100 éve Szeged: a termálkutak "hajnala" a Tisza partján

Száz évvel ezelőtt, 1925. december 20-án a Délmagyarország hasábjain egy különös remény kelt életre: Szeged a föld mélyében kereste a jövőt. Nem kevesebbet, mint forró vizet, gyógyító erőt és talán még földgázt is.

Hajdúszoboszló példája felcsigázta a kedélyeket

A történet nem Szegeden kezdődött. A korabeli tudósítás szerint a város képviselői Hajdúszoboszlóra utaztak, ahol „szerencsés véletlen következtében jutottak a természeti kincshez”. Ott eredetileg földgáz után kutattak, ám 1080 méter mélyről „vastag sugárban tört fel a gőzölgő, forró víz”. A kezdeti csalódást hamar felváltotta az öröm: a víz 73 fokos volt, és gyógyhatású ásványokat – „többek között a rádiumot is” – tartalmazott.

A szakértők megállapították, hogy a fúrás elérte az egykori alföldi tenger fenekét, s ebből azt a merész következtetést vonták le: megfelelő mélységben bárhol hasonló eredmény várható az Alföldön.

Szeged reményei és kételye

A hír Szegeden is lázba hozta a közvéleményt. A város vezetése elhatározta, hogy megismétli a kísérletet: tavasszal a városi gőzfürdőnél megkezdik a mélyfúrást. A kormány érdeklődése sem maradt el: pontos kimutatást kértek a szegedi artézi kutakról, amelyek közül a legmélyebb mindössze 395 méteres volt, 27 fokos vízzel.

Nem minden szakértő hitt azonban a sikerben. Voltak, akik szerint az „alföldi tenger feneke szabálytalan, változó mélységű”, és Hajdúszoboszló csupán kivételes szerencsének köszönhette eredményét. Mások viszont éppen ellenkezőleg vélekedtek. „Hogy kinek lesz igaza, azt csak a fúrás döntheti el végérvényesen” – írta akkor a lap.

Ezernégyszáz méterig is lemennek

A város eltökéltségét jól mutatta a terv: ha kell, „ezernégyszáz méternyire is lefúrják” a kutat – egy teljes kilométerrel mélyebbre, mint addig bárhol Szegeden. A szükséges összegek együtt voltak, a fúróberendezést a minisztérium ígérte. A száz évvel ezelőtti szegediek így nemcsak a felszínen, hanem a föld mélyén is a jövőt keresték.

A történelem igazolta a reményt – Szeged ma

Száz év elteltével kiderült: a régi remény nem volt hiábavaló. Szeged ma úttörő szerepet tölt be a geotermikus energia hasznosításában. A város alatt 2000 méter mélyen, homokkőrétegekben 90–100 fokos termálvíz rejtőzik, amelyből környezetbarát módon nyernek hőt.

A föld mélyének melege ma már lakásokat és intézményeket fűt – beteljesítve azt, amiről 1925 telén még csak álmodtak.