Ez a hír is érdekelheti
Orbán Viktor: Erőssé kell tennünk Magyarországot, hogy ki tudjunk maradni a háborúból
Raichl Ferenc álma kőbe vésve: Szeged díszes palotája
A Raichl-palota ma is lenyűgözi az arra járókat. Raichl Ferenc saját álmait formálta épületté a Szeged belvárosában.
A szegedi Raichl-palota nemcsak építészeti remekmű, hanem egy szenvedélyes életút lenyomata is. Az egykor üzletportálos épület máig őrzi a századelő magyaros szecessziójának jegyeit.
A szecessziós Szeged újjászületése
Az 1879-es szegedi nagy árvíz után a város gyors és nagyívű újjáépítésbe fogott, amelyben a korszak divatos szecessziós stílusa is meghatározó szerepet kapott. A Tisza-parti Szeged belvárosa így szinte „zöldmezős” állapotból épült újjá, s számos új palota, iskola és középület épült a magyaros szecesszió jegyében.
Egy díszes sarokház születése
E hullámba illeszkedik a Raichl-palota is: ez a monumentális, díszes homlokzatú épület a belváros szívében, a Szentháromság utca sarkán emelkedik, nem messze a városházától és a nagy zsinagógától.
A palota építészeti jelentőségét jelzi, hogy erőteljes, arany‑kék kerámiamozaik és magyaros indamintás díszek tarkítják.
A földszint hajdan üzleteknek épült nagy üvegportáljaival ma már eltűnt a polgári üzlethelyiség hangulata, de a sarokkialakítás és a bástyaszerű torony továbbra is kiemeli a ház impozáns, a szecesszióra jellemző gazdagon díszített arculatát.
A bohém építész és szegedi évei
A palota tervezője és eredeti építtetője Raichl (Raichle) Ferenc (1869–1960) volt, aki a szecesszió magyaros változatának kiemelkedő képviselője volt. Bár szabadkai születésű, Raichl Ferenc a századforduló környékén Szegedre tette át székhelyét, mert anyagi okokból kénytelen volt elhagyni szülővárosát. Szegeden újra talpra állt: korábbi munkáiból kialakult, már kiforrott szecessziós stílusával pár éven belül több emeletes palotát is megvalósított a városban.
Raichl Ferenc – a magyaros szecesszió mestere
Raichl gazdag ízlésű építtetőként és építészeti úttörőként élte bohém életét, de féktelen kiadásai miatt több vállalkozása csődbe ment. Ennek ellenére a Raichl-palota terveit ő maga készítette, az épületet magánpalotájának szánta. A korszakra jellemzően a Lechner Ödön nevéhez köthető magyaros szecesszió hatása érvényesül munkáin, amelyeket ma a szegedi építészeti örökség kiemelkedő alkotásai között tartunk számon.
Építkezés egy változó korszak határán
A Raichl-palota gazdag, részletekben gazdag szecessziós homlokzata Szeged belvárosában. A kétemeletes, saroktoronnyal megkoronázott épület földszintjén egykor üzletportálok nyíltak, ma azonban az iskola főbejárata látható. A Raichl-palota a szecesszió jegyében, 1909–1910 körül épült fel.
Tervezője és kezdeti építtetője Raichl Ferenc építész volt, akinek neve a hivatalos építészeti nyilvántartások szerint is szerepel az épületen. Később Raichl anyagi nehézségei miatt Vadász János ügyvéd vette át a készülő épületet, de az eredeti terveket változtatás nélkül megvalósította.
Az épület műemléki védettség alatt áll, azaz hivatalosan is kiemelt építészeti értéknek számít. A palota funkciója lakó- és üzletházként indult: Raichl irodája és családi otthona kapott helyet benne, a földszinten pedig üzletsor épült ki nagy portálokkal.
A Raichl‑palota szecessziós arcai
Az épület szecessziós stílusa a részletgazdag díszítőelemekben mutatkozik meg. A sarkot lenyűgöző, vastag formájú zárt erkélyek ékesítik, amelyek felületét élénk majolika díszek borítják.
Magyaros motívumok, művészi részletek
Fölöttük nyitott erkélyek húzódnak, amelyek felett magyaros, fa szerkezetű előtetők nyúlnak ki a homlokzatból. A tetőzetet bástyaszerű saroktorony zárja le, melyet okkersárga színű kerámiaburkolatok díszítenek.
Az oldalhomlokzatokon kék és arany mozaikok borítják a csúcsfelépítményt (a orom- és toronypárkákat), ezeken népies indás, szűrhímzésre emlékeztető formák rajzolódnak ki.
A zárt erkélyeket összekötő kovácsoltvas korlátok, a virágtartók és a többi apró díszítőelem is mind azt a célt szolgálják, hogy a palota homlokzata – bár impozáns méretű – barátságos, művészi együttest alkosson.
További híreink:
