Hétfői programajánló: Operaslágerek a városházán

Hétfőn este operaslágerekkel folytatódik a Muzsikáló Udvar sorozat. A rendezvényt először 1970-ben a Szabadtéri Játékok kísérőrendezvényeként szervezték meg Vaszy Viktor kezdeményezésére.

Operaslágerek csendülnek fel 20.30-tól a

városháza udvarán

. A nagyszerű akusztikának köszönhetően az énekesek – Bódi Marianna, Miksch Adrienn, Rácz Rita, Balczó Péter, Cseh Antal és Cser Krisztián -, valamint a kísérők – a zongorán játszó Oberfrank Péter, a fuvolista Szabó Norbert és a hárfás Felletár Melinda – is külön hangosítás nélkül szólalnak majd meg. Fellép: Bódi Mariann, Rácz Rita, Miksch Adrienn, Balczó Péter, Cseh Antal, Cser Krisztián, Felletár Melinda-hárfa és Szabó Norbert-fuvola. Zongorán kísér: Oberfrank Péter. Rendező: Toronykőy Attila. Rossz idő esetén az IH Rendezvényközpont fogadja be az előadást. Várkonyi Tibi és Era 17 órakor a HBH Sörkertben lép fel a

Vedres István Építőipari Szakközépiskola

udvarán. http://www.youtube.com/watch?v=Pq3iNPE0h5Y&feature=player_embedded

Folyamatos programok, kiállítások

Mára a THEALTER egyfajta védjegyévé, vizuális lenyomataivá váltak Baráth Ferenc plakátjai, melyekből a

Kass Galériában

nyílt tárlat. „A Baráth nekünk fogalom, mert fogalmunk lett róla, milyen is a plakát” – mondja Balog József, aki szerint a plakátokat nézve beazonosítható, hogy milyen is volt a fesztivál az adott évben. A vajdasági születésű Baráth Ferenc közel húsz éve készíti a szegedi nemzetközi színházi seregszemle, a Thealter Fesztivál plakátjait. Tanulmányait a belgrádi Képzőművészeti Akadémián végezte, majd az újvidéki Új Symposion című lap és a Forrás folyóirat művészeti vezetőjeként tevékenykedett. Posztereire jellemző a vizuális ellentétek megjelenítése és összehangolása, munkásságát számos szakmai díjjal ismerték el. Az ötven éve elhunyt amerikai szexszimbólum, énekes- és színésznő, Marilyn Monroe Magyarországon még soha nem látott relikviáiból nyílt kiállítás csütörtök este a

Reök-palotában

. A több mint kétszáz tárgy között éppúgy megtalálhatók a színésznő gyerekkori fényképei, mint híres szerepeiben viselt ruhadarabjai – például a Szőkék előnyben című filmben hordott szaténköntöse – vagy az az étkészlet, amellyel a szovjet pártfőtitkár Nyikita Hruscsov tiszteletére adott fogadáson terítettek. A kiállítás nem csupán egy tehetséges színésznőnek szeretne emléket állítani, inkább a magánembert próbálja előtérbe helyezni, bemutatva a művész eddig ismeretlen oldalát. „Fűben, fában …” – művészi növényábrázolások a

Somogyi-könyvtár

régi és ritka könyveiben címmel nyílt kiállítása könyvtár földszinti aulájában. A Somogyi-könyvtár gyűjteményének orvostudományi, botanikai, földrajzi- és útleírási köteteiben gyönyörű növényábrák találhatók. A legrégebbiek a XVI. századból származó füveskönyvek (Kräuterbuch-ok), amelyekben a fametszetű ábrákat kézzel színezték. A válogatást nagyméretű poszter-reprodukciók egészítik ki.

„Munkácsy a nagyvilágban” címmel nyílt tárlat a

Móra Ferenc Múzeumban

. A Somogyi-könyvtár gyűjteményéből összeállított kiállítás a festő életének legfontosabb szakaszait mutatja be korabeli újságok, könyvek, plakátok és levelek segítségével. Látható lesz például több korabeli újságcikk, melyekben Munkácsy első sikeréről, a párizsi Salonon elnyert arany medálról tudósítanak, valamint a világhírt meghozó, 1878-ban elkészült Miltonról írnak. A látogatók különböző cikkeket olvashatnak arról a Szeles Olgáról, akit Szeged legszebb lányának tartottak, és akire Munkácsy felfigyelt, majd megfestett Honfoglalás című képén: ő az a nőalak, aki a sátor előtt állva egy kisgyermeket tart a kezében. A tárlat szeptember 2-áig látogatható. Időszaki kiállítás nyílt a SZAB-székházban, Szent-Györgyi Albert relikviáit

tekinthetik meg az érdeklődők.

Az SZTE orvoskarának dékáni hivatalából a

SZAB-székházba

költözött át a Szent-Györgyi Albert-emlékszoba egy kiállítás idejére. A tárlaton Szent-Györgyi három diktafonját most először láthatja a nagyközönség, illetve archív hang- és filmfelvételek, riportok, az SZTE Klebelsberg Könyvtára dokumentumai is gazdagítják az időszaki kiállítás anyagát. Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

legfrissebb tárlata Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából címmel, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek. Pusztai Virág kiállítása a

Somogyi-könyvtár

Internet-terében a Szeged effekt-antológiák illusztrációiból augusztus elsejéig tekinthető meg.

Rodolfóról és Kiss Manyiról, a tavaly száz éve született bűvész- és színészóriásokról nyílt kiállítás augusztus 7-ig tekinthető meg a

Fekete Házban

, ahol bemutatják Rodolfo legendás varázspálcáját és mellényét, valamint Kiss Manyi színpadi jelmezeit és kedvenc társasjátékát is. Egészen szeptember 2-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeumban

a Kárpátok Trójája nevet viselő tárlat, melynek keretein belül ritkaságnak számító kincseken és régészeti leleteken keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a füzesabonyi bronzkori kultúrát. A hazai emlékek mellett a lengyelországi Trzcinica bronz- és szlávkori erődjét – a Kárpátok Trójáját – is bemutatják a kiállításon. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat október 14-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.