Pénteki programajánló: Bëlga a Rongyban, startol a sínbusz

Pénteken útnak indulnak a kultúrcsempészek, 11.53-kor indulnak Szabadkára, de előtte még a Tóth kisvendéglőnél verssel és zenével hangolnak az immár ötödik fesztiválra. Két színházi előadás is várja az érdeklődőket, a Rongy Kocsmában pedig a Bëlga lép fel.

LátóTér – LátszóTér címmel 10 órától az

Indóház tér

, a vasútállomás épülete előtt LátóTérben és hallótávolságon belül a közösség megtartó ereje – akciónap hátrányos helyzetű emberekért. Fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű fiataloknak szóló közösségi programok töltik meg az Indóház teret. A rendezvény célja, hogy közösségépítő programokat kínáljon a fogyatékkal élőknek, így a vakoknak, gyengénlátóknak, siketeknek, nagyothallóknak és mozgássérülteknek. Az akciónapon koncertet ad az Aranyharang-díj 2010. évi díjazottja, Márkus Norbert jazz-zongorista. Városismereti sétát indít fogyatékos csoportoknak jeltolmáccsal, kísérőkkel a Somogyi-könyvtár. Lesz színházi és táncelőadás, kóstolóval egybekötött ételbemutató, egészségfölmérés, életvezetési tanácsadás és kiállítás. Egészséges emberek interaktív játékokban vehetnek részt, kerekes székes segítőkkel. Bemutatkoznak a fogyatékosokat segítő helyi szervezetek: a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete, a SINOSZ Csongrád Megyei Szervezete, az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ, a Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány, a SINOSZ Csongrád Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat. A Szegedi Somogyi-könyvtárért Közhasznú Alapítvány szervezésében.

Startol az V. Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál (Szeged – Szabadka). A Szeged és Szabadka között közlekedő sínbuszon: felolvasások, koncertek, színházak, csirkészek és babonavadászok, bálnatündérek és kortárs rántották. Luxus-menü: Pácolt Arisztotelész és Joyce-saláta. A kultúrcsempészeket 10.30-ra várják az Indóház tér szomszédságában lévő

Tóth Kisvendéglő

elé. Szent-Györgyi emlékhelyek Szegeden 15 órakor a

Déri Miksa Ipari Szakközépiskolától

emlékséta indul Hannus István egyetemi tanár vezetésével. Szent-Györgyi Albert életének legfontosabb éveit töltötte Szegeden, és ezt a meghatározó időszakot számos emlékhelyen lehet felidézni. A 2-3 órás séta alatt a résztvevők Hannus professzor vezetésével megismerhetik a Nobel-díjas tudós egykori munkahelyeit (köztük a C-vitamin „szülőhelyét”), lakásait és a Szent-Györgyi Emlékszobát, miközben színesen érdekes történeteket tudhatnak meg a nagy biokémikus életéről, kutatásairól. A sétához előzetes jelentkezés szükséges okt. 5-én 12.00 óráig az SZTE Kulturális Irodában (Dugonics tér 13., Telefon: 544-045). A séta a szakközépiskola főbejáratától indul. Andrea Chénier, történelmi thriller vagy szenvedélyes szerelmi dráma? 17 órától a

Korzó Zeneházban

. A Szegedi Operabarátok beszélgetése az Andrea Chénier alkotóival, Pál Tamással, Bodolayval, és a darab két versenyszereplőjével, Leila Zlassival és Eduardo Aladrénnel. A beszélgetést Gyémánt Csilla színháztörténész, a Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke vezeti. Az Armel Operafesztivál Szeged programja.

A

Kisszínházban

19 órától John Steinbeck Egerek és emberek című színműve látható. A színdarab a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikus történetét tárja elénk. George, az alacsony és fürge észjárású fiatalember és társa, Lennie, a lomha, szellemileg visszamaradott óriás egy kaliforniai tanyán vállalnak munkát. Közös álmuk egy saját tanya, ahol önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. „Ritka eset, hogy két ember együtt vándoroljon. Tudod, milyenek a munkások: jönnek, megkapják az ágyukat, dolgoznak egy hónapig, aztán elmennek egyedül. Sose láttam, hogy valaki törődött volna a másikkal. Nem is tudom, miért. Talán ezen a rongyos világon mindenki fél a másiktól.” (Steinbeck: Egerek és Emberek). A darab két főszerepét, Lennie-t, a lomha, szellemileg visszamaradott óriást Borovics Tamás, illetve alacsony és fürge észjárású társát, George-ot Pataki Ferenc játssza.

A

Pinceszínházban

20 órától Hubay Miklós: Elnémulás című drámája látható a Genéziusz Színház előadásában. Tragikus prognózis közjátékkal. A népet elnyomók halálra ítélnek egy asszonyt, aki utolsóként őrzi nemzete nyelvét. „Történik napjainkban, bárhol, ahol létében van fenyegetve egy nyelv, s benne: az emberiség lángelméjének megismételhetetlen csodája.” „A darab komponálása közben gyakran kérdeztem magamtól, hogy melyik földrészen élt az a nép, amelynek utolsó pillanatait látjuk. Észak- vagy Dél-Amerikában? a Kaukázusban vagy Szibériában? valahol Közép-Európában? netán Afrikában? – hiszen az a párizsi egyetemista lány, a magyar szakosok színjátszócsoportjának tagja, aki szerepet kért tőlem, elefántcsontparti volt. Játszódhatik e darab bárhol a földgolyón – sajnos. Mindenütt, ahol egy nép lába alatt a multik olajat vagy uránt sejtenek, ahol kivágják az őserdőket, s ahol a mészárszékben éppen most mérik ki az utolsó bölények, az utolsó delfinek és angyalok húsát” – írja Hubay Miklós. 21 órától Bëlga koncert lesz a Rongy Kocsmában. A csapat alapító tagjai: Bauxit, Még5lövés és Tokyo, mindannyian a buddhista főiskola hallgatói voltak. A Tilos Rádió egyik műsorában találkoztak, ahol megismerték DJ Tituszt, és Sickratman-t. 2003 tavaszán Sickratman és Lord Cursor elhagyta a csapatot. Az első fellépésük a Pepsi Sztárcsináló című tehetségkutató műsorban volt, ahol egészen a döntőig jutottak el az Ovi című számukkal. Csak 2010-ben négy albumuk jelent meg. http://www.youtube.com/watch?v=6UAcYzbilbw

Folyamatos kiállítások, programok

Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából című tárlata, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek.

Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában.

Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. A bibliomán – 100 éve született Szántó Tibor Kossuth-díjas könyvművész, tipográfus. Széleskörű irodalmi tájékozottsága a szakma kiváló ismeretével párosult. Pályáját nyomdai betűszedőként kezdte. Tanított a Képzőművészeti- és az Iparművészeti Főiskolán, művészeti vezető volt a Helikon Kiadónál. Ő tervezte többek között a Vizsolyi Biblia és a Májmúni Kódex új kiadását, az aranyfóliás Képes Krónikát. Nemes egyszerűség és elegancia jellemzi munkásságát, amelyet a Somogyi-könyvtár kamarakiállítása tár a közönség elé. A tárlat szeptember 4-től október 3-ig látható a

könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasójában. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.