Keddi programajánló: Diótörő, német sütik és mezőgazdasági sokféleség

Biodiverzitás-GMO – ez lesz a központi témája a Vigyázat, ehető! című közösségi filmhét keddi programjának, melynek a Délvidék Ház ad otthont. A Nemzetiségek Házában német karácsonyi süteményeket készíthetnek az érdeklődők, míg a Nagyszínházban a Diótörőt láthatja a nagyérdemű.

A legismertebb Csajkovszkij-művet, a Diótörőt mutatják be a

Nagyszínházban

10-kor és 14 órakor. Alapvetően egy karácsonyi álomról szól a történet, Juronics Tamás azt akarta, hogy ez az álomvilág csodákkal legyen tele, adjon vizuális élményt a nézőknek. Épp ezért a történet speciális mozgásrendszerrel párosul. A táncosok sokszor gyerekeket játszanak, és a gyerekvilág egyfajta rajzfilmes megfogalmazásával próbálkoztak. Kedves és vicces produkciót ígér Juronics. „Rengeteg karaktertánc van a Diótörőben, melyek kimunkálása is nagyon élvezetes folyamat volt, és alapvetően jó dolog gyerekeknek játszani, ezt már a Hattyúk tava tapasztalata is megmutatta, aktív és hálás közönség, teljesen közvetlen visszajelzéseket ad. Erre számítunk is, olyan játékot találtunk ki, hogy kimegyünk közéjük, nem kívülállók a történetben” – összegzett a koreográfus. További részleteket

ITT

olvashat. Mennyi volt az annyi? – emlékezés Bródy András Széchenyi-díjas közgazdászra 17 órától az

SZTE GTK aulájában.

A Szegedi Közéleti Kávéház estjének előadója Weber Kati. 17 órakor a volt

MÁV Nevelőotthonban

folytatódik a Miért szeretem Szegedet? című irodalmi kávéházi est. Az év utolsó rendezvényén, közeledve karácsonyhoz, közkedvelt versek előadására kerül sor. Az est előadója lesz Zenei József magyartanár, Bagdi József főiskolai docens és Hesz Ferenc főorvos. Német karácsonyi sütemények készítése és kóstolása 18 órától a

Nemzetiségek Házában

. A foglalkozást Rozental Emma vezeti. Szervező a Szegedi Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Magyarországi Németek Csongrád Megyei Egyesülete.

A mezőgazdasági sokféleséget bemutató közösségi filmhét keretében hétfőn három filmet láthatnak az érdeklődők a Délvidék Házban 18 órától, melynek témái: Biodiverzitás-GMO. Vetítik az Erősödő kétségek (Growing Doubt) GMO rezisztens gyomok? című filmet, majd az Ellenálló vetőmagok – A vetőmag, az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés következik, végül pedig a Szegedi magbörze – Videó a Védegylet szegedi tájfajtás konferenciája keretében szervezett nagy sikerű magcsereberéjéről című alkotást vetítik. Bővebb információkat

ITT

olvashat a vasárnapig tartó rendezvényről.

Folyamatos kiállítások, programok

Kontrasztok vonzásában címmel a fővárosi

Várfok Galéria

huszonöt művészének alkotásaiból nyíl kiállítás a Reök-palotában. A százharminc alkotást festményeket, grafikákat, szobrokat, installációkat összekötő közös pont, hogy készítőjük az 1990-ben létrejött egyik első magánalapítású, tisztán kortárs profilú galéria művészköréhez kapcsolódik. A kiállítás anyagának gerince a Várfok Galéria alapító tulajdonosa, Szalóky Károly magángyűjteményéből származik. A bemutatkozó alkotók között épp úgy vannak befutott és híres művészek – Nádler István, feLugossy László, Mulasics László vagy éppen El Kazovszkij -, mint fiatal, feltörekvő tehetségek, akiket a galéria Spiritusz szekció fog össze. Kovács Krisztina művészettörténész, a tárlat kurátora elmondta, hogy a műveket a stiláris sokszínűség jellemzi, nonfiguratív, szürreális alkotások éppúgy szerepelnek a kiállításon, mint geometrikus művek vagy hiperrealista festmények. Ötven éve érkezett az első Bengáli villamos Szegedre, ebből az alkalomból emlékkiállítás nyílt a Közlekedési Emléktár Alapítvány, a Szegedi Közlekedési Kft. és az EDF DÉMÁSZ szervezésében az

EDF Galériában

, a Klauzál téren. A szervezők nemcsak a járművet, de a város elmúlt ötven évét is szerették volna bemutatni. A kiállításon különleges tárgyi emlékek, köztük a járműveken található feliratos táblácskák, jegyérvényesítő készülék, néhány, a villamosok irányításához szükséges menetkapcsoló vagy éppen a vezetők által utastájékoztatásra használt mikrofon is látható. A tárlaton csaknem negyven tabló segít felidézni a jellegzetes szegedi járművek pályafutásának egyes korszakait, de a látogatók tervrajzokon is tanulmányozhatják a villamosokat. Emellett a kiállított Bengáli emlékmodellbe be is ülhetnek a nézelődők, ahol kisfilmek idézik fel a múltat. Az első Bengáli ötven éve érkezett Szegedre. Az 1960-as években a fővárosban az igencsak megnövekedett utasszám miatt fejlesztették ki a négytengelyes csuklós járművet, ami bár ott nem aratott nagy sikert, a vidéki városokban évtizedekig szállította az utasokat. Szegedre 1962 novemberében érkezett az első Bengáli, majd évtizedek alatt 46 darabosra bővült a flotta. Ezek a járművek fél évszázadon át meghatározták a szegedi városképet és a villamosközlekedést. A Bengáli’50 kiállítás az EDF Galériában december második hetéig várja a látogatókat.

A képregény és a társművészetek kapcsolatát példázza Miklosovits László grafikusművész Röhög az osztály című kiállítása, amit a

Somogyi-könyvtárban

láthatnak az érdeklődők. A cím árulkodó: Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének egyik írása, a Röhög az egész osztály képregény-változatát készítette el az alkotó. „Karinthy veretes szövegén semmiképpen nem óhajtottam változtatni, (sok a kép, és a szöveg), tulajdonképpen átmenet egy bővebben illusztrált oldal és a későbbi képregények közt... Még a buborékot is mellőztem, ezért ez a korai, klasszikus képregényekre hajaz” – foglalata össze irodalmi mű és képregény viszonyát a művész. A grafikusművész nevéhez irodalmi művek köteteinek tervezése, illusztrálása is fűződik. Az Arany János születésének 180. évfordulójára megjelent verseskötet rajzairól Keresztury Dezső írt elismerő sorokat. Miklosovits László Röhög az osztály című kiállítása november 15-től december 12-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár földszintjéről nyíló Internet-Térben.

És a HaJó jön... – Haui József rajzfilmtervező kiállítása december 5-ig látható a

Somogyi-könyvtár

aulájában. A Vizipók-Csodapók, a Mézga család, a Magyar Népmesék és a Kérem a következőt! figuráinak rajzolója tervezett többek között plakátokat, puzzle-t, gyereknyomdát, kifestőkönyvet, diafilmet, ABC-mesekönyvsorozatot a Vízipók figuráival, logopédiai kártyasorozatot, tervezett müzlisdobozt, matricát, rendőrségi logót, közlekedési sorozatfüzeteket, gyerekpezsgőre címkét, dobozos üdítőkre figurákat, plüssjátékhoz figuraterveket, rajzfilmekhez DVD-borítókat is. Rajzol és ír a Dörmögő Dömötör magazinban, készített képregényeket, több mint száz mesekönyvet és két tucat tankönyvet illusztrált. Életművét gazdagítja két egész estés arab rajzfilm képes forgatókönyve is, Munkásságáról így fogalmazott: „Én csak rajzolni akarok, hatvanévesen is. A rajzolás a kenyérkereső munkám, én nem művészkedek, önkifejezek vele… mindig annak örültem a legjobban, ha tetszett, szórakoztatott, örömet okozott a munkám másoknak (is).” A tárlaton eredeti rajzok (képregények, könyvillusztrációk) tekinthetők meg a művész magángyűjteményéből, amelyeket kiegészítenek a Somogyi-könyvtárban őrzött, illusztrált kötetek és folyóiratok. Haui József kiállítása december 5-ig látható a Somogyi-könyvtár aulájában.

Eudochia Zavtur moldovai festőművész alkotásai tekinthetőek meg a

Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében.

A művész Eudochia Zavtur, a Moldovai Képzőművészek Egyesületének tagja, 1953-ban született a moldovai Corjevoban. A nemzetközileg elismert, a moldovai kortárs román képzőművészet egyik legjelentősebb képviselője a grafik, a könyvillusztráció és a festészet műfajában alkot. A Kijevi Művészeti Akadémián végzett művésznő ihletének egyedi rendszerbe foglalt munkasorozatok általi megjelenítését részesíti előnyben, mind a megragadott témák kohéziója, mind a stilisztikai elrendezés révén. Eudochia Zavtur olajfestményeinek világa harmóniát és fényt fejez ki, a színárnyalatok rezgéseinek csodáját. Művei megtalálhatók Moldova, Oroszország, Ukrajna, Románia, Olaszország, Finnország, Németország, Izrael, Franciország, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália számos állami és magángyűjteményében. A kiállítás 2012. december 7-éig látogatható. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

A Móra Ferenc Múzeum jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton több mint 40 Munkácsy-festményt mutatnak be, köztük több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. Új alkotással is

gyarapodott a gyűjtemény,

Munkácsy Mihály ujjlenyomata is rajta van azon a miniatűr tájképen, amit október 26-án mutatott be a kultúrpalotában Pákh Imre műgyűjtő. A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című alkotás redukciója is látható a december 16-áig látogatható tárlaton. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.