Szerdai programajánló: Camus QR-kódba rejtve, sportfórum és szakest

Országos és szegedi sportfórumnak ad otthont a Pick Klub, a TIK-ben a száz éve született Albert Camus-ról nyílik interaktív kiállítás, míg a Rongy Kocsmába I. Tanító és Óvodapedagógus Szakestre invitálják az érdeklődőket.

Várandós és Baba-mama klubfoglalkozást tartanak 9.30-tól a

Nemzetiségek Házában

, amit Puroszné Nagy Magdolna dúla, négygyermekes édesanya vezet. Albert Camus 1913-2013 címmel rendez interaktív és többnyelvű kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár és az Alliance Française Szegedi Francia Kulturális Egyesület. 15 órakor a

TIK-ben

Csernus Sándor, az SZTE BTK dékánja, az Alliance Française Szegedi Francia Kulturális Egyesület elnöke és Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe a tárlatot Balog József közreműködésével. A kiállítás különlegessége, hogy az ismeretanyag QR-kódok mögé lett elhelyezve, melyeket okostelefonnal vagy tablet útján lehet olvashatóvá tenni. A plakátok olyan grafikus elemeket, dátumokat, fényképeket ábrázolnak, melyek külön nyelvismeretet nem igényelnek. A szövegek kidolgozását a párizsi École Normale Supérieure-nek köszönhetjük a következő nyelveken: francia, angol, spanyol, német, arab és kínai. Arra kérik a látogatókat, hogy töltsék le azt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett alkalmazást (Institut Français Albert Camus), melyen keresztül szöveges, képes, audió- és videó dokumentumokhoz férhetnek hozzá, a QR-kódok beolvasásával. A kiállítás február 15-éig látható.

Kósa György (1897–1984) zeneszerző, zongoraművész emlékére rendez kamarakoncertet a

Somogyi-könyvtár

. A 17 órától megrendezett est meghívott előadója a komponista fia, Kósa Gábor zeneszerző és hangszeres művész, aki testvérével együtt sokat tesz apja hagyatékának ápolásáért. A hangversenyen a zeneszerző kamaraműveiből, vokális- és szimfonikus műveiből hangzanak fel részletek, szegedi zeneművészek tolmácsolásában. Kósa György életét és művészetét kamara kiállítás mutatja be. A tárlat november 21-től január 9-ig tekinthető meg a könyvtár első emeleti folyóiratolvasójában. Az SZTE Kulturális Iroda 22. alkalommal hirdette meg az egyetem hagyományos és népszerű művészeti versenyét egyetemi hallgatók részére, melyet 17 órától rendeznek meg az

SZTE Rektori Hivatal

dísztermében. Az Egyetemi Zenei Versenyre 42 pályázó 30 produkcióval nevezett az egyetem 8 különböző karáról. A zsűri tagjai: László Boldizsár operaénekes (SZNSZ), Kosztándi István hegedűművész (SZSZZ, SZTE ZMK), Beslin Anita szerkesztő-műsorvezető (MR), Varga Kornél gitáros, zeneszerző, népzenész (Fabula Rasa), míg a zsűri elnöke Gyüdi Sándor főigazgató (SZNSZ). Kategóriák: komolyzene (vokális és hangszeres), népzene (vokális és hangszeres), valamint jazz, musical és sanzon. Országos és szegedi sportfórumnak ad otthont 17 órától a

Pick Klub

. Meghívott előadók: Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselő, sportért felelős államtitkár, valamint Bohács Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottságának elnöke. Szabó Miklós A jó kommunista szilárdan együtt ingadozik a Párttal - 1983-2013 című kötetet (JATEPress, Szeged, 2013) 18 órakor mutatják be a

Grand Caféban.

A kötetet szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta: Jankó Attila, akivel Lengyel Zoltán és Varga Péter beszélgetnek. Dr. Rock ismét rendel 19 órától az

IH Caféban

. Felgyülemlett jó zenéink megosztása – a szokásos sokgenerációs (zene) baráti társasággal. Magas repülés az éjszakában – mélyről hozott zenekincsekkel... Vendégek: a „világlátott” egyetemista lányok, Kata Szűcs és Vancsik Annamária kicsomagolják a zenés úti batyut. Élmény és beszámoló, sok tréfával és más meglepetés élőlénnyel.

Féled-e a halált? Mersz-e válaszolni? - ezeket a kérdéseket teszi fel a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) új bemutatóján 20 órától a

Zéró Art Caféban

. A 11. éves társulat kísérletező szándékaihoz híven Ingmar Bergman Fafestmény című színművét tűzte műsorára az őszi évadban. A Fafestmény ötlete Bergman személyes élményeihez kapcsolható. Egyrészt a gyermekkori istentiszteletek alkalmával megfigyelt középkori festmények bibliai motívumainak hatásából született, másrészt, a modern ember léthelyzetére való reflexióból. „Ha valaki egy pap otthonában születik és nevelkedik, korán alkalma nyílik arra, hogy bepillantson élet és halál kulisszái mögé. Apa temet, apa esket, apa keresztel, apa prédikál” – vallotta erről Bergman. Egy keresztes hadjáratból hazatérő lovag, és fegyverhordozója, Jöns szembesül kora rettenetes valóságával: pestissel, boszorkányégetéssel, kétségbeeséssel. A darab alapvető kérdése jellegzetesen huszonegyedik századi, a modern ember kételyeit fogalmazza meg, magányát, haláltól való félelmét. Ezért modern embernek az elemi, egzisztenciális szorongása allegorikus formában, a középkori moralitás és a haláltánc kereteiben fogalmazódik meg. Így együtt kérdezzük meg a nézővel, vagy éppen a nézőtől: A kérdés ebben a helyzetben hogyan élnénk addig, ameddig élhetünk? Milyen elv szab irányt tetteinknek? Vagy nincs, és nem is volt ilyen? Kinek lennénk fontosak? Mi is az igazán fontos? Fontos lenne egyáltalán valami? Mer válaszolni? I. Tanító és Óvodapedagógus Szakest lesz 21 órától a

Rongy Kocsmában

. 21.30-tól játékra invitálják az érdeklődőket, 22.30-tól karaoke, majd éjféltől retro est Bobannal. A belépés ingyenes.

Folyamatos kiállítások, programok:

Újrafeldolgozások a hímzés világában címmel Fetter Ferencné Zsiga-díjas, Magyar Kézműves Remek-díjas Hímző Népi Iparművész alkotásaiból nyílt kiállítás a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat olvasójában. Fetter Ferencné az 1970-es évektől foglalkozik hímzéssel. Az 1982-ben megalakult Dél-Alföldi Népművészeti Egyesület egyik alapító tagja. Munkásságát Alkotói díjjal, valamint arany- és bronzplakettel ismerték el. Népi iparművész címet, szövő és hímző oktatói képesítést szerzett. Foglalkozik csipkeveréssel és oktatja a kézművesség egyéb ágait is. A mozgássérültek ART '94 kulturális fesztiválján a kreativitás gyógyító hatásának oktatójaként elismerésben részesült. Alkotásaival számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, többek között Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Romániában, Finnországban és az Egyesült Államokban is bemutatták munkáit. A kiállítás 2014. január 8-áig tekinthető meg. Gárdonyi Géza életének „titkos” oldalát is bemutatja a

Móra Ferenc Múzeum

új időszaki kiállítása. „A láthatatlan ember arcai” című tárlaton többek között kiderül, miért párbajozott többször is az író Szegeden töltött évei alatt, illetve milyen titkosírással vezette naplóit. Gárdonyi Géza fiatal újságíróként három évig dolgozott Szegeden. Ez idő alatt több alkalommal is párbajozott: írásai miatt kellett karddal megvédenie becsületét a békés, nyugodt természetű írónak. Az összecsapásokon csak első vérig küzdöttek, a párbajozást azonban ekkor már büntették, így Gárdonyi kétszer is börtönbe került. A párbajok mellett Dankó Pistával kötött szoros barátságát is megismerhetik az érdeklődők a Móra-múzeumban. A gyermekeket egyenruha- és fegyvermásolatokkal várják: a lelkes csemeték török és magyar vitézzé válhatnak a kiállítás falai között. A nagyobbak „egri csillagos” Honfoglalót játszhatnak, majd a titkosírás rejtélyének nyomába eredhetnek. A kiállításon a játékos elemek mellett az író több személyes tárgyát, többek között írógépét, pipáját, pecsétnyomóját, vándorbotját is bemutatják.

Sonkodi Rita festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

. A Múzsák című tárlatot december 15-éig tekinthetőek meg a kultúrpalota első emeleti kiállítótermében. Nyugat költőlegendái ihlették meg Sonkodi Rita festőművészt: az alkotó a különböző szerelmes versekben megjelenő múzsák előtti hódolatát fejezi ki festményeivel a Móra-múzeumban csütörtökön megnyíló kiállításon. A kecses nőalakok beteljesült és beteljesületlen szerelmek jelképei, plátói románcok szereplői: zsenge szépségek, értelmes nők, érzékeny asszonyok, akiknek szerelmeit csak a strófákból ismerjük, de egyéniségüket, arcukat alig-alig. „Festményeimen az én múzsáim jelennek meg: ahogy én láttam Kosztolányi Máriáját, Ady Boncza Bertáját, Babits Sophie-ját vagy Juhász Gyula Sasvári Annáját” – mesél munkáiról a művésznő. A tárlaton húsz festményt mutatnak be, melyek az elmúlt közel nyolc év gyümölcsei. Sonkodi Rita a Magyar Képzőművészeti Akadémia festőszakán diplomázott, később pedig Temesváron szerzett tudományos fokozatot. Jelenleg az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának tanára. Miholcsa József szobrászművész Fába nyesett képzelet című kiállítását december 5-ig tekinthetik az érdeklődők a

Bálint Sándor Művelődési Házban.

Varga Anikó műveit tekinthetik meg egy hónapon át a

Zéró Art Café

falain. A tárlatot 18 órakor Szombathelyi Árpád festőművész nyitja meg. A megnyitón közreműködnek a Lehetséges Világok zenekar tagjai: Pikó András Gáspár (gitár) és Kerpics Judit (ének). "Eleinte csak tájképeket festettem, nagyon szeretem a természetet, ahol sok időt töltök el és az ott látottakat, illetve a rám ható érzéseket örökítem meg. Szeretem a felhők kavalkádját, az erdőkbe beszűrődő fényeket, ezekből merítek ihletet, a megunhatatlan és kimeríthetetlen tájképfestészethez. Másik kedvenc témám a portrék. Sok mindent elmond egy arc az emberről, ezeket is próbálom megörökíteni képeimen. Az élénk színeknek nem tudok ellenállni, ez a képeimen is tükröződik" - vallja Varga Anikó. A kiállítás ingyenesen megtekinthető december 7-ig a kávézó nyitvatartási idejében. Balló Andrea és Simon Miklós festőművészek erdélyi művésztelepeken alkotott képeiből nyílt tárlat a

Polgári Szalonban

. Mindkét alkotó erdélyi művésztelepeken készített munkáiból mutat be válogatást a közönségnek.

A Móra Ferenc Múzeum és a szegedi Lajos Sándor Fotóklub együttműködésében egy kiállítás-sorozatnak ad otthont a

Fekete ház

, szegedi fotósoknak a várossal kapcsolatos anyagait mutatják be. December végéig Dobóczky Zsolt Hídverők című fotókiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlatról, illetve a fotográfus legújabb elismeréséről bővebben

ITT

olvashat.

Keleti Éva fotóiból nyílt tárlat a

Reök-ben

, amit január 12-éig tekinthetnek meg az érdeklődők. Törőcsik Mari, Hofi Géza, Gobbi Hilda, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán és még számtalan legendás művész nem mindennapi, sokszor szórakoztató, néha megindítóan intim szituációkban: így látta őket Keleti Éva, így engedték magukat láttatni a művészek a színházi fotográfia mára ikonikus egyéniségének, aki iskolát teremtett a színházi fotózásban. Jelentős korszak, a színházi aranykor kiemelkedő figuráinak nagy pillanatait kapta lencsevégre. A Visszapillantás: a kultúra vonzásában című, közel száz alkotást felvonultató, reprezentatív kiállításon ismerős, szeretett arcok köszönnek vissza, a fotók legtöbbje már önmagában legendásnak számít – túl azon, hogy valódi legendák fontos pillanatait örökítette át számunkra a múltból. Novák András festőművész 77 éve úton című kiállítása december 4-éig tekinthető meg az

EDF Galériában

. Novák András munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, a Juhász Gyula-díj és a Szegedért Emlékérem mellett megkapta a Szegedért Alapítvány művészeti kuratóriumának díját is. Az EDF galériában kiállított félszáz alkotás között éppúgy megtalálhatók a gesztuselvű tusrajzok, mint a női test szépségét visszaadó aktok vagy a különös hangulatú portrék, csendéletek, illetve a természet ihlette absztrakt festmények. Alak-más címmel Balogh Sándor szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra Ferenc Múzeum

kupolacsarnokában. A tárlaton szinte kizárólag női testeket ábrázoló alkotásokat láthat a közönség, Balogh Sándor szobrászművész kő- és bronzszobrokat, érmeket mutat be ezen a tárlaton. A művész a Tömörkény István Gimnázium szobrász szakán végzett 1973-ban, azóta több tucat egyéni és csoportos kiállításon szerepelt hazánkban.

Benczúr, a festőfejedelem címmel nyílt tárlat a

Móra Ferenc Múzeumban

. A tárlaton több mint harminc festményt és grafikát mutatnak be a magyar historikus festészet kiemelkedő alakjának munkásságából. Az alkotások egy része Nyíregyházáról érkezett, az ottani múzeum egész komoly Benczúr-kollekcióval rendelkezik. A szegedi kultúrpalota három Benczúr-festményt birtokol, az egyik Tisza Kálmánt, a másik Tisza Lajost ábrázolja, a harmadik pedig egy vázlat Mátyás megkoronázásáról. Az első két műalkotás letétben a városházán található, ott csodálhatták meg eddig a látogatók vagy az ott dolgozók. A kiállításra most visszakérik a képeket, hogy a többi Benczúr-művel közösen láthassa ezeket is a közönség. A kiállítás december 15-éig látogatható. Kétszáz éve élt emberek sorsát mutatja be a

Fekete Ház

legújabb tárlata, amely a múmiakutatás érdekes és rejtélyes világába kalauzolja el a látogatókat a váci leletegyüttes segítségével. A „Rejtélyek, sorsok, múmiák” című tárlaton a váci Fehérek templomának rejtett kriptájában felfedezett természetes úton mumifikálódott testeket láthat a nagyközönség. Egy felújítás során, 1994-ben bukkantak rá Vácott arra az elfeledett kriptára, mely az 1674-1838 között élt váci polgárok temetkezési helyéül szolgált. A megtalált 265 múmia közül 166 személyt azonosítottak a szakemberek, a fennmaradó 99 kilétét mind a mai napig homály fedi. A tárlatról bővebben

ITT

olvashat. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.