Orbán Viktor: megvannak a szavazóink, mi vagyunk többen! +videó
Egyre melegebb évek: Szeged klímája is átalakul
Rekordmeleg évek sora rajzolódik ki a mérésekből. Szeged klímája is látványosan átalakul.
Megjelent a Berkeley Earth legfrissebb, 2025-re vonatkozó klímajelentése, amely szerint a tavalyi év globálisan a harmadik legmelegebb volt a műszeres mérések kezdete óta. Az adatokat Prof. Dr. Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának tanszékvezető egyetemi tanára elemezte, aki szerint a számok nem hagynak teret a kételyeknek: a globális felmelegedés folyamata gyorsul.
Globális adatok: gyorsuló melegedés
A kaliforniai székhelyű Berkeley Earth elemzése több tízezer meteorológiai állomás és több százmillió óceáni mérés adataira épül. A jelentés szerint az elmúlt tizenegy év mindegyike a valaha mért legmelegebb évek közé tartozik, az utóbbi három esztendő pedig különösen kiugró volt.
Prof. Dr. Gál Tamás rámutatott: statisztikai alapon szinte kizárható, hogy ez a hőmérsékleti ugrás kizárólag természetes okokra vezethető vissza. A mért adatok összhangban állnak más nemzetközi intézmények – például a NASA és a NOAA – eredményeivel is, amelyek szintén rekordmelegként értékelték 2025-öt. Világszerte mintegy 770 millió ember élt olyan térségben, ahol lokálisan is rekordmeleg éves átlagot mértek.
A jelentés európai vonatkozásai cáfolják azt az érzést, miszerint a kontinensen összességében hidegebb lett volna az időjárás. Az átlaghőmérsékletek többsége jóval az 1951–1980 közötti bázisidőszak fölött alakult. A sarkvidéki melegedés hatására ugyanakkor erősödnek az időjárási szélsőségek: a szokásosnál melegebb és hidegebb periódusok gyorsabban váltják egymást.
A La Niña jelenség visszatérése 2025 végén ugyan hozott átmeneti lehűléseket, de globális szinten sehol sem eredményezett rekordhideg éves átlagot. A jég- és hótakaró visszaszorulása viszont tovább erősíti a melegedési spirált.
Szeged és a Dél-Alföld: több forróság, kevesebb eső
A globális folyamatok helyi lenyomata Szegeden is jól kirajzolódott. A Dél-Alföldön 2025-ben az éves középhőmérséklet közel egy Celsius-fokkal haladta meg a sokéves átlagot. A város belterületén ennél is magasabb értékeket mértek, ami a városi hősziget hatását erősíti.
A nyári időszakban a maximumhőmérsékletek több alkalommal megközelítették a 39 Celsius-fokot, miközben látványosan nőtt a légkondicionálást igénylő napok száma. Különösen beszédes adat, hogy míg Szeged külterületén mindössze négy, addig a sűrűn beépített belvárosban harminckét trópusi éjszakát regisztráltak, amikor a hőmérséklet éjjel sem csökkent 20 fok alá.
A térség legsúlyosabb gondja azonban a csapadékhiány volt. Az éves mennyiség csupán a sokéves átlag 60–67 százalékát érte el, a júniusi csapadék pedig – amely normálisan az egyik legcsapadékosabb hónap – gyakorlatilag elmaradt. A tartós légköri aszály és az alacsony páratartalom tovább gyorsította a kiszáradást.
Kutatás és döntéstámogatás Szegeden
Az SZTE Légkör- és Téradattudomány Tanszéke folyamatosan monitorozza a helyi klímát, a városi hősziget jelenséget és a csapadékviszonyokat, összevetve azokat a globális trendekkel. A hallgatók valós idejű adatok feldolgozásán keresztül kapcsolódnak be a kutatásokba.
Az egyetemen létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport célja, hogy a jogi, egészségügyi és természettudományos kutatások összekapcsolásával gyakorlati megoldásokat dolgozzon ki. A tervezett döntéstámogató projektek közvetlen együttműködést alakítanának ki a Csongrád-Csanád vármegyei döntéshozókkal, hogy a klímaváltozás helyi hatásaira tudományosan megalapozott válaszok szülessenek.
További híreink:
