Keddi programajánló: Supernem, Anna and the Barbies, Fábián Janka

Író-olvasó találkozó, zenés könyvbemutató, filozófiai útkeresés és több koncert - ízelítő a keddi programokból Szegeden.

Az SZTE JGYPK Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégiumának bemutatkozó estjére kerül sor az

SZTE JGYPK Művészeti Intézet Rajz-művészettörténet Tanszékén

16 órától. Az "Ahogy a szegedi egyetemisták látják Madách Az ember tragédiája drámai költeményét" című illusztráció-kiállítás apropóját Madách Imre halálának 150. évfordulója adta.

Személyesen is megismerhetik az irodalomkedvelők Fábián Jankát, korunk egyik legnépszerűbb szerzőjét 2014. október 14-én, kedden délután 5 órától a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasójában. Az írónő honlapján Kármán József gondolatát választotta mottóul: „Szabadon írok, mert ezt törvényemmé választottam. Szívem teljességéből írok, mert a szívre akarok munkálni.” „Fábián Janka nosztalgikus történelmi regényei a magyar romantikus regényirodalom legszebb hagyományait idézik” – így ajánlja az Emma-könyvek, A német lány, Lotti öröksége, A francia nő és még számos nagy sikerű mű írójának könyveit a www.libri.hu internetes oldal. Fábián Janka a Miskolci Egyetem angol-történelem szakának elvégzése után az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet. Az írás mellett angol-francia nyelvtanárként és fordítóként dolgozik. A „Múltunkból érthetjük meg a jelenünket” című író-olvasó találkozó a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. A Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja tart zenés könyvbemutatót a

Millenniumi Klubban

17 órakor, Szentmártoni János József Attila-díjas költő, a Magyar Írószövetség elnöke és a Furcsa Vendég zenekar közreműködésével. Szentmártoni János tizenegy éves korától ír verseket, pályáját a Stádium Fiatal Írók Körében kezdte. Még egyetemista korában került a Magyar Naplóhoz, ahol tíz éven át szerkesztette a versrovatot és a kiadó könyveit. 2010-ben és 2013-ban a Magyar Írószövetség elnökévé választották. Az utóbbi években dalszövegeket is ír a Furcsa Vendég zenekarnak. A zenekar tagjai: Gréger Zsolt (zene, gitár), Perjési Péter (ének, gitár), Honfi Imre Olivér (dob), Kulicz Gábor (basszus).

"Ha te változol, minden változik" - ez a mottója a

Concordia Kultúrműhelyben

18 óra 30 perctől induló gyakorlati filozófiakurzusnak. "Hozd ki a legjobbat magadból, fogj össze másokkal és alakítsd a világodat! Ebben segítenek a máig időszerű keleti és nyugati tanítások – olyan bölcsek és hősök példájából merítve, akik az életükkel igazolták saját gondolataik alkalmazhatóságát. Most rajtad a sor, hogy kipróbáld!" Collegium Musicum orgonahangversenyekre kerül sor az

Alsóvárosi Ferences Templomban

19 órától, Bednarik Anasztázia orgonaművész és Sáfrán Bálint, a Szegedi Szimfonikus Zenekar trombitaművészének közreműködésével. A Kvint Etűd Életképek című előadását tekintheti meg a közönség a

Korzó Zeneházban

19 órától. A Kvint Etűd egy új összművészeti mozgalom elnevezése, amely a komolyzenei alapokra igyekszik építeni, ám a határok kitágításával kísérletezik. A Kvint arra az öt művészeti ágra vonatkozik (irodalom, filmművészet, színművészet, képzőművészet és fotóművészet), amelyekkel a koncertek során a zenét ötvözni kívánjuk. Az első fellépésen a zene mellett az irodalom, illetve a fényképészet kapja a főszerepet. A téma: életképek. A Premier Harsona Quartet koncertje várja az érdeklődőket az

SZTE Rektori Hivatal Dísztermében

19 órától. A lassan egyéves Premier Harsona Quartet idén harmadszorra ad önálló koncertet Szegeden. A 2013 novemberében alakult együttes több kisebb fellépés után sikeres koncertet adott az egyetemi tavaszi fesztiválon. A kvartett tagjai tanultak külföldi egyetemeken, részt vettek világhírű harsonaművészek mesterkurzusain, és professzionális zenekarokban járták be többek között az Egyesült Államokat, Németországot és Ázsiát egyaránt. Az idei évben egyénileg több versenyen is kiemelkedő helyezéseket értek el. Berger Gyula (HU) és Roos van Berkel (NL): Your body – My landscape című előadására kerül sor a

Régi Zsinagógában

19 óra 30 perctől. "Minden nap számtalan találkozást hoz – elhaladtok egymás mellett az utcán, kicsit elbeszélgettek a pénztárnál, és a hátatok egymáshoz dörzsölődik a villamoson csúcsforgalom idején. És néha egy-egy ilyen találkozás felkavar benned valamit. Zaklatottság. Egy érzés, ami izgalomba hoz, felkavar és elbűvöl. Egy érzés, ami arra késztet, hogy kinyújtsd a kezedet, és hogy visszanézz, amint továbbhaladtál." http://www.youtube.com/watch?v=SS4UQ1UdhIc Zenés irodalmi est lesz a

Karolina Katolikus Egyetemi Szakkollégiumban

20 órától a XX. századi magyar költők verseinek válogatásából "Gyöngyöt az embernek" címmel. A Supernem és az Anna and the Barbies lép fel a

JATE Klubban

21 órától.

Folyamatos kiállítások, programok:

A Szegeden élő Szilasi László, József Attila- és Déry Tibor-díjas, Rotary Irodalmi Díjjal kitüntetett író hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást Csősz Géza fotóin keresztül. “Szilasi László nyomába szegődtem egy hónapon keresztül és megörökítettem hétköznapjait. A képek által bepillantást nyerhet a néző egy elismert szegedi író életébe. A képeim nem beállított fotók, az élet szülte őket, én pedig csak ellestem és megörökítettem.” fogalmazott Csősz Géza akinek számos kiállítása volt már Európa szerte. A fotográfus elmondta: fontosnak tartja, hogy a képei nemes célt szolgáljanak, ezért a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat munkájának támogatására ajánlotta fel a fotók árából befolyt összeget. A képeket november 5-ig lehet megtekinteni a

Grimm galériában

. A

Somogyi-könyvtár

kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.