Keddi programajánló: Vakság a Reökben, egészségnap a JUGYU Klubban + FOTÓK

Tízen túl… 11. évad – rendhagyó évadnyitó a Pinceszínházban sok meglepetéssel 18 órától, míg a Reök-ben a Vakság című előadást láthatják az érdeklődők. A sportos életmódot folytatókat pedig a JUGYU Klubba várják az első egészség- és életmódnapra.

Egyetemi nap lesz a

Reök-palotában

10 és 18 óra között a 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében. Az érdeklődők Zórád Ernő képregény kiállítását, a K-ARTS tárlatot és Datki Zsolt fotókiállítását tekinthetik meg. E napon az SZTE hallgatói 250 forintos áron nézhetik meg a Reök-palota tárlatait. I. Egészség- és Életmódnap 10 órától a

JGYPK Szabadidőközpont Kávézójában

, a JUGYU Klubban a 17. Őszi Kulturális Fesztivál. A JGYPK Hallgatói Önkormányzata szeretettel vár minden érdeklődőt az I. Egészség és Életmódnapjára. Az előadások, állapotfelmérések és véradás mellett 12 órás bicikliverseny, az életmód jegyében sminkes, fodrász, stylist és dietetikus is várja az érdeklődőket. Részletes program és jelentkezési lap a www.jugyu.hu oldalon.

Szegedi Pantheon V. A

zsidó temető

– Művelődéstörténeti séta Tóth Tamás temetőkutató vezetésével 14 órától a zsidó temetőben. A magyar művelődéstörténet, művészet és tudomány számos országos és helyi hírű alakja nyugszik a város életében a vészkorszakig meghatározó szerepet betöltő zsidó felekezet vadregényes szegedi temetőjében. A két-három órás temetői séta alatt a résztvevők számos érdekes ember nyughelyével és életének részleteivel ismerkedhetnek meg. A sétához előzetes jelentkezés szükséges október 16-án 12 óráig az SZTE Kulturális Irodában (Dugonics tér 13., Telefon: 544-045). Találkozás a Belvárosi temető régi kapujánál (nem a parkolós főbejárat!) lévő villamosmegállóban. Szabó Magdolna muzeológus, kurátor tárlatvezetése a „Kárász Judit 100” című kiállításon 16 órától a

Kass Galériában

. Belépés a Kass Galéria belépőjegyével. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, aki az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott. Tízen túl… 11. évad a Pinceszínházban – évadnyitó rendezvény sok meglepetéssel 18 órától a

Pinceszínházban

. A Szegedi Közéleti Kávéház rendezvényének házigazdái Kancsár Orsolya és Kancsár József, Kölcsey-érmes színművészek, a színház igazgatói. Közreműködik a Társulat: Papp Gabriella, Varga Bálint és Rácz László színművészek. Ebben az évadban minden hónapban jelentkezünk esttel a Pinceszínházból, a nálunk játszó, fiatal társulatok bemutatkozó estjeit követően különböző tematikus estéken várjuk majd a tisztelt Nagyérdeműt! Az első est azonban – a házigazda jogán – a saját társulatunkról szól: mit tervezünk ebben a szezonban, milyen bemutatókkal készülünk, s egy kis ízelítőt is átnyújtunk Önöknek készülő produkciónkból! Tartsanak velünk a 2012/2013-as évadban is! Tanuljunk tanulni – az érdeklődőket 18.30-ra várják a

Concordia Kultúrműhelybe

. Önmagunk motiválása: hogyan érjük el, hogy érdekeljen a tanulnivaló? Hatékonyabb tanulás az emlékezet működtetésével. Időbeosztási fogások: hogyan vigyük végig, amit elterveztünk? Az előadó Havasi Ferenc lesz.

A

Kisszínházban

19 órától John Steinbeck Egerek és emberek című színműve látható. A színdarab a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikus történetét tárja elénk. George, az alacsony és fürge észjárású fiatalember és társa, Lennie, a lomha, szellemileg visszamaradott óriás egy kaliforniai tanyán vállalnak munkát. Közös álmuk egy saját tanya, ahol önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. „Ritka eset, hogy két ember együtt vándoroljon. Tudod, milyenek a munkások: jönnek, megkapják az ágyukat, dolgoznak egy hónapig, aztán elmennek egyedül. Sose láttam, hogy valaki törődött volna a másikkal. Nem is tudom, miért. Talán ezen a rongyos világon mindenki fél a másiktól.” (Steinbeck: Egerek és Emberek). A darab két főszerepét, Lennie-t, a lomha, szellemileg visszamaradott óriást Borovics Tamás, illetve alacsony és fürge észjárású társát, George-ot Pataki Ferenc játssza. További részleteket

ITT

olvashat. Collegium Musicum – Csanádi László DLA orgonaművész hangversenye 19 órakor kezdődik az

alsóvárosi ferences templomban.

Műsoron G. Valeri, Bach, Liszt művek csendülnek fel. Közreműködik az SZTE ZMK Gregorián Kórusa Szudi Mária vezényletével. SzóZongoraSzó – Dombiné Kemény Erzsébet és Szilasi László estje 19 órakor kezdődik az

SZTE Rektori Hivatal

dísztermében. Az esten Dombiné Kemény Erzsébet Mendelssohn, Chopin, Liszt és Bartók műveket játszik, Szilasi László pedig saját írásaiból olvas fel. Dombiné Kemény Erzsébet (SZTE JGYPK Ének-zene Tanszék) zongoraművész, főiskolai tanár. Szilasi László (SZTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék) József-Attila díjas író, irodalomtörténész.

Vakság 19 órakor a

Reök-palotában

, a Nézőművészeti Kft előadása. „Azt a szót, hogy vak, messzemenően nem tudom kimondani. De ha a „vak”-ot annak értelmeznék, ami, annak, hogy nem lát, ennyi, ha e mögött nem lenne több, akkor nyugodtan lehetne használni. Azért van bajom a „vak” szó használatával, mert valami még társul mellé. Egy kisebbrendűségi, egy alacsonyabbrendűségi érzés, esetleg sajnálat. Egyszóval olyanokat hoz magával a szó, amiket nem tartalmaz. Ez a baj. A vakság az egy állapot. Az az állapot, amikor a két szemünkkel nem látunk. Nem az, hogy lelki fogyatékos, vagy értelmi fogyatékos, vagy lelki vak. Persze a látók sem kapják meg azt a segítséget, hogy tudják, mit jelent az, hogy valaki vak. Ahhoz, hogy egy vakkal valóban bánni tudjanak, vagy egyáltalán érintkezni vele, ahogyan az normális, ahhoz valamit meg kellene tanulniuk…” Az előadás szövegkönyve gyengénlátó és látássérült emberek beszámolói, valamint az alkotók írásai alapján készült. Játssza: Sárosdi Lilla Alkotók: Sárosdi Lilla, Scherer Péter, Gyulay Eszter Rendező: Scherer Péter. A Hardfaced (MK) és az Alcoholic Terror 20.30-tól lép fel a

Club Noirban.

A hardcore metált játszó Hardfaced után a szegedi trashmetált játszó Alcoholic Terror koncertjére várják az érdeklődőket.

Folyamatos kiállítások, programok

A Ceredi Művésztelep TISZTASZOBA 2010 c. projekt kiállítása november 11-ig tekinthető meg a

Reök-palotában.

A 15. ceredi művésztelep tisztaszobái elvarázsolnak gazdagságukkal. De nem a szó hagyományos értelmében, hiszen nem varázslatos méretű kincsek felhalmozásáról van itt szó. Sokkal inkább azoknak a jelentésrétegeknek a gazdagságáról, amiket az itt látható művek magukban foglalnak.

Kézen álló drótember, szőnyegpadlóra festett kutya vagy épp a tüzelés után lelankadt ágyúcső – csak néhány ínyenc kortárs alkotás a KÉSZ Csoport gyűjteményéből, melynek darabjai a

Reökben

láthatóak november 11-ig. A KÉSZ Csoport cégei nagyrészt az építőiparban tevékenykednek, nem gyakori, hogy hasonló profilú vállalkozások képzőművészetet karolnának fel. A cégcsoport a 2000-es évek elejétől kezdve a művészet és a kultúra támogatója, s gyűjt kortárs alkotásokat. Mintegy 120 mű, plasztikák, festmények és művészi fotók szerepelnek a K-ARTS elnevezésű kiállításon, amely november 11-ig látható. Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”.

A városok szelleme – könyvkiállítás és bemutató október végéig várja az érdeklődőket a Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében. A tárlat a Budapesti RKI Könyvtárának könyveiből mutat ízelítőt, melyek Románia városait és szellemét mutatják be a román nyelven olvasó és érdeklődő közönségnek. A kiállított regények, rövidprózák, monográfiák, útikönyvek és útinaplók romániai városokba kalauzolnak. A közönséget egy meghitt olvasósarok is várja, ahol fellapozhatják a kiállított könyveket. A kiállítást és olvasósarkot a közönség október végéig látogathatja. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

Datki Zsolt neurobiológus egyedi hangulatú, infravörös fotográfiáit láthatja a közönség péntektől a szegedi Reök-palotában. Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek vizsgálatával foglalkozó fiatal kutató laboratóriumi munkája során ismerkedett meg a különleges fényképészeti eljárásokkal, többek között a mikroszkópos és az infravörös fotográfiával. A kiállításon bemutatott alkotásainak világa teljesen eltér a megszokottól: különleges tónusok keverednek képein, a víz és az ég fekete, a fák levelei, a fű fehér az általában monokróm képeken. A letisztult, lágy fényekkel rajzolt fotográfiák középpontjában a természetes női szépség áll. Datki Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy négy éve foglalkozik az infravörös fényképezéssel, amelyet igen kevesen művelnek Magyarországon. Ennek oka, hogy az eljáráshoz speciálisan átalakított fényképezőgépre van szükség, mivel a jelenlegi digitális gépek a látható tartományon kívüli ultraibolya, illetve infravörös fényt kiszűrik. Ezt a szűrőt el kell távolítani a gépből, a helyére pedig olyan kerül, amely az infravörös tartományra teszi érzékennyé a berendezést. A szűrő típusától függően jelennek meg “álszínek” a képeken, vagy lesznek az elkészült fotók fekete-fehérek. További technikai nehézséget jelent, hogy a napjainkban népszerű felületkezelt objektívek bevonata is kiszűri az infravörös fény jelentős részét, így a módszerhez leginkább az 1980-as, 1990-es években készült professzionális lencsék használhatók. A tárlat október 28-áig tekinthető meg. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.