Csütörtöki programajánló: Folkkocsma, zongoraest, kiállítás

Több kiállítás, számos zenei esemény és előadás várj a szegedieket szerdán, fáraók, városi magány, egydimenziós ember, versfelolvasás - ízelítő a programokból.

Egyetemista-napot rendeznek A fáraók Egyiptoma című kiállításon a

Móra Ferenc Múzeumban

, a hallgatókat kedvezményes jegyárral és ajándék tárlatvezetésekkel várják, valamint a hallgatók egy izgalmas rejtély-megoldó játékban is részt vehetnek csütörtökön 10-18 óra között. Az egyetemisták bejárhatják a Kass Galéria egyiptomi sírkamráját, barangolhatnak a Fekete ház balzsamozás-termében, valamint letelepedhetnek a Móra Ferenc Múzeum ókori szentélyének békés félhomályában. Románia első világháborús szerepléséről tart előadást Rotár Krisztina a

Millenniumi Klubban

17 órától a Csongrád Megyei Levéltár, a Meritum Egyesület és a Katolikus Ifjúsági Alapítvány közös, az első világháborút bemutató előadássorozatának keretein belül. Ujváry Gábor és Vertel Beatrix Kultúra nélkül nincs Magyarország című könyvét mutatják be a

Gál Ferenc főiskola Klebelsberg termében

17 óra 30 perctől, Kiss-Rigó László püspök és Zakar Péter dékán közreműködésével. Az Árgyélus Kiadó gondozásában megjelent, korabeli fotókkal gazdagon illusztrált impozáns kötet Klebelsberg Kuno miniszteri tevékenységét mutatja be a szegedi kötődésekre is kitérve. Frederico Sollazzo, az SZTE BTK Filozófia Tanszék óraadója tart angol nyelvű előadást Herbert Marcuse Az egydimenziós ember című könyvéről az

SZTE BTK-n

. Az egydimenziós ember című mű 50 éve íródott. Bár számos eleme a ’60-as évekbeli Egyesült Államok valóságához kapcsolódik, elméleti eredményeinek köszönhetően napjainkban is érdeklődésre tarthat számot. A evolutív folytonosság gondolata a huszadik század totalitárius társadalmai és a mai nyugati demokráciák között; annak szükségessége, hogy újra átgondoljuk, mi is az ideológia; a társadalmi evolúció alapvető jellemzője, hogy kialakult egy új személytelen hatalom: immár nem a tőke, hanem a technika, egy olyan hatalom, amelynek mindnyájan csupán végrehajtói vagyunk.

A Szegeden élő Szilasi László, József Attila- és Déry Tibor-díjas, Rotary Irodalmi Díjjal kitüntetett író hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást Csősz Géza fotóin keresztül. “Szilasi László nyomába szegődtem egy hónapon keresztül és megörökítettem hétköznapjait. A képek által bepillantást nyerhet a néző egy elismert szegedi író életébe. A képeim nem beállított fotók, az élet szülte őket, én pedig csak ellestem és megörökítettem.” fogalmazott Csősz Géza akinek számos kiállítása volt már Európa szerte. A fotográfus elmondta: fontosnak tartja, hogy a képei nemes célt szolgáljanak, ezért a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat munkájának támogatására ajánlotta fel a fotók árából befolyt összeget. A kiállítást, melyet Szeged város művészeti alkotói támogatásban részesítette, október 9-én 18:00-kor Boldog Zoltán nyitja meg. A képeket november 5-ig lehet megtekinteni a

Grimm galériában

. Maczelka Noémi zongoraestje várja a zenekedvelőket az

SZTE Rektori Hivatalának Dísztermében

. Maczelka Noémi zongoraművész, egyetemi tanár, az SZTE JGYPK Művészeti Intézetének és Ének-zene Tanszékének vezetője, a zongora előadóművészet doktora (DLA). Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte. Koncertezett Európa legtöbb országában és az USAban. Több zongoraverseny díjazottja, a Casale Monferrato-i (Olaszország) Carlo Soliva zongoraverseny I. díjasa. Több magyar kortárs zeneszerző művének ősbemutatója, ill. külföldi szerzők műveinek magyarországi bemutatója fűződik nevéhez. Ezért a tevékenységéért 1986-ban és 2010-ben megkapta az Artisjus-díjat. 2008-tól a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kar Zenei Tanszékének vendégoktatója is. Diószegi Szabó Pál Pár-atlan Én-ek című verseskötetének bemutatójára kerül sor a

Millenniumi Klubban

19 órától. A Hermann Ottó Emlékhét programsorozatának következő eseménye Molnár Gyula biológus előadása lesz Herman Ottó madártani munkásságáról a

Hermann Ottó Kollégiumban

19 órától.

Fejős Miklós A városi magány képei című kiállítását nyitják meg 19 óra 30 perckor a

Grand Caféban

. Fejős Miklós (1979.) 2004-ben a PTE Művészeti Karán diplomázott. 2004-től a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanára, 2010-től a képző-iparművészeti tagozat vezetője. A Grand Caféban kiállításra kerülő éjszakai városképei, vedutái villany világította épületrészeket, parkoló autókat ábrázolnak. A megújult

Átriumban

gitározik Kurina Kornél 20 órától. "A jazz muzsika nagy öregjei szépséges, mély és igaz zenéket hagytak hátra. A régi, békebeli Jugoszláviában a jazz hiteles előadói között szerepelt a Kurina zenészcsalád, tevékenységük Magyarkanizsa zenei életével volt egyenlő. A családi út folytatója Kurina Kornél, aki pályafutását 15 évesen a családi zenekarban kezdte, ma már saját jazz zenekarát vezeti és vendégmuzsikusként rendszeresen szerepel ismertebb magyarországi zenekarokban. Az elkövetkező percekben lépjen fel a pódiumra Kurina Kornél, aki sohasem távozott onnan anélkül, hogy ne próbálta volna meg átadni a lelkét a közönségnek." 20 órától Folkkocsmává alakul a

Bohém Tanya

, muzsikával, táncoktatással. Petruska András koncertje várja a közönséget a

Millenniumi Kávéházban

20 órától. Petruska András új lemezével járja az országot, amely Metropolita címmel jelent meg márciusban. Az album dalainak díszletét a 4-es metró adja, azok címei is a metró megállói, a bennük szereplő történeteket is azok a városrészek, terek ihlették, amelyeken áthalad. Zeneileg, egyszemélyes zenekarként a legmeghatározóbb egyértelműen Petruska András éneke és gitárjátéka, ami leginkább az indie zenéből merít, viszont megjelenik benne a magyar népzene és dallamvezetés is, amelyet nemrég fedezett fel.

Folyamatos kiállítások, programok:

A

Somogyi-könyvtár

kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.