Hétfői programajánló: irodalmi est, táncszínház és moderntánc gála + FOTÓK, VIDEÓK

A Somogyiban Jurkovics Jánosra emlékeznek filmjeivel, a Rongyban a FISZ Klub keretében ismét két fiatal mutatkozik be. Az Édeskeserű, az Állami Népi Együttes és a Szeged Táncegyüttes műsora a Nagyszínházban látható, míg a JATE-ban Akkezdet Phiai koncert lesz.

In memoriam Jurkovics János 17 órakor a

Somogyi-könyvtár

vetítőtermében. A Filmklubban az MTVA Szegedi Stúdió műsoraiból Bubryák István válogat. Jurkovics János az MTV szegedi stúdióvezetője volt. Nem élte túl munkahelyének agóniáját, ahogy az befejezte önálló tevékenységét, ő is elment. Alig egy hónapja búcsúztunk el tőle. Amikor rá emlékezünk, két olyan filmjét mutatjuk be, amelyek legmélyén ott van az ő személyisége: az érzelmes és romantikus férfi. A filmklubban levetítik a Kései gyászt. A szeged-környéki Feketeszélen emberi csontokat forgatott ki az eke. A szemtanúk szerint 1944 őszén egy bajai rendőrt lőttek ott le orosz katonák, az ő csontjai lehetnek azok… És lassan felfejtődik a történet, megtalálják a sok éve halott férfi gyermekeit, és a sükösdi temetőben nem üres többé egy sírhely… Rózsa sándor portréját, A betyárkirályt is láthatják az érdeklődők. Kéretik eldönteni, a magyar puszták Robin Hoodja volt ő, vagy egyszerű rablógyilkos? A 2013-ban megrendezett Csongrád megyei Moderntánc Találkozó csoportjainak gálaműsora 18 órakor kezdődik a

kisszínházban

. Jegyek április 2-től elővételben a Szent-Györgyi Albert Agórában válthatók. Ne hagyd a fiókban! FISZ Klub 19 órától a

Rongy Kocsmában

. A vendég Krusovszky Dénes (1982) József Attila-díjas költő, kritikus, szerkesztő, műfordító és Lengyel Zoltán (1982), a Szegedi Tudományegyetem összehasonlító irodalomtudományi intézetének munkatársa. Csillagbörtön című kötete a FISZ Könyvek sorozatban jelent meg, fél-fél órás tükörinterjú során mutatják be egymást. A műhelymunkára pedig verset és prózát is várunk a közönség régi és új tagjaitól!

Különleges körülmények közt előadott, katartikus darabot láthat a közönség a

Reök-ben

. Illetve látni nem láthatják. A Dohány utcai seriff ugyanis vaksötétben játszódik. A 19 órakor kezdődő darab a vészkorszakról szól, főleg holokauszt-túlélők visszaemlékezéseiből született és végig vaksötétben adják elő a színészek és kaposvári színinövendékek. Mohácsi János rendezőnek és állandó alkotócsapatának izgalmas, egyedi színházi látásmódja van, darabjaikat rendszeresen az adott társulatra formálják. Bánfalvi Eszter – a Nemzeti Színház művésze – szerint A Dohány utcai seriff esetében nem jó kifejezés az, hogy eljátsszák az előadást, hiszen a téma miatt inkább csak interpretálni, a legtermészetesebb módon átadni tudják a túlélők visszaemlékezéseit. Mohácsi tőle szokatlan módon nem is engedte, hogy improvizálva, saját ötleteket beépítve dolgozzanak a próbák során. „Nagyon sok indulatot elvettem tőlük. Nem hagytam például, hogy elérzékenyüljenek.” Kifejezett kérése volt, hogy a melankólia, az elrévedés és David Attenborough között találjanak valamilyen stílust ehhez a rettenetes szöveghez. Azt mondják, a sötét, bármennyire is furcsa, sokat segít, mert a nézők az érzékszerveikkel kapaszkodnak bele az egész előadásba – sokkal intenzívebben, mint máskor. „Nem tudok olyasmit mondani, hogy jó vagy hatásos, és a nézőink sem szoktak tudni. Utána mindig csönd van” – nyilatkozta korábban az egyik szereplő, Keresztény Tamás. Ellentétben a REÖK egyéb színházi előadásaival, A Dohány utcai seriffre korlátozott számban még kaphatók belépők: elővételben 1500, az előadás napján 2000 forintért. Édeskeserű – Az Állami Népi Együttes és a Szeged Táncegyüttes műsora 19 órától látható a

Nagyszínházban

. Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes és a Szeged Táncegyüttes. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára. Az előadás, miközben demonstrálja azt a sokszínű, egészen a középkorig visszanyúló táncos és zenei hagyományt, mely szinte napjainkig ránk öröklődött, mégsem leltár és nem tudományos összegzés. Nem tisztára törölgetett üveglapokkal kerített múzeumi tárló, hanem a kultúra folyamatosságának a felmutatója. Annak bizonyítéka, hogy széthulló hagyományos közösségeink felgyülemlett javai – új közösségek révén – átmenthetőek a ma embere számára. Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor. http://www.youtube.com/watch?v=t80qSoAHzsI Akkezdet Phiai koncert lesz 21 órától a

JATE Klubban

. Saiid és Újonc 1996-ban kezdték közös zenei pályájukat. Saiid ebben az évben már DJ-ként gyakorolt otthon, és az elkövetkező időszakban sorra járta a pesti hiphop klubokat, sport- és rap-rendezvényeket lemezjátszóival. Ez idő tájt kezdett zenei alapokat, ütemeket is fabrikálni. A csapat hivatalos fellépő lemezlovasa - és ezzel harmadik tagja - 2004 óta DJ Frequent (Havas Patrik). http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Kh5VC7PtBD0

Folyamatos kiállítások, programok:

Fodor Anna babagyűjteménye augusztus 31-áig tekinthető meg a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. Látogatható: hétfőtől-péntekig 8 és 20 óra között, míg szombaton 8-tól 17 óráig. Ugyancsak az Agórában Vujcsin-Frányó Eszter „Szerbiai népviseletek" kiállítása is látogatható április 20-áig. A

Zero Art Cafeban

május 11-ig „Fantasy” témakörű tárlat várja az érdeklődőket, zömmel szegedi, fiatal alkotók munkái tekinthetőek meg. "Mi az, aminek a képzelet sem szab határt? Aminek soha nincs vége és kezdete?Ami csak az elménkben él, mégis világokat foglal magába? Itt bármi lehetsz és bármit tehetsz a képzelet erejével. Betekintést nyerhetsz mások fantáziavilágába, angyalok és démonok között a végtelen világűrt meghódítva" - írják a kiállításról. Alkotók: Dorogi Péter, Higyisán Eszter, Kerpics Judit, Lőrinczy Judit, Mohai Zsófia, Nógrádi Claudia, Rácz Tamás, Rajnai Eszter, Tajthy Renátó és Treplán Gábor. 125 éve született Fitz József, a magyar könyvtárügy kiemelkedő alakja. Rá emlékezik egy tárlattal a

Somogyi-könyvtár

, amit április 10-éig a könyvtár aulájában tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás Fitz József életművének bemutatása mellett válogatást ad a Fitz-díjas kötetekből is. Fitz József (1888-1964) a húszas években feldolgozta a magyar könyvtárak ősnyomtatványait. 1930–34 között a pécsi egyetemi könyvtár vezetője, 1934-től 1945-ig az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Nevéhez fűződik a Nemzeti Bibliográfia újjászervezése. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.