Keddi programajánló: Versek a Millenniumian, kínai film a rektoriban + FOTÓK, VIDEÓ

Kínai filmestnek ad otthont az SZTE Konfuciusz Intézet, mely keretében Az utolsó út (Az út haza) című, több díjjal is elismert alkotást láthatják az érdeklődők. A zenekedvelőket hangversenyre is invitálják a rektoriba, míg a JUGYU Klubban három koncert is lesz.

Lennert Tímea Kollázs című verseskönyvét 18 órakor mutatják be a

Millenniumi Kávéházban

, ahol a szerzővel Bene Zoltán beszélget. „Ügyesen szőtt, hangsúlyos szavakra tördelt személyes mesék szólnak dalban, midőn elmondójuk és hallgatójuk ugyanaz a kívülről és belülről egyaránt figyelő, aki önmagához szól mindenekelőtt – így röpíti szerte varázsigéit. A szójátékokban, valamint a leleményesen variált mondatpárokban bővelkedő monológok sora általában fanyarra hangszerelt, máskor meg éppen csipkelődő, miként a titkos álmaink sem csalhatatlanok, s lám, végül a szemünk lát-tára történik meg a csoda: valaki végleg előbújik a csigaházából. Lennert Tímea versei friss hangot ütnek meg, a kötet színvonalában is egységes; a válogatás jól tagoltan rendszerezett: folyamatosan tágul ki előttünk egy érzékletesen személyes költői világkép” – írta a kötetről Sinkovits Péter.

Kínai filmestet rendeznek az SZTE Konfuciusz Intézetben,

a rektori hivatalban

, ahol 18 órától Az utolsó út (Az út haza) című alkotást láthatják az érdeklődők. A nagyvárosi üzletember Luo Yusheng visszatér szülőfalujába, hogy lerója tiszteletét halott apja, a falu nagyra becsült tanítójának emléke iránt. Luo idős édesanyja ragaszkodik a hagyományokhoz: férje koporsóját (hogy a halott lelke hazataláljon) a faluba vezető úton szeretné gyalogszerrel hazavitetni. Luo eleget tesz édesanyja kérésének, és elkezdi szervezni a temetést, amely aztán elindítja benne az emlékezés folyamatát, és elbeszéléséből lassan kibontakozik szülei szerelmének megkapó története. A számos nemzetközi filmszemlén díjat és jelölést kapó film főszerepében Kína vezető színésznője, Zhang Ziyi kelti életre a fiatal és szerelmes lányt, a későbbi édesanyát. http://www.youtube.com/watch?v=-1ru6xV7SOM Tizenkét lépés a bölcsesség felé – ezzel a címmel hirdettek kurzust a

Concordia Kultúrműhelyben

. Keleti és nyugati tanítások a gyakorlatban. Az előadó Havasi Ferenc lesz. A kurzus keddenként folytatódik, ugyanebben az időpontban, a következő előadás november 6-án lesz. Az Új Akropolisz KKE programja. Olasz és angol dalok lantkísérettel 19 órától az

SZTE Rektori Hivatalban

. Megyesi Zoltán (ének) és Győri István (lant és gitár) estje. A műsorban olasz és angol XVII. századi lantkíséretes dalok, Girolamo Frescobaldi, Sigismundo D'India, Carlo Felice Sances, John Blow, Henry Lawes és Henry Purcell szerzeményei hangzanak el. Megyesi Zoltán 1975-ben született Szegeden, énekesi tanulmányait szülővárosában végezte. Első énektanára Berdál Valéria volt. Koncertrepertoárján megtalálhatóak Monteverdi, Schütz, J. S. Bach, Händel, Haydn, Mozart és Rossini oratóriumai, miséi, passiói és kantátái. Magyarországon kívül szerepelt a számos európai országban, az Egyesült Államokban és a Koreai Köztársaságban, olyan karmesterekkel, mint Helmuth Rilling, Fischer Ádám és Fischer Iván. 2007 óta a Magyar Állami Operaház állandó vendégművésze. Győri István klasszikus gitár tanulmányait Roth Edénél kezdte. 1986-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gitár tanszakán. Tanára Szendrey-Karper László volt. 1991-1993-ig a Hágai Királyi Zeneakadémia régizene tagozatának növendékeként lantot tanult. Tagja az Aura musicale zenekarnak, melynek művészeti vezetője Máté Balázs csellista. A lanton kívül barokk és romantikus gitáron is koncertezik, lemezeken közreműködik. Fellépett, mint a Liszt Ferenc kamarazenekar szólistája, koncertezett a Magyar Rádió zenekarával, a Fesztiválzenekarral és az Orfeo zenekarral is.

Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke felolvasóest 19 órától a

Grand Caféban

. Parti Nagy Lajos (1953) költő, író, drámaíró, műfordító. „Ez a könyv az első évet, az első 53 írást tartalmazza abból a sorozatból, amit 2011 áprilisában kezdtem el írni az Élet és Irodalom Páratlan oldalán, Magyar mesék címmel. Ezek természetesen álmesék, a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitáló teherbíró kisformák, abszurdok a rögvaló abszurditásáról, hazanzák, glosszák a helyzet margójára. Okom bőven volt rájuk, célom velük csak annyiban, hogy egy hagyományos, mégis szabad műformába 'becsatornázzam' az írói, állampolgári köz-érzetemet” – írja a kötetről Parti Nagy Lajos. Best Band Night vol. 4. 20 órától a JGYPK Szabadidőközpont Kávézóban, a JUGYU Klubban a 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében. 20 órakor a Cataflame lép fel, majd 21 órától a Lusta Dick, míg 22-től a Maj’ beszélünk. A koncertek után buli hajnalig, a házigazda David Croat. A belépés JUGYU Kártyával és SZOTE Kártyával díjtalan, SZTE diákigazolvánnyal 300 forint, külsősöknek 500 forint.

Folyamatos kiállítások, programok

Privát könyvtár – Sejben Lajos kiállítása látható a

Somogyi-könyvtárban.

A kisteleki születésű, Szegeden élő és alkotó festő, grafikus, szobrász alkotásaiból rendezett tárlat címe: Privát könyvtár. A különleges műtárgyak egy részének alkotására a művészt éppen a tárlat helye, a könyvtár inspirálta. Az így született „művészkönyvek” anyagában a papír és cellulóz mellett a fa, bőr, fém, textil is megjelenik. Sejben Lajos alkotásait november 22-ig láthatják az érdeklődők.

Október végéig látható Szekeres Erzsébet szövött falikép kiállítása Árpád-házi szentjeinkről a

Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg termében

hétköznapokon 10-től 18 óráig. Szekeres Erzsébet textilművész Gödöllőn él. A legnőiesebb művészeti technikával, a textillel a Galgamente népművészetének és édesanyjának a hatására jegyezte el magát. A gödöllői hagyomány, a magyar népművészet és hite iránti mélységes elkötelezettsége képezik művészetének gyökereit. A három gyökérből keze alatt különleges fa nőtt ki. Jelen kiállítás témáját vallásossága ihlette. Különös, szinte törvényszerű egymásra találása a témának és a technikának. A gyapjúból szőtt faliszőnyeg középkori eredetű templomi tárgy, a hideg karzatokon tűnt föl, hátmelegítőként. Ha mintát vittek bele, az világi jellegű volt. Erre az eredendően szakrális térben használt tárgyra szőtte a művésznő szentjeit, és emelte a magas művészet rangjára az egyszerű kézműves technikát. Szekeres Erzsébet középkori magyar szentjeinket bemutató jelen kiállítása is híven tükrözi egész munkálkodását vezérlő művészi hitvallását: Hit, család, haza. A Ceredi Művésztelep TISZTASZOBA 2010 c. projekt kiállítása november 11-ig tekinthető meg a

Reök-palotában.

A 15. ceredi művésztelep tisztaszobái elvarázsolnak gazdagságukkal. De nem a szó hagyományos értelmében, hiszen nem varázslatos méretű kincsek felhalmozásáról van itt szó. Sokkal inkább azoknak a jelentésrétegeknek a gazdagságáról, amiket az itt látható művek magukban foglalnak.

Kézen álló drótember, szőnyegpadlóra festett kutya vagy épp a tüzelés után lelankadt ágyúcső – csak néhány ínyenc kortárs alkotás a

KÉSZ Csoport

gyűjteményéből, melynek darabjai a Reökben láthatóak november 11-ig. A KÉSZ Csoport cégei nagyrészt az építőiparban tevékenykednek, nem gyakori, hogy hasonló profilú vállalkozások képzőművészetet karolnának fel. A cégcsoport a 2000-es évek elejétől kezdve a művészet és a kultúra támogatója, s gyűjt kortárs alkotásokat. Mintegy 120 mű, plasztikák, festmények és művészi fotók szerepelnek a K-ARTS elnevezésű kiállításon, amely november 11-ig látható. Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában.

Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”.

A városok szelleme – könyvkiállítás és bemutató október végéig várja az érdeklődőket a

Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében

. A tárlat a Budapesti RKI Könyvtárának könyveiből mutat ízelítőt, melyek Románia városait és szellemét mutatják be a román nyelven olvasó és érdeklődő közönségnek. A kiállított regények, rövidprózák, monográfiák, útikönyvek és útinaplók romániai városokba kalauzolnak. A közönséget egy meghitt olvasósarok is várja, ahol fellapozhatják a kiállított könyveket. A kiállítást és olvasósarkot a közönség október végéig látogathatja. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában

. Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

A Móra Ferenc Múzeum jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.

Új alkotással is gyarapodott a gyűjtemény,

Munkácsy Mihály ujjlenyomata is rajta van azon a miniatűr tájképen, amit október 26-án mutatott be a kultúrpalotában Pákh Imre műgyűjtő. Fontos tudni, hogy a Golgotát november 11-én elviszik a Móra Ferenc Múzeumból, helyére két alkotás érkezik a kultúrpalotába. A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című alkotás redukciója lesz látható a december 16-áig látogatható tárlaton, melyet eddig harmincnyolcezren tekintettek meg. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.