Kékszakállú és Kékszakáll az idei operavizsgán a tehetségektől

Június 2-án 19 órától tartják az SZTE Zeneművészeti Kar Magánének Tanszékének operavizsgáit a Kisszínházban. Az esten több Tehetségpont-tag is énekel, akik korábban már a budapesti Művészetek Palotájában is bemutatkozhattak.

Április 25-én

Töreky Katalin

operaének-művész hallgató, a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja és

Tarnai Dávid

operaének-művész szakos hallgató

Bartók

A Kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját mutatták be teltház előtt a MüPában, majd májusban a Kolozsvári Színházban léptek fel a darabbal. Június 2-án a szegedi nagyérdemű is megcsodálhatja az elgondolkodtató művet. Az intellektuális darab nem sorolható azon előadások sorába, melyek könnyen profitot termelnek, ezért nem is játsszák igazán gyakran – tudtuk meg Töreky Katalintól. Más szavakkal: súlyos, de értékes muzsika. A szimbólumokban igen gazdag opera arról szól, hogy miként keresi a nő és a férfi az egymáshoz vezető utat. Hét ajtó, hét kulcs – ezeken szeretne átjutni a nő. Mennyit mutat meg a férfi? Judit mindent akar, Kékszakállúnak fáj mindent kinyitni. A történetet különleges zenei ábrázolásmód és bőséges dramaturgiai kelléktár jellemzi, amit színpadra vinni csak a zenét szolgálva lehet – vallják a fiatalok, akik szeptemberben reménység szerint Pécsen is debütálhatnak az egyfelvonásos operával.

Operettbe átkódolva

Az operavizsgán Offenbach Kékszakállja is felhangzik majd. A darabválasztás nem véletlen:

Bárdi Sándor

énekművész az SZTE Zeneművészeti Kar megbecsült tanára volt, az ő egykori álma válik valóra a darab színpadra állításával. Ma minden

Toronykőy Attila

által rendezett ZMK-s előadást a Bárdi Sándor nevét viselő operastúdió gondozásában mutatnak be. A női főszerepben

Lukács Angéla

Tehetségpont-tag lép színpadra. „Ez az első jelentős szerepem, aminek nagyon örülök, mert szeretem az operetteket, személyiségemet tekintve pedig telitalálat. Noha leginkább mezzoszopránok repertoárjába tartozik, nincs ellenemre, mert technikailag kihívást jelent, és ezáltal fejlődöm is” – mondta el portálunknak a hallgató. A darab a valódi Kékszakállú történet teljes kifigurázása. A feleségeit eltüntető lovag történetében felismerhetők a kor jól ismert francia figurái. A dalmű nem csupán melódiagazdaságáról ismert, hanem ironikus stílusáról is, amely az addigi színpadi és irodalmi stílusformák gyűjteménye és paródiája. A zseniális emberi komédia az érzékiséget komoly és vidám oldaláról egyaránt megmutatja. Míg Bartók feldolgozásban az aktív szereplők száma csupán kettő, Offenbach a szólisták mellett nagy számú kórust is szerepeltet – tudtuk meg Lukács Angélától. Egyébként június 14-én a Miskolci Operafesztiválon mindkét darabot bemutatják.

Az operavizsga részletes programja ITT.

Szegedi tehetségek tavasza a MüPában

Tavasszal három koncertprogrammal léptek fel az SZTE Tehetségpont fiatal művészei a budapesti Művészetek Palotájának Üvegtermében. Töreky Katalin és Tarnai Dávid előadásában itt is felcsendült Bartók egyetlen operája.

Szabó Éva

zongoraművész hallgató március 28-án adott koncertet, melyben egy Beethoven-szonáta, egy Ravel-ciklus, valamint egy különlegesség,

Muczynski

Fantasy triója volt hallható – ez utóbbit extrém hangzása, ritmikája miatt választotta a hallgató. „Zongorázás közben elsősorban a ’természetességet’ keresem: technikai és zenei értelemben egyaránt. Az egyes művek kapcsán igyekszem felkutatni a lehetséges zeneszerzői szándékokat, keletkezéstörténeti háttereket. Ezzel párhuzamosan egy percig sem téveszthetjük szem elől magát a zenei anyagot: mit üzennek a hangok, honnan jönnek és hova haladnak, hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Ez a játék egy olyan labirintus, amelynek kijáratát mindig csak megközelítjük – éppen ezért olyan izgalmas. A zene egyedülálló csodája, hogy nincsen egyetlen megoldás” – vallja az ifjú zongoraművész. Az előadásban felléptek a művész kamaratársai,

Nádas Csilla

csellón és

Szegedi Tamás

klarinéton. Visszatérő vendégként köszönthette a fővárosi közönség április 12-én a Szegeden gyakran hallott zongoraművészt,

Tóth-Fekete Nórát

. Programja igen változatos volt,

Bachtól

a 150 éve született

Debussyn

át

Chopinig

találhattunk benne „klasszikusokat”. „Számos olyan koncertet lehet hallani manapság, amely egy szerzőre épít – szeretnék friss levegőt vinni ebbe a szokásba, hogy ne csak egyféle életérzést kapjon a hallgatóság. Nehézsége, hogy azonnal váltani kell, az egyes darabok olykor teljesen más stílust, más szellemiséget követelnek” – tudtuk meg Tóth-Fekete Nórától, aki egyébként rendíthetetlenül hisz a komolyzene missziójában – fellépései nem egyszerűen a zene propagálását célozzák, hanem értő hallgatását: szeretné, ha nem csak egy szűk réteg részesülne a muzsika értékeiben.