Hétvégi programajánló: Népbutítás Dr. Mogács-módra, Hatan pizsamában és Rockkalapács

Kalapács Józseffel csap le a Rockkalapács szombaton a Rongyban, a Pinceszínházban a Hatan pizsamában, a Grandban a Jég-doktrínák lesz látható, Dr. Mogács Országos népbutító kampánya pedig vasárnap érkezik Szegedre.

A Tájházi Kincskereső programsorozat szombat délelőtti foglalkozásán a fűszernövényekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők 10 órától az alsóvárosi

Napsugaras Tájházban

, és falapokból és dekorgumiból méhecske formájú növényjelölő táblácskákat készítenek a gyerekek. 17 órakor az

Art Hotelben

Albert Schweitzer nyomdokain vagy Egy délvidéki orvos Lambarénében címmel a szabadkai Horváth Militics Szabolcs tart előadást a Közéleti Kávéház rendezvényén. Marc Camoletti Hatan pizsamában című vígjátékát szombaton és vasárnap 19.30-tól láthatja a nagyérdemű Kancsár József rendezésében a

Pinceszínházban

. Jacqueline és Bernard Párizs melletti lakásukban egy kellemes hétvége eltöltésére készülődnek. Mindenki pontosan megtervez mindent. Jacqueline rendbe teszi a házat, felkészül a hétvégi vacsorára és nagy izgalommal várja Robertet, a szeretőjét. Bernard, Jacqueline férje szintén mesterkedik valamiben és tervét izgatottan meséli el érkező barátjának, Robertnek a szeretőjét Brigitte-et úgy állítja be feleségének, mintha Robert partnere lenne. Robert menekülni szeretne ebből a számára kínos és kellemetlen helyzetből, de éppen amikor távozna, megjelenik az ajtóban Brigitte, a szobalány… Szerepcserék, félreértések, a nagy francia vígjáték írókhoz hűen (Molière, Feydeau) Camoletti zseniálisan keveri a szálakat. Ebből egy igazi vérbő, fergeteges komédia alakul ki, mely remek színészi játékra ad lehetőséget, ezáltal a nézők a színészekkel élvezhetik a játékot.

A BCM Organic Trio 20 órakor lép fel a

Jazz Kocsmában

. A Blahó Attila (orgona), Csendes Csaba (dobok) és Matthew Mitchell (gitár) által alkotott formáció úgynevezett orgona trió, a stílus és előadásmód kialakulása az '50-es, '60-as évekre tehető. A zenekart alkotó 3 kiváló muzsikusnak összesen több mint 60 év színpadi tapasztalata van, és pályafutásuk során az összes kontinenst bejárták zenekaraikkal. Ezzel a felállással a szegedi Jazz Kocsmában mutatkoznak be a közöségnek. Koncertjük egyben tiszteletadás a nagy elődök, Jimmy Smith, Wes Montgomery, vagy a még ma is élő és alkotó Joey DeFrancesco és Lonnie Smith előtt. A koncerten a jazz irodalom gyöngyszemeiből válogatnak, és az előadók személye, továbbá a különleges felállás garantálja a nem mindennapi élményt. Lecsap a Rockkalapács szombaton 21 órától a

Rongy Kocsmában

, ahol fellép Kalapács József, a Slim Jim és a RetRock. https://www.youtube.com/watch?v=YoMUlPiincw Dr. Mogács Országos népbutító kampánya Szegedre érkezik. A Szegedi Dumaszínház előadása vasárnap 17 órakor kezdődik az

IH Rendezvényközpontban

. Jegyek 2014 forintért vásárolhatók az IH Rendezvényközpontban és a Belvárosi Moziban. A Dumaszínház felfedezettjeként, stand up comedy-vel vonult be a köztudatba Mogács Dániel. A Dumaszínház tagjaként fellép az ország különböző pontjain, valamint rendszeresen látható a Showder Klub és a Comedy Central Bemutatja című televíziós műsorokban is. A Susogós Mackók című bábos egypercesekből is kiveszi a részét. Ő Brendon, a „barna bandzsa medve” hangja és mozgatója, de többek között ő személyesíti meg Józsit, a részeges ördögöt és az őrült majmot is. Többedmagával a magyar színházi kabaré feltámasztásán munkálkodik. https://www.youtube.com/watch?v=xAcqXIBq1hU Az ICE-Team SE utolsó edzését vasárnap 20.30-tól tartja a

műjégpályán

, amelyen hagyományainknak megfelelően Évadzáró Gálát tartanak. A gálán bemutatkoznak az egyesület növendékei, továbbá a Dzsungel Könyve zenéjére csoportos, jelmezes produkcióval is készülnek az ICE-Team SE tagjai. A belépés ingyenes, mindenkit szeretettel várnak.

A Metanoia Artopédia Jég-doktrínák – variációk a náci retorikára ötödik változatát vasárnap 21 órakor tekinthetik meg az érdeklődők a

Grand Caféban

. „Nem csak azért szembesülünk múltunkkal, jelenünkkel és önmagunkkal, mert a téboly mustármagja is mozgatott hegyeket, hanem, mert ami felvilágosít, ami tágít, ami teljesebbé, igazabbá tesz, szolgálhatja szűkebb/tágabb környezetünket, ahol élünk. A látszólagos agymunka, mint pl. a kirekesztő megnyilvánulás, önmagát – szemrebbenés nélkül – kizárólagosnak, tévedhetetlennek, feddhetetlennek, a haza lelkiismeretének tünteti fel. A felismerő érzék megtévesztése mindig szűkít, lezár, ellentétet, ellenséget, gyűlöletet generál. Olyan nagyon nem is kell spekulálni azon, hogy számára miben merül ki a „holnap ígérete”, hiszen über-tartásában helyes kis hibernáló glóriák keringenek hivatalosan is bejegyezve, szépen. Előadásunk szövegeinek jelentős részét internetes kommentek alkotják. E jelenkori lenyomatok archív anyagokkal való párhuzamba állítása önmagától értetődő, hiszen amit jóváhagynak, azt idézik, amit követendőnek tartanak, azt vonzzák magukhoz. Szerkesztés közben azt az irracionális atmoszférát követtük, amelyben és ahogyan a szövegek mögötti érzelmi/indulati erőterek egymásba rímelnek a jelenkori retorika alapjául szolgáló eredeti archív szövegekkel... A Jég-doktrínák nem lineáris történet, nem is akként olvasandó. Kísérlet arra, hogy néhány eredeti és mutáns variáción keresztül a történelmi katasztrófákat hamisan értelmező, és személytelen pozíciójukban is aktív bűnbakképző „őrületszilánkot” átvilágítsunk” – fogalmaz Perovics Zoltán rendező az előadás kapcsán.

Folyamatos kiállítások, programok:

Mese itt, mese ott címmel észt-magyar meseillusztrációs kiállítás nyílt a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével. Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában. A tárlat április végéig látogatható. Szeged ikonikus gőzöse, a legendás Szőke Tisza haldoklásáról és pusztulásáról nyílt fotókiállítás a

Fekete ház

Lépcsőgalériáján. A Lajos Sándor Fotóklub hat alkotójának fotóin keresztül ismerhetik meg a látogatók a Szőke Tisza életének utolsó időszakát, az egykori legendás gőzös végső pusztulását. A felvételek között találunk a hetvenes években készült fotót, amikor a hajó még a Belvárosi hídnál állt, és olyan képeket is, melyek az utolsó pillanatokat örökítették meg. A Szőke Tiszát 1917-ben építették: az eredetileg IV. Károly névre elkeresztelt hajó a Magyarországon készült oldalkerekes személyszállító hajók legnagyobbika volt, többszöri átnevezés után kapta meg a Szőke Tisza nevet 1978-ban. Ekkor már állóhajóként üzemelt egészen 2000-ig, amikor egyre rohamosabban romló állapota miatt a tápéi öbölbe vontatták. A gőzöst tavaly bontották el végleg. A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben a

Somogyi-könyvtárban

. A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulója alkalmából rendezett kamara kiállításon látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „S most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat április 9-ig látogatható.

Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. A

Fekete Házban

a “XX. századi Szeged villanófényben” címmel nyílt fotókiállítás, amit március 31-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A tárlat száz fényképpel, illetve korabeli használati tárgyakkal igyekszik bemutatni a Tisza-parti város elmúlt száz évet felölelő történelmét. Minden évtizedet tíz-tíz kép hivatott képviselni, így többek között felbukkan a Rákosi- és Sztálin-óriásportrékkal „ékesített” szegedi ruhagyár, a Nemzeti Színház kommunista vezényszavakkal körbemolinózott terme és a ledöntött Lenin-szobor is. Az érdeklődők megismerhetik, hogyan festett a tárlat helyszíne, a Fekete ház hadikórházként, milyenek voltak a Széchenyi téren átsuhanó gokartok, vagy hogy milyen volt húsz éve egy szegedi diáktüntetés.

Tizennégy hónapot töltött el Afganisztánban Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze, hogy egy több ezer éves város feltárásában segédkezzen. Kint készült fotóival az ott folyó munkálatok mellett egy emberi arcát is szerette volna megmutatni ennek a forrongó országnak, amit a

Móra-múzeumban

tekinthetnek meg az érdeklődők. Egy nemzetközi expedíció tagjaként látogatott el Paluch Tibor Afganisztánba, hogy a Mes Aynak nevű település szomszédságában lévő város romjainak feltárásában vegyen részt. A város időszámításunk előtti második századtól létezett körülbelül hétszáz esztendeig, épületei, vízvezetékei, szobrai azonban máig fennmaradtak. A kínai állam megvásárolta a területet abból a célból, hogy rézbányát nyisson rajta, régészeti szemszögből nézve azonban valódi aranybányát jelent a hely, ahol szinte napi szinten bukkannak több ezer éves buddhista tárgyak. A munkálatok így megfeszített tempóban folytak, melynek mozzanatait, illetve a helyszínét is megörökítette fényképezőgépével Paluch Tibor. Fotóin keresztül egy új oldalát is megmutatja az a vidék, melyek a média híradásaiból csak mint háborús zónát ismerhettünk meg.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.