radnóti Mikóst vagy Szent-Györgyi Albertet ábrázoló fotókat.

Az első világháború idején bevonuló francia hadsereg, tankok a Városháza előtt 1956-ban, a nagy árvíz pusztítása – a szegediek Széchenyi terének elmúlt 150 évéből, a rendkívüli eseményekből és a hétköznapok érdekességeiből szemezget a

Fekete ház

új fotókiállítása. A sokat látott tér című tárlatot március 29-ig áll nyitva a közönség előtt. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.