Bánhidi Bence elárulta, mi kell a bravúrhoz a Magdeburg ellen
Szegedi Rómeó és Júlia: 85 éve tört ketté egy egyetemi szerelem
Kevés történet mutatja meg annyira a korszak kegyetlenségét, mint két szegedi egyetemista tragédiája. A fiatal pár jövője ígéretesen indult a színpadon és az egyetemen, ám a zsidótörvények közbeszóltak. A megrázó döntésük után neveik örökre összeforrtak Szeged történetében.
Vannak történetek, amelyek nem halványulnak el az idővel. Szeged egyik legszívszorítóbb szerelmi drámája 85 év távlatából is megrendítő erejű: két fiatal egyetemista, ifj. Horváth István és Tóth Kata egymás nélkül nem akart tovább élni, ezért együtt vetettek véget életüknek. A tragédia mögött nem családi vita vagy futó románc állt, hanem egy korszak embertelen törvényei - számolt be a Délmagyar.
A két fiatal neve mára összeforrt a legendás szegedi diák Hamlettel és egy beteljesületlen szerelemmel.
A színpadon találkoztak
1940 végén a szegedi egyetemi élet különleges időszakát élte. Szent-Györgyi Albert rektorként nemcsak a tudományban, hanem a közösségi életben is hitt. Támogatta a diáktársaságokat, köztük a színjátszó társulatot is, amely hamar népszerűvé vált.
Első nagy bemutatójuk Shakespeare Hamletje volt. A rendezést a mindössze 19 éves, kivételes tehetségű bölcsészhallgató, Horváth István vállalta. A királyné szerepét a 21 éves vegyészhallgató, Tóth Kata játszotta. A próbák alatt szerelem szövődött közöttük.
A korabeli beszámolók szerint a bemutató nagy siker lett. A közönség tapsolt, a fiatalok előtt pedig ígéretes jövő állhatott volna.
A történelem közbeszólt
A szerelmesek házasságot terveztek, ám ekkor lépett életbe a harmadik zsidótörvény, amely megtiltotta a zsidó és nem zsidó származású emberek házasságát. Horváth István anyai ágon zsidó felmenőkkel rendelkezett, így kapcsolatuk törvényileg ellehetetlenült.
A döntés nemcsak magánéletüket érintette. Horváthot származása miatt a színjátszó társulat rendes tagjai közül is kizárták. Egy fiatal tehetség pályáját és két ember közös jövőjét egyszerre törték derékba.
Menekülés Szegedről Budapestre
A pár nem adta fel könnyen. Budapestre szöktek, hamis papírokkal próbáltak új életet kezdeni és kijátszani a szabályokat. A kísérlet azonban sikertelen maradt.
1941 októberében egy Duna-parti szállodában béreltek szobát. Egy estét még együtt töltöttek, táncoltak, szórakoztak, majd másnap holtan találták őket. A vizsgálat ciánoldat nyomait állapította meg.
Így lett a szegedi egyetemi szerelemből örök tragédia.
Még ma sem lehetnek együtt
A történet legfájóbb része talán nem is az, ami akkor történt, hanem ami azóta sem változott meg teljesen. Horváth István Szegeden, a Belvárosi temetőben nyugszik. Tóth Katát később szintén Szegedre hozták, de a Dugonics temetőben helyezték örök nyugalomra.
Vagyis a két fiatal, akiket életükben elválasztott a törvény, haláluk után sem kerülhetett egymás mellé.
További híreink:
