Hétfői programajánló: Hobo a Reök-ben, Hősök a JATE-ban + FOTÓK, VIDEÓK

Akkezdet Phiai és Hősök koncert lesz a JATE Klubban, míg a Millenniumiban a VIII. Szegedi Bolgár Kulturális Napok keretében Herczku Ágnes és Nikola Parov lép fel. A Reök-palotában Földes László Hobo: Amerikai ima – Jim Morrison-estjére is várják az érdeklődőket.

Az Armel Operaverseny döntősei egy közös koncert keretében mutatkoznak be klasszikus repertoárjukkal 11 órakor a

Korzó Zeneházban

az 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében. Az Armel díjátadó gála gálaest pedig 20.30-kor kezdődik a Nagyszínházban. A Szegedi Közéleti Kávéház estjén Mexico…, Mexico…! II. rész 18 órától az

SZTE Állam- és Jogtudományi Kar

épületében. Kirándulás a sasok, óriáskígyók és jaguárok földjén. Elmélyülés az olmék, tolték, totonák, zapoték, maja azték kultúrákban, építészetben. Romantika és múlt századi hangulat a Yucatan-félsziget kisvárosaiban, kóborlás az eltemetett, majd megtalált rom-városokban. Az azték csokoládé íze, a dzsungel illata, a Csendes óceán hullámverésének hangja. Oszlop tetejéről lefelé pörgő sas-táncosok, átváltozó jaguár-harcosok, Qetzalcoatl utódai. Mennyi titok, mennyi lázadás – ez mind Mexico! Képes útibeszámoló a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem 2012. január-februári tanulmányútjáról. Az előadó Pécsi Ágnes egyiptológus, a Jaguár Harcos szerelme című Mexicoban játszódó regény írója. Hogyan teremtsünk kapcsolatot? Hogy jól érezzük magunkat egymással, és a bőrünkben! A felmerülő témákból: egyenrangúság a viszonyainkban, az egyes kapcsolattípusok, az együttélés tanulságai. Ezekről lesz szó 18.30-tól a

Concordia Kultúrműhelyben

, ahol Mayer Márta tart előadást a témáról. Az Új Akropolisz KKE programjára minden érdeklődőt szeretettel várnak. Pap Éva és Zsigmond Zoltán zongoraművészek kétzongorás estje 19 órakor kezdődik a

SZTE ZMK Fricsay Ferenc Hangversenyteremben.

Pap Éva és Zsigmond Zoltán az SZTE Zeneművészeti Karának tanárai rendszeres fellépői az Őszi Kulturális Fesztiválnak. Ezúttal a megszokott négykezes művek helyett két zongorára írott darabokat játszanak. Brahms és Ravel eredeti alkotásain kívül olyan különleges átiratok csendülnek fel, melyek ritkán, vagy szinte soha nem hallhatóak. Érdekes, hogy Schumann orgonára írt etűdjeit Debussy dolgozta át két zongorára, míg Debussy: Faun délutánja Ravel átiratában szerepel. A műsor a zenei ínyenceknek ugyanúgy tartogat csemegéket, mint a szép zongoramuzsikát hallgatni vágyó műkedvelőknek.

Földes László Hobo: Amerikai ima – Jim Morrison-est 19 órától a

Reök-palotában

. Hobo Viszockij- és József Attila-estjei után Amerikai ima című egyszemélyes előadásán a The Doors énekese, Jim Morrison verseit adja elő. „Számomra az egyik legnagyobb mester volt Morrison; egy lázadó, aki a rockzene korlátait a színház és az irodalom felé tágította. A koncertjeit szeánsz-szerű előadássá próbálta alakítani, amelyekben ő volt a sámán. A dalokba saját verseit épített be, melyek egyébként kötetben is megjelentek. Azt a szégyenteljes dicsőséget mondhatom magaménak, hogy tudomásom szerint a világon egyedül gondozom és játszom a Morrison-verseket” – mondja Hobo. A VIII. Szegedi Bolgár Kulturális Napok keretében Herczku Ágnes és Nikola Parov koncertje 20 órakor kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

. Nikola Parov zeneszerző, muzsikus a világzene nemzetközileg elismert képviselője. A bolgár származású zenész, aki a világhírű Riverdance formáció hangszeres szólistájaként vált ismertté, minden alkalommal sikeres kísérletet tesz arra, hogy újabb és újabb formában dolgozza egybe a különböző népek zenéit. Ha magyar népzenéről, illetve világzenéről van szó, Herczku Ágnes megkerülhetetlen személyisége a műfajnak. Hihetetlen affinitása a különböző műfajok iránt rendkívül gyorsan a magyar ethno-kortárs énekes mezőny csúcsára emelte. Megszámlálhatatlan hazai és külföldi produkció és számtalan lemez fűződik a nevéhez. Nikola Parovval, a Naplegenda című produkció megszületése óta (1999) folyamatosan dolgozik, jelenleg a Nikola Parov Quartet énekese. http://www.youtube.com/watch?v=DLTQC5cgMqk DiákHitel Avató D&B Invasion 21 órai kezdettel a

Rongy Kocsmában

. „Szeretitek a Basszust? A törtütemet jól csengő hangokkal fűszerezve??? Pár hónapos szünet után, Újra a pult mögött láthatjuk a Szegedi Dj Testvérpárt Az XBros-t!!! Változatos Vendégfellépőivel és zenéjével utaztat el mindenkit egy másik univerzumba!” A belépés ingyenes egész este! Dj's: -Caveman (X Bros) Mr.Freakazoid (X Bros), Two Suprise Dj's. Akkezdet Phiai és Hősök koncert lesz 21 órától a

JATE Klubban

. Akkezdet Phiai formáció tagjai, Saiid (Süveg Márk) és Újonc (Závada Péter) 1996-ban álltak össze, akkor még Higher Tone Alliance néven. Először csak zeneszerzéssel foglalkoztak, fél év múlva angolul kezdtek el dalszöveget írni. Később úgy döntöttek, magyar nyelvre váltanak, így 1999-ben Akkezdet Phiai néven alakultak újjá. Ekkor olyan felvételek készültek, mint a később hivatalosan is megjelent albumon található Phasskivan, Tartsdmegatávot, Újítanék. http://www.youtube.com/watch?v=Kh5VC7PtBD0

A Hősök alapvetően Veszprémhez köthető hiphop formáció 2001. óta tevékenykedik a honi rap szcénában. 2003-ban megnyerték a Hiphop Mission nevű országos tehetségkutató versenyt, mely a legendás Fila Rap Jam-ek utódja volt. A megalakulás óta több saját lemez, szólóalbumok, produceri kiadványok sora jelent meg a „Híróz” zászlaja alatt. A 2003-as Nyelvtan, a 2008-as Klasszik és a 2011-es Négy Évszak lemezekből mind ezer fölötti példányszámok keltek el. 2009-ben már közel 60 fellépést adtak. Az MTV Brand: Nu programjában is részt vesznek, rákerültek továbbá a Volt Fesztivál válogatáslemezére és elkezdték az élő formáció előkészületeit. Tehetséges veszprémi zenészekkel közös projekt ez, mely az eddigi dj-s felállást hangszereli át és viszi színpadra. Szintén 2009-ben készült el egy nagyobb cég és országos gigarendezvény felkérésére a „Help az életért” és a „Három betű - OSG” című felvételek és klipek, melyeket szintén a veszprémi formáció jegyez. 2010-ben részt vett a csapat három kiváló zenekarral a Mixtúra nevű turnén, és végigfesztiválozták a nyarat. 2011-ben a tízéves jubileum nagy fordulópont. Közel 100 fellépés, öt új videóklip, MR2-es listavezetés (Ikon). A Négy Évszak rengeteg pozitív kritikát kap, sok új kapu és lehetőség nyílik folyamatosan a Hősök számára. http://www.youtube.com/watch?v=yDoBaFf2cDs

Folyamatos kiállítások, programok

A Ceredi Művésztelep TISZTASZOBA 2010 c. projekt kiállítása november 11-ig tekinthető meg a

Reök-palotában.

A 15. ceredi művésztelep tisztaszobái elvarázsolnak gazdagságukkal. De nem a szó hagyományos értelmében, hiszen nem varázslatos méretű kincsek felhalmozásáról van itt szó. Sokkal inkább azoknak a jelentésrétegeknek a gazdagságáról, amiket az itt látható művek magukban foglalnak.

Kézen álló drótember, szőnyegpadlóra festett kutya vagy épp a tüzelés után lelankadt ágyúcső – csak néhány ínyenc kortárs alkotás a KÉSZ Csoport gyűjteményéből, melynek darabjai a

Reökben

láthatóak november 11-ig. A KÉSZ Csoport cégei nagyrészt az építőiparban tevékenykednek, nem gyakori, hogy hasonló profilú vállalkozások képzőművészetet karolnának fel. A cégcsoport a 2000-es évek elejétől kezdve a művészet és a kultúra támogatója, s gyűjt kortárs alkotásokat. Mintegy 120 mű, plasztikák, festmények és művészi fotók szerepelnek a K-ARTS elnevezésű kiállításon, amely november 11-ig látható. Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”.

A városok szelleme – könyvkiállítás és bemutató október végéig várja az érdeklődőket a Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében. A tárlat a Budapesti RKI Könyvtárának könyveiből mutat ízelítőt, melyek Románia városait és szellemét mutatják be a román nyelven olvasó és érdeklődő közönségnek. A kiállított regények, rövidprózák, monográfiák, útikönyvek és útinaplók romániai városokba kalauzolnak. A közönséget egy meghitt olvasósarok is várja, ahol fellapozhatják a kiállított könyveket. A kiállítást és olvasósarkot a közönség október végéig látogathatja. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában

. Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

Datki Zsolt neurobiológus egyedi hangulatú, infravörös fotográfiáit láthatja a közönség péntektől a szegedi Reök-palotában. Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek vizsgálatával foglalkozó fiatal kutató laboratóriumi munkája során ismerkedett meg a különleges fényképészeti eljárásokkal, többek között a mikroszkópos és az infravörös fotográfiával. A kiállításon bemutatott alkotásainak világa teljesen eltér a megszokottól: különleges tónusok keverednek képein, a víz és az ég fekete, a fák levelei, a fű fehér az általában monokróm képeken. A letisztult, lágy fényekkel rajzolt fotográfiák középpontjában a természetes női szépség áll. Datki Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy négy éve foglalkozik az infravörös fényképezéssel, amelyet igen kevesen művelnek Magyarországon. Ennek oka, hogy az eljáráshoz speciálisan átalakított fényképezőgépre van szükség, mivel a jelenlegi digitális gépek a látható tartományon kívüli ultraibolya, illetve infravörös fényt kiszűrik. Ezt a szűrőt el kell távolítani a gépből, a helyére pedig olyan kerül, amely az infravörös tartományra teszi érzékennyé a berendezést. A szűrő típusától függően jelennek meg “álszínek” a képeken, vagy lesznek az elkészült fotók fekete-fehérek. További technikai nehézséget jelent, hogy a napjainkban népszerű felületkezelt objektívek bevonata is kiszűri az infravörös fény jelentős részét, így a módszerhez leginkább az 1980-as, 1990-es években készült professzionális lencsék használhatók. A tárlat október 28-áig tekinthető meg. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.